Az inga használatától a megszállottságig





"Megszállott voltam" : Egy férfi szabadulása a sátáni megszállottságból. 

Egy olyan férfi tanúságtétele, akit egy csoport démon szállt meg szeánsz után, de megtérése megmentette őt.

Soléne Tadié cikke

Párizs - Michel Chiron egyszerű oktató volt egy értelmi sérültek intézetében Franciaországban, és eseménytelen életet élt. Az 1980-as években szerelmi csalódása és az unalom arra vezette, hogy kollégáival együtt szeánszot tartsanak. 

Gyermekkorában katolikus nevelésben volt része, azonban az 1968-as májusi kulturális forradalom őt is elérte, büszkén vallotta magát ateistának. Mivel azért kezdte el ezeket a praktikákat, hogy "szórakozzon", nem foglalkozott a hatásaival, így nagy meglepetéssel tapasztalta meg, hogy az íróasztal megfordult, és hogy a szellemek kommunikáltak a Scrabble betűin keresztül. 

Egy évtizeddel később borúsabb lelkiállapotban meghívta ugyanazokat a szellemeket egyedül, mert  szerelmi életével kapcsolatban keresett válaszokat. Ez egy olyan lépés volt, ami sokba került neki, mert ez lehetővé tette a démoni szellemeknek, hogy megszállják a testét, és kínozzák éjjel és nappal kilenc hónapon keresztül. 

A Registerrel folytatott interjújában Chiron beszámolt kálváriájáról melyből hitének köszönhetően sikerült kiszabadulnia. A története könyvben is megjelent. Jean-Baptiste Golfier atya a démoni birtoklás kiemelkedő szakértője a könyv bevezetőjében figyelmeztet az okkult gyakorlatok káros és ismeretlen hatásaira, melyek a nyugati társadalmakban egyre népszerűbbek. 

Register: Azt állítja, hogy 25 évvel ezelőtt több démon birtokolta. Hogyan kezdődött ez az egész? 

Michel Chiron: 1993-ben történt. Nemrég váltam el. Szabad voltam, de egyben magányos is. Reméltem, hogy újra kezdhetem. Nem akartam így megöregedni, így egy napon úgy döntöttem Scrabble betűkkel kérdéseket teszek fel egy ingának. 
Amikor tíz évvel korábban a kollégáimmal együtt kérdeztünk, nem kaptunk értelmes válaszokat. De úgy éreztem ez az eset más volt. Sokkal komolyabban gondoltam az egészet, válaszokat akartam a kérdéseimre és szenvedéseimre. Leírtam a szavakat melyek nem voltak a témához kapcsolódóak, nem kaptam válaszokat az érzelmi életemre és az engem mélyebben foglalkoztató kérdésekre. Szükségem volt segítségre. Munka után 10 napon keresztül megpróbáltam válaszokat kapni. 

Azonban egy nap a betűk ezt mondták: "Most már nincs szükségünk többé ingára. Közvetlenül irányítunk rajtad keresztül." Azonnal furcsa hangokat hallottam a fejemből, a mellkasomból és a torkomból. Meg akarták mutatni, hogy teljes mértékben képesek irányítani engem. Egy ponton ezt mondták: "Az ördög beszél." Nagyon megijedtem. Kidobtam az ingát, és lefeküdtem aludni. Aludtam mint a bunda. Amikor felébredtem, elkezdtek játszadozni velem. "Tegnap megijesztettünk, de ma elmeséljük az igazságot", mondták.  

R: Mennyien voltak? És mi volt az az "igazság" amit el akartak mondani? 

MC: Nem tudtam mennyi szellem volt bennem, de határozottan sokan voltak. Azt mondták a "királyuk" küldte őket, és úgy írták le magukat mint az "első királyság" részei. Létezett egy hierarchia. Kezdetben úgy írták le magukat mint előző életek szellemei, és természetesen nem mint démonok. Sok kérdést tettem fel nekik, különösképpen arról hogyan alakultak ki. Párbeszédet folytattam velük. Azt mondták: "Te ezt nem tudod, de ionokból, részecskékből vagyunk." Meséltek az életemről és a gyerekkoromról, dolgokról, melyekről már teljesen megfeledkeztem. Teljes hozzáférésük volt az agyamhoz és az emlékeimhez. 

R: Nem gondolja úgy, hogy a szorongása hajlamosabbá tette a megszállottságra és a hallucinációkra?  Nem különböztek egymástól eléggé a hangok? Nem gondolt arra, hogy  személyiséghasadásban szenved? 

MC: Nem, egyáltalán nem. Az elmém tiszta volt, de nyilvánvaló volt, hogy démonok vannak jelen bennem. Az ördögöt minden ember érdekli, különösen azok sebezhetőek, akik nehéz időszakon mennek keresztül. Azokkal is megtörténhet ilyen akiknek van hitük, mint ezt a pedodfil esetekből láthatjuk. Itt démoni aspektus van jelen. De ezek az emberek felelősek a tetteikért, mert nem védekeztek a démoni támadások ellen pl. imával és az erények gyakorlásával mint ahogyan én sem tettem, amikor 1970-es években feladtam a hitemet. 

R: Milyen volt a hangjuk a szellemeknek? 

MC: Teljesen tisztán lehetett érteni őket. De észrevettem, hogy egyáltalán nincs humorérzékük. Olyannak tűntek, mintha szigorú tanárok lennének, mert azt állították tudás birtokosai és hatalommal beszéltek. 

R: Elmondták mit akarnak öntől?  

MC: Azt mondták az volt a céljuk, hogy átalakítsanak engem, mert "lehetőséget" láttak bennem. Az ilyen lehetőségek démoniak voltak, de akkor még nem tudtam. Azt mondták erre választottak ki. Tiszta őrület volt. Azt mondták ezzel a lehetőséggel segítenek nekem még több embert eljuttatni a királyukhoz. 

R: Hogyan mutatták meg a hatalmukat? 

MC: Pl. megkértek, hogy fogjak meg egy pakli kártyát, és mindig kitalálták melyik kártyát vettem ki. Aztán tíz nappal később minden sokkal rosszabb lett. Elkezdődött a valódi rémálom. Kihúzták a nyelvemet, és semmit sem tehettem ellene. Amikor először ezt tették, akkor több mint 30 percig tartott. Bizsergő érzést keletkezett a fejemben, mintha hangyák ezrei csipdestek volna belülről. Borzalmasan gyötörtek engem. Egy nap evés közben a szájpadlásom vérezni kezdett. Semmi szilárdat nem tudtam enni, nagyon fájt. Egy hétig csak pépeset ettem. 

Néhány éjjel szörnyű hátfájdalomra ébredtem, szinte égetett. Azt mondták ezek a próbák megtisztítanak és megerősítenek engem. 

Aztán vizet itattak velem. Rengeteg vizet. Talán napi több mint 15 litert. Azt mondták ez az ami megnyitja számomra a "lehetőségeket". Később azt mondták nekem, hogy a túl sok víz veszélyes az embernek, de a testem ellenállt. A víz erőt adott nekik, valamiféle elektromos erőt. Ivással adtam nekik hatalmat, a hidrogén erőt adott nekik. Hiszem, hogy van valamiféle tudomány mögötte. 

Azt is mondták, hogy megváltoztatják az arcomat, így újra felfedezhetem a fiatalságomat. Még azt is megpróbálták elhitetni velem, hogy halhatatlanná válhatok. Egy nap azt mondták, hogy tegyem az ujjaimat az arccsontomra, és hirtelen a csontjaim puhává váltak különösen az államnál. Rendkívül félelmetes volt. Másnap reggel minden normális volt. 

R: Tudott dolgozni ebben a 9 hónapban? Hogyan tudta menedzselni a személyes kapcsolatait? 

MC: Végig dolgoztam. Amikor emberek között voltam, akkor többségében csendben voltak. 

R: Beszéltek valaha Jézusról? 

MC: Igen, beszéltek. Azt mondták korábban létezett, de el kell felejteni, mert ma az embereknek már nincs rá szükségük. Azt is mondták ő most a királyukkal van. Megszégyenítették Jézust azzal, hogy egy szintre helyezték Buddhával, Allahhal, stb. , azt mondták a történelem része volt, de csak mögöttük van helyezkedik el. Gyakran beszéltek a Szent Szűzről akit "Az Asszonynak" neveztek, de csak később értettem meg kiről beszélnek. Nagyon féltek tőle. 

R: A könyvében azt mondja végig megvolt a szabad akarata, habár az ördög megszállta a testét. Hogyan tudja ezt megmagyarázni? 

MC: Az tény, hogy ebben a rémálomban nem követtem el öngyilkosságot, az a szabad akaratom miatt volt, mert a démonok azt akarták tegyem meg. De a testem fogoly volt az egész megszállottság alatt. A gondolkodásom szabad maradt, de hozzáfértek a gondolataimhoz, és megpróbálták manipulálni azokat. Megpróbáltak rávenni arra, hogy elhagyjam a testem ... de kudarcot vallottak. Nem tehették azt amit akartak. Nem tudták megszállni a lelkemet. Nyilvánvaló, hogy korlátaik voltak, de nem tudtam honnan van a védelmem. Később a megtérésemkor megértettem, hogy a Szűzanya és az édesanyám adta a védelmez aki a démoni támadások előtt meghalt. 

R: Érezte úgy valaha, hogy képesek lennének megölni önt? 

MC: A démonok direkt nem ölhetik meg az embert. De elérhetik, hogy meg akarj halni. És ezt történt velem. Egy ponton megértették, hogy nem képesek engem arra használni, hogy kiszolgáljam az akaratukat. Azt akartam, hogy abbahagyják. Emlékszem, hogy még a fejem is a falhoz csaptam, hogy ne beszéljenek hozzám. 

R: Tudna többet meséli arról a fordulópontról amikor elkezdett harcolni a démonokkal? 

MC: Egyre idegesebb lettem. Három alkalommal is végigsétáltam a síneken, de nem akartam igazán meghalni; ez csak egy lehetőség volt, hogy teszteljem őket. Furcsa módon abbahagyták a beszélgetést velem amikor ezt csináltam. 

Egy nap úgy éreztem ez már túl sok. Ez szilveszterkor volt. Annyira kétségbe voltam esve, hogy megittam egy üveg sebészeti alkoholt és kinyitottam a gázt a konyhában. De hirtelen kizökkentett valami. Azt mondtam magamban: "Nem akarsz meghalni. Gyerekeid vannak, és ellen kell állnod." Úgy döntöttem elmegyek orvoshoz, hogy kiírassam magam, és keresek egy papot is. Nem értem miért gondoltam arra, hogy fel kell keresnem egy papot, de erősen éreztem, hogy meg kell tennem. Nem gondoltam arra, hogy megszállott vagyok, csak azt, hogy nagy bajban vagyok. 
A leghihetetlenebb az volt, hogy a démonok hallották a gondolataimat, és hirtelen azt mondták nekem hazudtak, mert Isten létezik. 

R: Hogyan reagált rá? 

MC: Nem túl jól. Kezdetben nem örültem, hogy ezt hallottam, mivel mélyen elmerültem a bűnbe. Olyan volt mint egy sokk. Azt gondoltam ha Isten létezik, akkor a bennem lévő entitások az ördöghöz tartoznak. Így értettem meg, hogy fel kell keresnem egy ördögűzőt. Elkezdtem imádkozni. Az elején nehezen ment, mivel régen csináltam; még gyermekkoromban imádkoztam amikor katolikus oktatásban részesültem, nem igazán tanították meg hogyan imádkozzunk. De hamar találtam imákat, és rájöttem nem annyira bonyolult. Valójában nem tudtam abbahagyni az imádkozást. Olyan volt mint a folyó víz. Olyan volt mint a lélek kiáradása, köszönhetően a Szentléleknek. Megmutatta a démonoknak Isten hatalmát, az Ő irgalmát. Elnémította őket! Olyan megkönnyebbülés volt. 

Ezután felhívtam az ördögűzőt a Loir-et-Cher egyházmegyében, André Farcet atyát. 

R: Érzett valamilyen belső ellenállást az ördögűzés alatt?

MC: Nem igazán. Általában előfordul ellenállás amikor a lélek börtönben van, de az én esetemben nem fordult elő. A démonok ereje a számuknak köszönhető. 

R: Észrevett bármilyen reakciót az ördögűzés alatt? 

MC: Azt mondták a démonok, hogy kirabolják őket. Végig ezt ismételgették: "Az Asszony" hibája. Megértettem, hogy "Az Asszony" nem más mint a Szent Szűz, mert minden nap imádkoztam a rózsafüzért és az Üdvözlégyet. Ő okozta szenvedéseiket. Féltek tőle mint a tűztől. A démonok hatalmat gyakoroltak felettem, de a helyzet megváltozott, végül én gyakoroltam hatalmat fölöttük. 

R: Az exorcista mindet kiűzte? 

MC: Csak a legnagyobb démonokat űzte ki. Eltűntek. De néhány kisebb maradt, és sok időbe telt mire megszűnt a hangjuk bennem. Egy nap borotválkozás közben felvillant bennem a Szűzanya képe. Gyönyörű volt, sötét bőre volt, és színes fátylat viselt. Aztán megjelent egy újabb kép is, minden átmenet nélkül. A második kép az anyámé volt. Fehér ruha volt rajta, fiatalnak nézett ki, és mosolygott. Ekkor értettem meg hogyan menekültem meg. Az itt maradt démonok nem távoztak azonnal, de annyira féltek "Az Asszonytól", hogy nem ejtették ki a nevét. A teljes szabadulást Lourdesben értem el néhány évvel később, ahol erősen éreztem, hogy Mária az Égi édesanyám tárt karokkal üdvözöl. 

R: Úgy fejezte be a könyvét, hogy Szent Józsefhez szóló imát idézett. Miért? 

MC: Egyszerűen csak azért, mert szeretem a Szent Józsefhez intézett imákat. Sokat imádkozom a szentekhez. Minden nap 4:30-kor kelek, és imádkozom ahhoz a szenthez aki a legközelebb áll hozzám. A Szentlélekhez imádkozom, majd folytatom a Szűzanyával, Szent Józseffel, Pio atyával és Szent Mihállyal. 

Ma már teljesen védettnek és boldognak érzem magam; ezért is osztom meg a tanúságtételemet. Soha nem gondoltam arra, hogy könyvet írok, de készítettem egy blogot ahol megosztom történteimet. Egy katolikus újságíró felfedezte, és felkeltette az érdeklődését. Így született meg a könyv írásának ötlete. Boldog vagyok, hogy megoszthatom ezt a kincset annyi emberrel amennyivel csak tudom, remélem segít rajtuk.


https://www.ncregister.com/daily-news/i-was-possessed-how-one-man-was-freed-from-satanic-possession

Megjegyzések