A hitvédő figyelmezteti a katolikusokat a "mindfulness" veszélyeire.
Interjú Susan Brinkmannal a New Catholic Guide-ról.
Patti Armstrong írása
Susan Brinkmann korábban New Age feminista volt, most katolikus hitvédő, díjnyertes szerző, harmadrendi karmelita, író, rádió- és TV házigazda, dolgozik a Living His Life Abundantly-nak és a Women of Grace-nek.
Tudja milyen érzés rossz helyen keresni a boldogságot, és az életét a katolikus hit jó hírnevének megosztásának szentelte. Legutóbbi könyve a Katolikus útmutató a Mindfulnesshez figyelmeztet a legújabb keleti meditáció veszélyeire, és átfogóbb utat kínál a katolikusok részére, mely az Egyház szentjeinek és orvosainak bölcsességén alapul.
Első kérdés: Miért növekszik a "mindfulness" gyakorlók száma?
A "Minfulness" a Buddhizmusban gyökerezik, és arra törekszik, hogy aktív, nyitott figyelmet szenteljen a jelennek, melyben gondolatait és érzéseit távolról nézve figyeli anélkül, hogy jónak vagy rossznak ítélné meg azokat. Noha nem szellemi gyakorlatként hirdetik a stressz és a szorongás legyőzésének eszközeként, a buddhista meditáció számos formája egyikeként gyakorolják "Body Scan Meditáció", "Breathing Space Meditáció" és "Expanding Awareness Meditáció" néven. Az ilyen típusú meditációknak nem az Istennel való kapcsolat a célja.
Miért írta meg ezt a könyvet?
A legnagyobb aggodalmam, hogy sok katolikus megpróbálta integrálni a mindfulness meditációt az imájukba és a spirituális életükbe. Úgy indultak el ezen az úton, hogy azt hitték ez nem "buddhista meditáció", és csak az "itt és most-ra" fókuszálunk. De amikor a számos mindfulness meditációs technika valamelyikét alkalmazzuk mint pl. a "Breathing Space Meditációt", a "Body Scan Meditációt" és más hasonló meditációkat amiket tanítanak, akkor belépünk a buddhista meditációk világába.
Sok katolikus megpróbálja ezeket a gyakorlatokat elkülöníteni, de nyugaton általános zavar alakult ki a keleti meditációval kapcsolatban, mert különbözik a nyugatitól (az egyik egy mentális gyakorlat, a másik az Istennel való párbeszéd) amely sok esetben ötvözi a kettőt, és ez gyakran szellemi katasztrófát okoz, bizonyos esetekben ördögűzésre is szükség lehet.
Miért probléma a gyakorlatok kombinálása?
Ahogyan a könyv is kifejti, személyes tapasztalatom van ezzel kapcsolatban. A mi "New Age Q&A" blogunk a Women of Grace oldalon nemrégiben levelet kapott egy nőtől akinek a férje abbahagyta a rózsafüzér imát, mert úgy találta ez a fajta meditáció jobban ellazítja. Bár egyikünknek sem szabadna pihenés céljából imádkozni, hanem csak az Istennel való beszélgetés miatt. Ez is azt mutatja, hogy az emberek a lelki életük különböző szakaszában összezavarodnak - anélkül, hogy rájönnének - ily módon eltávolodnak Istentől.
Léteznek tanulmányok a mindfulness hatásairól?
Fokozódó tudományos aggodalom merült fel a mainstream média részéről, csak olyan tanulmányokat mutatnak meg ami a mindfulness előnyeit mutatja, és nem tudósítanak a gyakorlatok negatív eredményeiről. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a mindfulness gyakorlása valójában visszaüthet az emberekre akik szándékosan kiiktatják a gondolataikat beleértve a pozitívakat is. Ez arra vezeti az embereket, hogy megszakítsák a kapcsolatot ahelyett, hogy összpontosítsanak az olyan problémákra, melyekhez több gondolkodás kell nem pedig kevesebb.
Ezen kívül a John Hopkins egyetem kutatói által 2014-ben elvégzett 18 000 mindfulness vizsgálat analízise csak 47-et talált módszertani szempontból megalapozottnak, ez csak 0,0026%. A 47 elfogadható közül a kutatás csak "mérsékelt bizonyítékokat" talált csökkent szorongás, depresszió és fájdalom szempontjából, valamint "kevés bizonyítékot" a mentális egészséggel kapcsolatos életminőség javulásra. Ez a kutatás sokkal riasztóbb eredményekhez vezetett a mindfulness negatív hatásaival kapcsolatban, ami arra sarkalt, hogy egy könyvben foglaljam össze, hogy az emberek teljesebb képet kapjanak erről a gyakorlatról, mint amit a gyakorlat támogatóitól kapnának.
Miért vonzza a mindfulness az embereket?
Számos oka van amiért vonzza az embereket. Először is a társadalom növekvő szekularizációja leértékeli a zsidó-keresztény vallást a "senkit sem érdekel" szintjére. Ennek eredményeként sok ember elhagyja a fő vallásokat, és az ebből eredő szellemi éhséget más gyakorlatokkal pótolja melyek a nem keresztény és/vagy a New Age filozófiáktól az okkultig terjednek.
Másodszor azt látom, hogy valahogyan el kell menekülni az élet nyomásától, ezért is vonzzák az embereket a keleti gyakorlatok. Ezek a gyakorlatok megváltozott tudatállapotot okoznak az elme kiüresítését szolgáló technikákon keresztül. Ez az emberek számára egy hamis megoldási utat kínál az aggodalmaiktól való szabaduláshoz.
Egy olyan korszakban amikor rekordot dönt a depresszió és a szorongás, ki nem akar csak egy kicsit is elmenekülni a problémáitól? Természetesen ezért vonzó.
A keresztény imában valószínűleg szembe kell nézni a problémákkal, de valakivel együttműködve, aki valóban meg tudja oldani a problémákat. A keleti meditációban az egyetlen út a menekülés. De utána is megmaradnak ugyanazok a problémák.
Harmadszor a pszichológusok és mások is hirdetik a gyakorlatot, sok pénzt lehet keresni az olyan pszicho-spirituális hóborttal mint a mindfulness.
Ugyanezt láttuk a múltban a Reiki és a Centering Prayer vonatokozásában is. Mikor ezek a gyakorlatok beépülnek a köztudatba, sokan törekszenek az anyagi kihasználásukra.
Miért jobbak a katolikus alternatívák?
Ha valaki megéli Isten jelenlétét, akkor nincs szüksége az olyan buddhista technikákra mint a mindfulness. A keresztény gyakorlatok messze meghaladják ezeket a pusztán emberi gyakorlatokat, és valóban Isten jelenlétébe helyeznek bennünket, ahol hiteles békét és gyógyulást találunk.
A szorongástól való pillanatnyi menekülés helyett a keresztény alternatíva valódi megoldást kínál a szorongásra és az átalakulásra. Az egyik gyakorlat gyors megoldást kínál; a másik egy hosszú távú lehetőséget kínál a folyamatos személyes fejlődésre a földön való végső célunk felé, az Istennel való egyesülés felé.
Mire itt a földön elérjük ezt az egyesülést teljesen átalakulunk egy új teremtménnyé, nem csak a régi fejlesztésének végeredményévé. Amikor egységben vagyunk a Teremtővel, akkor azzá válunk akivé kezdettől fogva szerettünk volna válni. Ez olyan kegyelem ami meghaladja az emberi tudást.
Lehet az ember egyszerre jó katolikus és mindfulness gyakorló?
Az attól függ mit ért "jó" alatt. A jó embereket minden időben becsapják. A jó szándékú emberek arra törekszenek, hogy mindenhol jól érezzék magukat, de ezek az eszközök szellemileg károsak lehetnek.
Ha csak néhány percig koncentrál egy feladatra az nem jelent problémát. Azonban ha a mindfulness gyakorlataival foglalkozik melyek meditációt foglalnak magukba, akkor fennáll a megváltozott tudatállapot kialakulásának veszélye, amely érzékennyé teszi az ember a pszichés károkra vagy a szellemi entitások befolyására.
A katolikusoknak nem szabadna ilyenben részt venni, még akkor sem ha az orvos ajánlja, mert több tanulmány kimutatta káros hatását, egyre több kutató szól erről.
Amennyiben egy katolikus gyakorolni akarja a jelen állapotát, akkor könyvem ajánlása szerint kezdje el gyakorolni az Isten jelenlétének gyakorlását, melyet a XVI. században egy szegény karmelita testvér Brother Lawrence vezetett be. Nem csak arra tanítja meg az embert, hogy legyen jelen a mostban, de megtanítja azt is hogyan legyünk folyamatosan Isten jelenlétében.
Azt tanítjuk, hogyan éljünk mindenkor a jelen pillanatban, hogyan válaszoljunk Isten akaratára az életünk minden pillanatában.
Nagy különbség van a steril "tudatosság" és a sokkal mélyebb boldogság birodalma között, melyet az univerzum Teremtőjének jelenlétében sütkérezve kell megtalálni.
Meséljen nekem azokról a konferenciákról és elvonulásokról melyek ilyen címmel futnak: "A mindfulness katolikus alternatívája"
Az elvonulások célja az, hogy megtanítsam az embereket Isten jelenlétének gyakorlására, és a jelen pillanat szentségének beillesztésére az életükbe.
http://www.ncregister.com/daily-news/apologist-warns-catholics-about-dangers-of-mindfulness
Megjegyzések
Megjegyzés küldése