Keresztény kutatóként és a hit védelmezőjeként beleástam magam az okkultizmusba, a világvallásokba, és a keresztény alapú kultúrákba.
Az ok amiért ezt az információt megosztom magamról, mert tisztában vagyok azzal, hogy létezik természetfeletti világ. Bemutatom az okkulttal való kapcsolatomat ami megtérésem előtt történt.
Amikor tinédzser voltam - még a kereszténységem előtt - foglalkoztattak a spirituális dolgok. A kereszténység semmit sem jelentett számomra. Az öcsém aki keresztény volt, folyamatosan próbált nekem bizonyságot tenni hitéről. Emlékszem rá, hogy fizikálisan is megfenyegettem hagyja abba a zaklatásomat a keresztény dolgokkal. Érdekelt hogyan léphetek kapcsolatba a halottakkal, és hogyan láthatok dolgokat a szellemi világban. Eredményeket akartam elérni, és keresztény erkölcsök és szabályok nem jelentettek semmit, de érvényesíteni akartam vágyaimat. Beléptem a sötétség világába.
A középiskolai barátaimmal kipróbáltuk a nekromanciát (kapcsolat a halottakkal), Ouija táblát, szeánszot, ingát, asztal táncoltatást, asztrális kivetítést, és más praktikákat. Voltak eredményeink. Mind igaz amit elmesélek neked. Nem túlzom el a dolgokat. Azért hozom nyilvánosságra a dolgokat, hogy felhívjam az emberek figyelmét a veszélyekre, és hogy ez valóságos. Láthatod, hogy az okkult sötétséggel jár. Kénytelen vagyok feltenni egy kérdést. Mivel áll kapcsolatban a Wicca, isteni manifesztációkkal vagy valami mással?
Mielőtt még megszülettem, az anyám arról álmodott, hogy egy ember eljön hozzá. Fehér színű hosszú ujjú pólóban jön, ami vissza van hajtva a könyökéig. Fekete nadrágot és fekete cipőt viselt, néha rövid karimájú kalapot. Ez az álom annyira megzavarta anyámat, hogy felébredt. Aztán csak ült az ágyban, nézte a falat, és látta, ahogyan a férfi materializálódik a falon keresztül, megközelíti az ágyat, és nézi őt. Annyira megijesztette, hogy felébresztette apámat, aki nem látta őt, de arra fordította a lámpát és ekkor az alak eltűnt. Most azt gondolhatod, hogy az anyám vagy látta ezt, vagy be volt gyógyszerezve, vagy valami hasonló. A probléma az volt, hogy a jelenségek két éven keresztül zajlottak. Az anyám magas IQ-val rendelkezett, és mindent racionálisa szemmel nézett (2004-ben halt meg). Ez az alak házról-házra követte az anyámat, mivel apám a seregben szolgált, így gyakran költöztünk.
Miután megszülettem, az anyám azt mondta egyik este ismét ezt álmodta. Szokás szerint az álom felébresztette, és várta az ágyban a materializációt. A férfi megjelent. Ekkor átment oda ahol feküdtem, félig a falban volt félig a szobában, és engem nézett. Az anyám azt mondta volt valami más abban a látogatásban, de nem tudta mi volt az. Megbökdöste az apámat aki felébredt és felkapcsolta a villanyt. Az alak eltűnt. Nem sokkal később abbamaradtak a jelenések. Fiatalon senkinek sem meséltem a "jelenésekről" melyeket anyám látott, mert úgy gondoltam túl furcsa és kínos lenne, meg a barátaim is furcsának találták az anyámat.
Később 17 évesen amikor még csak éppen belekezdtem az okkultba, kipróbáltam az asztrális kivetítést. Ez egy olyan gyakorlat, ahol a személy megpróbálja elhagyni szellemtestével a fizikai testét, hogy utazgasson. Most már nem tudnám ezt megcsinálni, azonban voltak jelentősebb sikereim, mint erős mozgás, emelkedés, lebegés, néha szédülés. Teljes sikerem nem volt, és amikor elmondtam egy okkultizmussal foglalkozó haveromnak, akkor azt mondta ő képes rendszeresen megtenni. Kételkedtem ebben, és felajánlottam neki egy próbát. Megkértem őt, hogy asztrális kivetülés formájában jöjjön el a szobámba, és nézze meg az asztalomat. Az íróasztalon egy bizonyos alakzatban tollakat, ceruzákat és könyveket helyeztem el, és másnap amikor iskolában voltunk akkor elmondhatta nekem mit látott asztrális kivetüléskor a lakásban. Azt mondta ez nem lesz probléma.
Aznap este elrendeztem az íróasztalomat és lefeküdtem aludni. Másnap reggel a barátommal mentünk az iskola felé, és megkérdeztem sikerült-e az asztrális kivetülés, és sikerült-e megnéznie az asztalomat. Azt mondta nem tudta megcsinálni. Kezdetben dühös voltam, de aztán elmondta miért nem sikerült. Elmesélte, hogy asztrális kivetülés közben közeledett a házunkhoz, azonban egy férfi aki feltűrt hosszú ujjú pólóban, fekete nadrágban, fekete cipőben és fekete kalapban volt, nem engedte be a házba. Nagyon megdöbbentem, mert nem meséltem neki anyám látomásairól.
Elég érdekes volt az, hogy a barátom olyan dologról beszélt amiről nem tudott. Bátorítottak minket, vele és két másik barátommal egyre jobban elmélyültünk az okkultban. Világosan emlékszem arra, hogy egy este együtt voltunk egy szobában, és vártuk a szellemet, hogy megnyilvánuljon. A barátaimmal láttuk, ahogyan fények mozognak a levegőben. Ez felkeltette az érdeklődésemet, és megpróbáltam szellemeket meghívni, hogy kapcsolatba lépjenek velem. Első alkalommal nem történt semmi sem. Azonban felfedeztem, hogy kék aurát látok más körül, ugyanazt álmodtam amit más, éjszaka hangokat hallottam amikor más nem volt körülöttem, stb. Világosan emlékszem arra, hogy minél jobban bevonódtunk, annál jobban vonzottak a sötét dolgok. Emlékszem arra, hogy démoni lények posztereit akasztottam ki a falra, és azt gondoltam ez menő. Érdekeltek a koponyák. Aztán elkezdtem heavy metal zenét hallgatni, amiben voltak "sötét" felhangok. Egyre nagyobb ellenállást éreztem a kereszténység iránt.
Egyik este egy barátommal próbáltam kapcsolatba lépni a halottakkal. Mindketten láttuk, ahogyan egy kék fénygolyó kezd materializálódni és növekedni a padló közelében. Néztük ahogyan változott, és egy ember alakját vette föl. Ennek az embernek egy köpeny volt a hátán. Felemelkedett és felénk fordult. Amikor teljesen felénk fordult, akkor eltűnt, és egy sárga kereszt maradt utána a levegőben. Ahogyan ezeket a sorokat írom, még mindig látom magam előtt lelki szemeimmel. Gyönyörű volt. Ragyogott, bevilágította a szobát, és ugyanazt a kék fényt bocsátotta ki, mint amilyen aura körülvette. Aztán a kereszt elmozdult. Hirtelen ott termett előttünk. Lebegett és ragyogott előttünk, bevilágította az egész szobát. Ez a jelenség annyira megijesztett minket, hogy elmentünk onnan. Nem tudtuk mit tegyünk. Beszéltünk néhány emberrel aki már foglalkozott okkultizmussal, és azt mondták ez rossz. Meg kell állítanunk.
Ez és a többi hasonló tapasztalat eléggé elgondolkodtatott engem, hogy átgondoljak mindent amit tettem. Végtére is a barátommal valami olyat láttunk, ami nagyon megérintett és valóságos volt. Nem ittunk, és nem használtunk drogokat. De a jó hír, hogy az Úr drámai és valós módon megmentett engem, és elfordultam az okkultizmustól.
Sokan nem hiszik, hogy ez megtörtént velem. Az Úr a tanúm rá, hogy ez megtörtént. Feladtam ezt az egészet, mert tudtam, hogy létezik odakint egy szellemi világ, és hogy a Wicca-ban lévő emberek képesek kapcsoltba lépni a szellemi erőkkel. A kérdés csak az, hogy micsodák ők? Honnan lehet tudni, hogy jók vagy rosszak?
A Wiccát gyakorló emberek önkéntelenül is kapcsolatba lépnek a démoni erőkkel, és így hatalomhoz jutnak. De a hatalomnak ára van. Az ár a sötétség. Nagyon jól emlékszem a keresztényellenes magatartásra ami növekedett bennem ahogyan egyre beljebb kerültem a sötétségbe. Emlékszem a sötétséggel kapcsolatos dolgaimra mint a koponyák, pentagramok, az éjszaka sötétségére, és az általános dacos attitűdre. Ahogyan egyre jobban bevonódtam ebbe, egyre jobban növekedtek ezek a dolgok. Határozottan egy sprirituális kapcsolat alakult ki az okkult mögötti hatalom szerzőjével. Hasonlóképpen létezik egy hatalom ami az igaz és élő Istenből, Jézus Krisztusból származik. Ő sokkal nagyobb erővel, tisztasággal és igazsággal rendelkezik, mint amit a Wicca képes adni. Habár az okkult valóságos, Isten is az, és az ellenség elleni egyetlen védelem Jézus Krisztus.
Mielőtt még megszülettem, az anyám arról álmodott, hogy egy ember eljön hozzá. Fehér színű hosszú ujjú pólóban jön, ami vissza van hajtva a könyökéig. Fekete nadrágot és fekete cipőt viselt, néha rövid karimájú kalapot. Ez az álom annyira megzavarta anyámat, hogy felébredt. Aztán csak ült az ágyban, nézte a falat, és látta, ahogyan a férfi materializálódik a falon keresztül, megközelíti az ágyat, és nézi őt. Annyira megijesztette, hogy felébresztette apámat, aki nem látta őt, de arra fordította a lámpát és ekkor az alak eltűnt. Most azt gondolhatod, hogy az anyám vagy látta ezt, vagy be volt gyógyszerezve, vagy valami hasonló. A probléma az volt, hogy a jelenségek két éven keresztül zajlottak. Az anyám magas IQ-val rendelkezett, és mindent racionálisa szemmel nézett (2004-ben halt meg). Ez az alak házról-házra követte az anyámat, mivel apám a seregben szolgált, így gyakran költöztünk.
Miután megszülettem, az anyám azt mondta egyik este ismét ezt álmodta. Szokás szerint az álom felébresztette, és várta az ágyban a materializációt. A férfi megjelent. Ekkor átment oda ahol feküdtem, félig a falban volt félig a szobában, és engem nézett. Az anyám azt mondta volt valami más abban a látogatásban, de nem tudta mi volt az. Megbökdöste az apámat aki felébredt és felkapcsolta a villanyt. Az alak eltűnt. Nem sokkal később abbamaradtak a jelenések. Fiatalon senkinek sem meséltem a "jelenésekről" melyeket anyám látott, mert úgy gondoltam túl furcsa és kínos lenne, meg a barátaim is furcsának találták az anyámat.
Később 17 évesen amikor még csak éppen belekezdtem az okkultba, kipróbáltam az asztrális kivetítést. Ez egy olyan gyakorlat, ahol a személy megpróbálja elhagyni szellemtestével a fizikai testét, hogy utazgasson. Most már nem tudnám ezt megcsinálni, azonban voltak jelentősebb sikereim, mint erős mozgás, emelkedés, lebegés, néha szédülés. Teljes sikerem nem volt, és amikor elmondtam egy okkultizmussal foglalkozó haveromnak, akkor azt mondta ő képes rendszeresen megtenni. Kételkedtem ebben, és felajánlottam neki egy próbát. Megkértem őt, hogy asztrális kivetülés formájában jöjjön el a szobámba, és nézze meg az asztalomat. Az íróasztalon egy bizonyos alakzatban tollakat, ceruzákat és könyveket helyeztem el, és másnap amikor iskolában voltunk akkor elmondhatta nekem mit látott asztrális kivetüléskor a lakásban. Azt mondta ez nem lesz probléma.
Aznap este elrendeztem az íróasztalomat és lefeküdtem aludni. Másnap reggel a barátommal mentünk az iskola felé, és megkérdeztem sikerült-e az asztrális kivetülés, és sikerült-e megnéznie az asztalomat. Azt mondta nem tudta megcsinálni. Kezdetben dühös voltam, de aztán elmondta miért nem sikerült. Elmesélte, hogy asztrális kivetülés közben közeledett a házunkhoz, azonban egy férfi aki feltűrt hosszú ujjú pólóban, fekete nadrágban, fekete cipőben és fekete kalapban volt, nem engedte be a házba. Nagyon megdöbbentem, mert nem meséltem neki anyám látomásairól.
Egyre mélyebben az okkultba
Elég érdekes volt az, hogy a barátom olyan dologról beszélt amiről nem tudott. Bátorítottak minket, vele és két másik barátommal egyre jobban elmélyültünk az okkultban. Világosan emlékszem arra, hogy egy este együtt voltunk egy szobában, és vártuk a szellemet, hogy megnyilvánuljon. A barátaimmal láttuk, ahogyan fények mozognak a levegőben. Ez felkeltette az érdeklődésemet, és megpróbáltam szellemeket meghívni, hogy kapcsolatba lépjenek velem. Első alkalommal nem történt semmi sem. Azonban felfedeztem, hogy kék aurát látok más körül, ugyanazt álmodtam amit más, éjszaka hangokat hallottam amikor más nem volt körülöttem, stb. Világosan emlékszem arra, hogy minél jobban bevonódtunk, annál jobban vonzottak a sötét dolgok. Emlékszem arra, hogy démoni lények posztereit akasztottam ki a falra, és azt gondoltam ez menő. Érdekeltek a koponyák. Aztán elkezdtem heavy metal zenét hallgatni, amiben voltak "sötét" felhangok. Egyre nagyobb ellenállást éreztem a kereszténység iránt.
Egyik este egy barátommal próbáltam kapcsolatba lépni a halottakkal. Mindketten láttuk, ahogyan egy kék fénygolyó kezd materializálódni és növekedni a padló közelében. Néztük ahogyan változott, és egy ember alakját vette föl. Ennek az embernek egy köpeny volt a hátán. Felemelkedett és felénk fordult. Amikor teljesen felénk fordult, akkor eltűnt, és egy sárga kereszt maradt utána a levegőben. Ahogyan ezeket a sorokat írom, még mindig látom magam előtt lelki szemeimmel. Gyönyörű volt. Ragyogott, bevilágította a szobát, és ugyanazt a kék fényt bocsátotta ki, mint amilyen aura körülvette. Aztán a kereszt elmozdult. Hirtelen ott termett előttünk. Lebegett és ragyogott előttünk, bevilágította az egész szobát. Ez a jelenség annyira megijesztett minket, hogy elmentünk onnan. Nem tudtuk mit tegyünk. Beszéltünk néhány emberrel aki már foglalkozott okkultizmussal, és azt mondták ez rossz. Meg kell állítanunk.
Ez és a többi hasonló tapasztalat eléggé elgondolkodtatott engem, hogy átgondoljak mindent amit tettem. Végtére is a barátommal valami olyat láttunk, ami nagyon megérintett és valóságos volt. Nem ittunk, és nem használtunk drogokat. De a jó hír, hogy az Úr drámai és valós módon megmentett engem, és elfordultam az okkultizmustól.
Sokan nem hiszik, hogy ez megtörtént velem. Az Úr a tanúm rá, hogy ez megtörtént. Feladtam ezt az egészet, mert tudtam, hogy létezik odakint egy szellemi világ, és hogy a Wicca-ban lévő emberek képesek kapcsoltba lépni a szellemi erőkkel. A kérdés csak az, hogy micsodák ők? Honnan lehet tudni, hogy jók vagy rosszak?
A Wiccát gyakorló emberek önkéntelenül is kapcsolatba lépnek a démoni erőkkel, és így hatalomhoz jutnak. De a hatalomnak ára van. Az ár a sötétség. Nagyon jól emlékszem a keresztényellenes magatartásra ami növekedett bennem ahogyan egyre beljebb kerültem a sötétségbe. Emlékszem a sötétséggel kapcsolatos dolgaimra mint a koponyák, pentagramok, az éjszaka sötétségére, és az általános dacos attitűdre. Ahogyan egyre jobban bevonódtam ebbe, egyre jobban növekedtek ezek a dolgok. Határozottan egy sprirituális kapcsolat alakult ki az okkult mögötti hatalom szerzőjével. Hasonlóképpen létezik egy hatalom ami az igaz és élő Istenből, Jézus Krisztusból származik. Ő sokkal nagyobb erővel, tisztasággal és igazsággal rendelkezik, mint amit a Wicca képes adni. Habár az okkult valóságos, Isten is az, és az ellenség elleni egyetlen védelem Jézus Krisztus.
Forrás:
https://carm.org/religious-movements/wicca/my-involvement-occult
Megjegyzések
Megjegyzés küldése