Egy volt sátánista története

Amikor hat éves lehettem, akkor a bátyámmal egy befagyott tavon sétálgattam azt gondolván, hogy egy parkban vagyunk, amikor is a jég beszakadt alattunk. Amikor elsüllyedtem, akkor a bátyám megragadott, és közben ő is beszakadt. Amíg én megmenekültem, senki nem volt aki megmenthette volna őt. A temetésén a pap azt mondta a Jóistennek volt rá szüksége, így magához vette őt. Nem tudtam megbirkózni ennyi fájdalommal, és még két héttel a halála után sem tudtam feldolgozni az elvesztését, így eldöntöttem oda megyek ahol ő van, ez pedig a halált jelentette. 

Egy nap bezárkóztam a szekrénybe, telve voltam haraggal Isten felé, mert elvette a testvéremet, magamra húztam egy takarót, és úgy tettem mint egy halott. Békét és örömet éreztem így, de második vagy harmadik alkalommal amikor így tettem, egy hangot hallottam ami gúnyolta Istent. Nagyon jól éreztem magam, mert tudtam, hogy nem én vagyok az egyetlen aki utálja Istent. Rövid időn belül többször is hallottam a gúnyolódást és az utálatot amit éreztem, így volt valaki aki ezt igazán megértette. Így egyre jobban belemerültem az elképzelt koporsómba. 

Aztán egy nap ezt mondta a hang:" Szeretlek, és sokat törődöm veled. Isten kegyetlen, és nem törődik veled. Nyolc éves koromban sokat nőtt az Isten iránti gyűlöletem. Aztán súlyos rémálmaim lettek. A szüleim azt javasolták keressek fel egy papot. De a szellem barátom ezt mondta nekem:" Ne félj, majd én megadom mint mondj." Így is lett. A pap nem tudta hogyan segítsen nekem. 

Egy nap amikor már kilenc éves voltam, beléptem a szellemi világba, és megvolt az első démoni látomásom. Láttam magamat, ahogyan egy fejszét vágok az apám koponyájába. De a szellem barátom azt mondta:" Ne mondd el senkinek, mert ha megteszed örökre bezárva leszel. Tudtam, hogy a barátom igazat mond, mert kristálytisztán hallottam. Körülbelül egy évvel később már több szellem barátom volt, és a legtöbbjüket láthattam is. De Raw volt az a szellem barát, aki más szellemeket is megijesztett, mert a neve háborút jelentett visszafelé olvasva (war= háború - a ford.)

Akkorra összebarátkoztam egy szellemmel aki lenyűgözött engem, mert kedves volt, és azt mondta nagyon szeretlek, és a túl rossz Isten nem lát benned semmi értéket sem. Megkérdezte élhetne-e bennem, és én igent mondtam. Aztán elmondta mit kell tennem a fájdalom megszüntetéséhez. Néhányszor azt mondta öljem meg magam, mert senki nem törődik velem. 

Egy idő után elkezdtem inni, és ez a barátaim aktívabbá válását okozta. Tizenkét éves koromra elhatároztam, hogy minden színes bőrű embert utálni fogok. Viccesnek tűnt, és a barátaimnak is tetszett. Örömet akartam szerezni nekik, mert minél több örömet szereztem nekik, annál többet mondták, hogy "Szeretünk téged, és törődünk veled." Tizenöt éves koromra a rémálmok véget értek, mert barátja lettem egy szellemnek akit Rémálomnak hívtak, de a többi szellem barátom még jobban szeretett.       

Tizenhat éves koromban a legtöbb iskolai barátom pornót akart nézni, és úgy tettem mintha tetszene, de valójában azon gondolkodtam hogyan ölhetném meg magam vagy másokat. Ted Bundy-t és Hitlert őszinte férfiaknak tartottam, és tudtam róluk, hogy szellemek irányították őket. 

Tizenhét évesen használtam Ouija táblát, de a barátaim azt mondták unalmas volt. Rasszista lettem, és az okkult felé fordultam. Tizennyolc éves koromban már kokaint és metamfetamint használtam, de a szellem barátaim azt mondták gyerekkoromtól kezdve Isten volt a problémám, és utáltam azokat akik követték. 

Az Öngyilkosság nevű szellem barátom most világított rá arra, hogy mennyire értéktelen az élet, és hogy én jobb életet érdemelnék, mivel nem vagyok nagy atléta vagy vonzó valaki, ezért azt mondja öljem meg magam, mert Istennek nem kellek, és miért próbálnák ilyen nyomorult életet élni. 

Amikor idősebb lettem, szerelembe estem egy személybe, akit Angyalnak hívtam. Angyal türelmes és tökéletes volt. Ahogyan telt az idő, egyre jobban beleszerettem a nőbe, és arra gondoltam feleségül veszem. A kábítószer függőségem és alkoholizmusom tönkretette ezt a kapcsolatot. Amikor kijöttem a rehabilitációs intézetből, akkor hallottam, hogy egy barátomhoz ment hozzá, így elmeséltem egy szociális munkásnak, hogy meg fogom ölni Angyalt. Ez sok problémát okozott nekem, de úgy láttam ugyanúgy elhagyott mint a bátyám. 

Nos, később eléggé elmélyedtem a sátánizmusban. Mivel tudtam, hogy elvesztettem a józan eszemet és egyre gonoszabb lettem, három alkalommal megpróbáltam magam túladagolni, de mivel ez nem működött, még bevettem néhány pirulát, és ráittam egy üveg whiskeyt. Elutasítottságot és szomorúságot éreztem, mert az egyetlen ember akit szerettem megfenyegettem, hogy megölöm. Gyötört az önvád, az önsajnálat és más pszichés problémák is, így ki-be jártam a pszichiátriai intézményekbe. 

A kórházban több fajta pszichiátriai betegséget diagnosztizáltak. Ez mókás volt számomra, mert a szellemek rajtam keresztül beszéltek, és összezavartak mindenkit. Egy nap amikor éppen a pszichiátrián voltam, egy kedves hang ezt mondta: "Szeretlek gyermekem, kérlek kiálts hozzám." De miután hallottam a hangot úgy tűnt, mintha a pokol elszabadult volna. 

Miután kijöttem a rehabról, felkerestem egy barátomat, hogy segítséget kérjek tőle, és ő elvitt az állam legjobb tarot kártya olvasójához. Ez a nő orvosoknak és ügyvédeknek olvasott tarot kártyát. De amíg nála voltunk, áthívta a barátomat egy másik szobába, és ezt mondta neki: "Mi a fenét csinálsz? Nem tudod, hogy a benne lévő démonok sokkal hatalmasabbak, mint azok akikkel én dolgozom?" Ezután megkért minket, hogy távozzunk. 

Nos, mivel a Ouija táblát többféleképpen tudtam mozgatni, megijesztettem a barátaimat. Az Öngyilkosságnak nevezett barátom azt mondta, hogy ugyanannyira átkozott vagyok mint ők, Isten nem fogad el, mindent elvesztettem az életben amiért harcoltam, ezért vessek véget a szenvedéseimnek most. Teljesen kétségbeestem, hogy miért is maradna életben egy vesztes, még azt mondta az Öngyilkosság barátom, hogy szeret engem, de Isten annyit hibát követett el veled kapcsolatban, annyira kegyetlen, hogy elhatároztam véget vetek az életemnek.  

Életemben először éreztem magam boldognak annyira, és legalább 5 démont láttam beszélni arról, hogy újra találkoztunk majd, és egy elmentem, hogy találkozzak az új barátnőmmel, ő azt mondta jó nap ez a halálra. Így bementünk a lakásán a fürdőszobába, és rátette a kezét az enyémre, a borotvát rászorította a másik csuklómra, majd egészen keményen hátrahúzta. 

A vér mindent beterített, ő nagyon izgatottnak tűnt, de szerintem én sokkot kaptam, mert ő újra és újra végighúzta a csuklómon a borotvát, nem sokkal később mindketten vérben úsztunk. Később azt mondta nem maradhatok itt, mert gyilkosságért fogják vádolni, így beültem az autómba összevérezve mindent. De nem tudtam hová menjek, végül elmentem egy barátomhoz, aki azt mondta nem maradhatok ott, mert este partit szervez, és ha ott halnék meg, az nem vetne jó fényt a dologra. 

Így beültem az autómba, és kocsikáztam körbe-körbe, de végül elájultam, és egy sürgősségi szobában találtam magam, aztán újra elveszítettem az eszméletemet, és a pszichiátriai megfigyelőben ébredtem. Azt mondták két percen múlott, hogy nem haltam meg. Kijöttem a kórházból, és megtudtam, hogy a pszichológusom öngyilkos lett. Minden reményem odalett, azt gondoltam nincs más esélyem, fel kell akasztanom magam. 

Annyira kétségbeesetten meg akartam tartani Angyalt, de tudtam, hogy most már fél tőlem, és a legtöbb barátom furcsának talált. Haldokoltam a sok betegség, a drog és az alkohol miatt. Nem volt ételem, és nem volt pénzem gyógyszerekre. Letérdeltem az ágyam mellé, és kértem Isten, hogy öljön meg vagy mutasson egy kis boldogságot. 

Jézus Krisztus átjött a mennyezeten keresztül, és körülölelt szerető karjaival, és azt mondta kedves gyermekem Timothy, vártam rád, hogy sírj és segítséget kérj. Ő azt mondta mától nem fogod kívánni a drogot és az alkoholt. Nem lesz többé szükséges antidepresszánsra, mert én meggyógyítalak mentálisan és érzelmileg. Aztán Ő azt mondta meggyógyítom a tested, mert nagy dolgokra vagy hivatott a királyságomban, és mindenütt beszélni fogsz az embereknek szeretetemről.  

Miután több államban is éltem, végül találtam egy helyet amit otthonomnak hívhattam. Röviddel azután, hogy új városba költöztünk, sok áldást kaptam egy barátomtól, aki a mentorommá és szerető szellemi atyámmá vált, dr. Dean Helland professzor az Oral Roberts Egyetemről. 

20 éven keresztül harcoltam magammal, mivel senkit nem találtam aki mellém állt volna, mert a múltam gonosz volt. Végül az Oral Roberts Egyetemen vettem órákat a Férfiak Sorsa kurzuson. Megtörtem az összes gonosz köteléket, és a lelkem meggyógyult. 

A képzés alatt megjelent előttem egy halott nő szelleme, és azt mondta lépjek kapcsolatba a gyermekeivel és a férjével, hogy tudassam velük ő már jó helyen van. Nos, visszautasítottam a beszélgetést ezzel a halott nővel, mert tudtam ez egy generációs lélek, az Öngyilkosság szelleme jött el hozzám, és életemben először ellenálltam neki, és Jézus Krisztus nevében megdorgáltam. 

Hiszem, hogy mindenki részesül a sorsomban, mert a börtönöm falai amiket senki nem lát leomlottak, és most már Krisztussal együtt sétálok. A kötelékem ami nem láncokból állt, most eltűnt. Dicsőség Istennek! Dicsőség Istennek, szabad vagyok! Ha valaki kegyetlenséget, gonoszságot vagy csak rosszat követett el, akkor tudnia kell, hogy Jézus Krisztus meg tud és meg fog bocsátani neked. Csak kiálts Hozzá, és meghallja bánatodat. 

Forrás:
http://exposingthedarkness.com/about/

Megjegyzések