Félreértés van az emberek között abban, hogy minden fajta gyógyulás Istentől származik, mert a gyógyulás jó, és Isten jó, így minden gyógyulás Istentől van. Ez nem is állhatna messzebb a valóságtól. A Szentírás tele van olyan pogány mágusok és varázslók történeteivel, akik képesek voltak arra, hogy bizonyos jelenségeket utánozhassanak melyekre csak Isten képes. Ilyen történet az Isten által Egyiptomot sújtó csapások, melyeket Mózes és Áron segítségével végzett el. Mózes három csodáját a varázslók képesek voltak utánozni, a kígyókká változott botokat, a vérré változó vizet és a békákat.
Szent Pál azonban figyelmeztet bennünket arra, hogy a sátán és követői képesek magukat a világosság angyalának tettetni magukat. Így nem lepődünk meg azon sem, hogy a tisztátalan szellemek képesek olyan betegséget meggyógyítani amit ők okoztak.
Ez az eset egy jó példa erre. Egy vallásos testvér aki elkötelezett volt az apostoli munkában, nagyon szerette a szegényeket szolgálni, különösen a betegségükben. Kérte az Úrtól a gyógyítás ajándékát, hogy különböző betegségeikből kigyógyuljanak az emberek. Nem várt a válaszra, hanem ehelyett arra a tehetségre támaszkodott, amit kislány korában kapott, hogy képes volt gyógyítani megérintve a fájdalmas részt, olyan szavakat mondott, ahogyan tanulta a szüleitől és nagyszüleitől. Mindezek mellett helyi gyógyítóktól származott. Ment házról-házra, és leveleket, olajat és valamilyen bájitalt használt, ahogyan a nagyszüleitől tanulta. Helyben úgy ismerték mint gyógyító testvért, a szegény emberek eljöttek hozzá, hogy gyógyulást találjanak az egyszerűbb vagy bonyolultabb betegségeikre. Mint összevetve hatékony volt. Mielőtt gyógyított, megkérte az embereket, hogy imádkozzanak, tanította őket a katekizmusra. Azt gondolta mivel tud gyógyítani Isten apostolává fogadta és megadta neki a gyógyítás hatalmát.
Nem telt el sok idő, míg az általa meggyógyított embereknek rémálmai alakultak ki, és visszatértek a betegségeik. Neki szörnyű fejfájásai lettek, rémálmai voltak, és gonosz figurákat kezdett el látni. Segítséget kért a lelki vezetőjétől aki az AMOE-hez irányította őt. Az AMOE-nél megmondták neki, hogy a hatalma nem Istentől van, hanem a gonosztól. Ez volt az oka annak, hogy akiket meggyógyított még rosszabb állapotba kerültek, rémálmaik lettek, és most már ő is rémálmokkal küzdött, gonosz teremtményeket látott. Nem tudta elhinni, hogy amit kapott az nem Istentől van. Azt mondta mindig imádkozik, és felkínálja szolgálatát az Úrnak, akkor hogy lehet, hogy ez nem Istentől van? A válasz nagyon egyszerű volt. Az őseitől örökölte, akik sámánok voltak, akik viszont olyan ősöktől kapták, akik dwendék, engkanto-k vagy anitok voltak. A hatalom forrása démoni volt, és habár jónak tűnt, és Istentől jövőnek, mégis gonosz hatalmak szennyezték be. Azt kérdezte, hogy ez imával vagy áldással jóvá tehető-e. A válasz negatív volt. Nincs arra lehetőség, hogy jóvá tegyék. És az egyetlen valódi megoldás a betegek és a gyógyító lelki nyugalmáért azt volt, hogy ha megtagadja az ősök és a gyógyító közötti tisztátalan kötelékeket, és a hatalom forrását. A visszautasítás nehezen ment neki. Mert ez azzal járt, hogy elveszti a hatalmát. Lehetséges az, hogy kiűzik a gonosz lelket és megmarad a hatalma? A válasz negatív volt. Az általa használt erő a tisztátalan lélek ereje. Ezért a testvér egyetértett abban, hogy imádkozni fog ezért. Megtagadta ezt, vagy legalábbis úgy tűnt.
A szabadító imák, az exorcizmusok, a harmadik szem bezárása alatt a testvér szörnyű fejfájásra panaszkodott, ami egészen a hátáig lefutott. Gyanakodtunk a kínzó fejfájás miatt, de azt gondoltuk nehéz utat kell bejárnia. Arra gyanakodtunk, hogy nem tagadta meg a hatalmat csak a démont. A kimerítő és fárasztó szertartás után azt javasoltuk neki, hogy térjen vissza gyülekezete karizmáihoz. Ezt meg kell értenie. Volt ez az elképzelése, hogy ő a gyógyító szolgálat apostola, elfelejtette azt, hogy vallásosként első a szolgálat. Makacs volt. Nem fogadta meg javaslatunkat, hogy felhagy ezzel és imádkozni fog. Soha nem tért vissza, ragaszkodott a gyógyításhoz, a gyógyító erejéhez. Most megszállott, és leírhatatlan gyötrelmei vannak. Eltékozolta a korai szabadítására fordított kegyelmet. Most a démon teljesen uralja őt és büszkeségét. Ez egy nehéz csata. De az AMOE-nek más ügyfelei is vannak. Várnia kell.
A szabadító imák, az exorcizmusok, a harmadik szem bezárása alatt a testvér szörnyű fejfájásra panaszkodott, ami egészen a hátáig lefutott. Gyanakodtunk a kínzó fejfájás miatt, de azt gondoltuk nehéz utat kell bejárnia. Arra gyanakodtunk, hogy nem tagadta meg a hatalmat csak a démont. A kimerítő és fárasztó szertartás után azt javasoltuk neki, hogy térjen vissza gyülekezete karizmáihoz. Ezt meg kell értenie. Volt ez az elképzelése, hogy ő a gyógyító szolgálat apostola, elfelejtette azt, hogy vallásosként első a szolgálat. Makacs volt. Nem fogadta meg javaslatunkat, hogy felhagy ezzel és imádkozni fog. Soha nem tért vissza, ragaszkodott a gyógyításhoz, a gyógyító erejéhez. Most megszállott, és leírhatatlan gyötrelmei vannak. Eltékozolta a korai szabadítására fordított kegyelmet. Most a démon teljesen uralja őt és büszkeségét. Ez egy nehéz csata. De az AMOE-nek más ügyfelei is vannak. Várnia kell.
Forrás:
http://piscatores-hominum.blogspot.hu/2015/03/case-story-not-all-physical-healings.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése