Pár évvel ezelőtt írtam egy bejegyzést egy misén tapasztalt szokatlan tapasztalatomról, amikor felajánlás közben egy démonizált emberben a démonok megnyilvánultak, ami miatt az ember kirohant a templomból.
Az aktuális eset kapcsán egy régebben Oklahoma City-ben történt esemény jutott eszembe, ahol egy sátánista szekta ellopta az Oltáriszentséget egy katolikus plébániáról és bejelentették, hogy szeptemberben egy sátáni "mise" keretében meggyalázzák. Paul Coakley érsek kérte a bírót, hogy állítsa meg a megszentségtelenítést, rábírva a csoportot az ellopott tulajdon vissza hozatalára. Jelezte a beadványban, hogy a Szentostyát meg fogják gyalázni az elképzelhető legaljasabb módon, áldozatként felajánlva a sátánnak.
Adam Daniels, a sátánista csoport szóvivője ezt mondta:
-Az egész sátánista "mise" alapja, hogy vesszük az átváltoztatott ostyát és felajánljuk a sátánnak. Mi tömjénezzük is, tesszük ezt, hogy megáldjuk a szentséget, mivel az ostya nyilvánvalóan Krisztus teste. Aztán fogjuk és újra felajánljuk, vagy az ördög.
A csoportot fenyegető per miatt visszatértek a templomba az átváltoztatott ostyával. Istennek hála. De észrevette a sátánista szóvivő ostyával kapcsolatos tanúságtételét: "ami nyilvánvalóan Krisztus teste?"
Ugyan ez egy sajnálatos eset (ami valószínűleg nem az első volt), a sátánisták nyilvánvalóan Krisztus testének tekintik a katolikus Eukarisztiát. Ha nem tévedek, a sátánisták nem próbálták meg ellopni és használni a metodista, az episzkopális, a baptista, a luteránus ostyát, stb. A katolikus ostyát keresik. Itt egy rész a szentírásból ami megerősíti: "... a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek." Jak 2
Máshol a szentírás beszél egy démon által sújtott férfiról aki a sírokban lakott, "Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott hozzá, a földre vetette magát előtte..." Mk 5 És még Lukács evangéliumában "Sokakból ördögök mentek ki, így kiáltozva: „Te az Isten Fia vagy!” De ő rájuk szólt, s nem engedte szóhoz jutni őket, mert hisz tudták, hogy ő a Krisztus." Lk 4, 41
Sőt, az ördögűzők közül sokan tanúsítják, hogy csodálatos hatalma van a szentelt víznek, a relikviáknak, az ördögűző keresztjének, a pap stólája érintésének, stb., ami kínozza és távozásra bírja a démonokat. De sok katolikus és mások is leértékelik ezeket a szentelményeket (valamint a szentségeket), hanyagul, ritkán vagy egyáltalán nem használva. Sokan, akár hithű katolikusok, csekély jelentőségűnek tartják ezeket. Azonban a démonok nem. Szégyenletes, de a démonok néha több hittel (vagy félelemmel) reagálnak ezekre a dolgokra mint a tényleges hívők, akiknek szerető hittel kellene tisztelni azokat. Még az oklahomai sátánista is elismeri, hogy Jézus valóban jelen van az Eukarisztiában, és ezért keresi az ostyát, bár nyilvánvalóan aljas és perverz célra.
És ez vezet el saját történetemhez amit korábban megjelentettem. Íme egy kis részlet:
Majdnem 15 évvel ezelőtt történt. Egy latin misén (különleges forma) voltam Washingtonban a Szűz Mária templomban. Ünnepi nagymise volt. Nem gondoltam volna, hogy más lesz mint általában a vasárnapok, de valami egészen elképesztő ami történt.
Talán tudják, a régi latin miséket "ad orientem" (a liturgikus kelet felé) celebrálták. A pap és az emberek egy irányban vannak. Itt volt az ideje a felajánlásnak. Ekkor a pap meghajlik, az alkarja az oltáron és az ujjai között az ostya.
És az átváltoztatás szavait halkan de határozottan mondtam, Hoc est enim Corpus meum (ez az én Testem) A csengők megszólaltak, ahogyan térdet hajtottam.
De mögöttem valamilyen zavar keletkezett; rázkódó vagy susogó hang hallatszott a padsorokból tőlem jobbra. Aztán nyöszörögtek és morogtak.
- Mi volt ez? - tűnődtem el.
Ez nem hangzott emberinek, a morgás miatt egy nagy állatnak, pl. egy vaddisznónak vagy egy medvének, valamilyen panaszos nyögésnek, ami szintén nem volt emberi. Felemeltem az ostyát és megint csodálkoztam - Mi volt ez? Aztán csend. Az ősi latin mise miatt nem tudtam körbenézni. De még mindig arra gondoltam - Mi volt ez?
Itt volt az ideje a kehely felajánlásának. Ismét mélyen meghajoltam, tisztán és világosan, de halkan ezt mondtam,Hic est enim calix sanguinis mei, novi et aeterni testamenti; mysterium fidei; qui pro vobis et pro multis effendetur in remissionem pecatorum. Haec quotiescumque feceritis in mei memoriam facietis (ez az én Vérem, az új és örök szövetségé; hitünk titka; mely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Akárhányszor ezt teszitek, tegyétek az én emlékezetemre.)
Aztán egy másik hangot hallottam, ezúttal tagadhatatlanul egy nyögést és egy sikolyt, ahogy valaki felkiáltott:
- Hagyj békén Jézus! Miért kínzol engem?
Hirtelen dulakodást hallottam és valaki nyöszörgő hangon kirohant. A hátsó ajtók kivágódtak majd becsukódtak. Aztán csend.
Nem tudtam körbenézni, amíg a fejem fölött magasba emeltem a kelyhet. De egy pillanat alatt rájöttem, hogy valamilyen démon gyötörte lélek találkozott Krisztussal az Eukarisztiában, és nem tudta elviselni a nem mindenki számára látható jelenlétét. És eszembe jutottak a szentírás szavai: "Még a démonok is félik és remegik."
De ahogyan János használta ezeket a szavakat szemrehányásként a gyenge hit miatt, nekem is meg kellett bánnom bűneimet. Miért félt jobban egy démonizált férfi a valós jelenléttől és döbbent meg jobban mint én? Rosszul érezte magát és elfutott. Miért nem voltak pozitív érzéseim? Mi a helyzet a többi hívővel a padokban? Nem kétséges, hogy mindannyian hittek intellektuálisan az igazi jelenlétben. De van valami nagy különbség ami megmozdult a lelkekben. Annyira egyszerű számunkra, hogy elnyugodjunk az isteni jelenlétében, belefeledkezzünk a számunkra jelen lévő csodálatos és félelmetes Jelenlétbe.
Ez a majdnem 15 évvel ezelőtti bejegyzés megmutatta, hogy a kezemben tartottam a Dicsőség Királyát, a Menny és föld Királyát, a királyok és a Föld Igazságos Bíróját. Az Úr valóban jelen van az Oltáriszentségben? Jobb lenne, ha hinne benne; még a démonok is hiszik ezt.
Forrás:
És az átváltoztatás szavait halkan de határozottan mondtam, Hoc est enim Corpus meum (ez az én Testem) A csengők megszólaltak, ahogyan térdet hajtottam.
De mögöttem valamilyen zavar keletkezett; rázkódó vagy susogó hang hallatszott a padsorokból tőlem jobbra. Aztán nyöszörögtek és morogtak.
- Mi volt ez? - tűnődtem el.
Ez nem hangzott emberinek, a morgás miatt egy nagy állatnak, pl. egy vaddisznónak vagy egy medvének, valamilyen panaszos nyögésnek, ami szintén nem volt emberi. Felemeltem az ostyát és megint csodálkoztam - Mi volt ez? Aztán csend. Az ősi latin mise miatt nem tudtam körbenézni. De még mindig arra gondoltam - Mi volt ez?
Itt volt az ideje a kehely felajánlásának. Ismét mélyen meghajoltam, tisztán és világosan, de halkan ezt mondtam,Hic est enim calix sanguinis mei, novi et aeterni testamenti; mysterium fidei; qui pro vobis et pro multis effendetur in remissionem pecatorum. Haec quotiescumque feceritis in mei memoriam facietis (ez az én Vérem, az új és örök szövetségé; hitünk titka; mely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Akárhányszor ezt teszitek, tegyétek az én emlékezetemre.)
Aztán egy másik hangot hallottam, ezúttal tagadhatatlanul egy nyögést és egy sikolyt, ahogy valaki felkiáltott:
- Hagyj békén Jézus! Miért kínzol engem?
Hirtelen dulakodást hallottam és valaki nyöszörgő hangon kirohant. A hátsó ajtók kivágódtak majd becsukódtak. Aztán csend.
Nem tudtam körbenézni, amíg a fejem fölött magasba emeltem a kelyhet. De egy pillanat alatt rájöttem, hogy valamilyen démon gyötörte lélek találkozott Krisztussal az Eukarisztiában, és nem tudta elviselni a nem mindenki számára látható jelenlétét. És eszembe jutottak a szentírás szavai: "Még a démonok is félik és remegik."
De ahogyan János használta ezeket a szavakat szemrehányásként a gyenge hit miatt, nekem is meg kellett bánnom bűneimet. Miért félt jobban egy démonizált férfi a valós jelenléttől és döbbent meg jobban mint én? Rosszul érezte magát és elfutott. Miért nem voltak pozitív érzéseim? Mi a helyzet a többi hívővel a padokban? Nem kétséges, hogy mindannyian hittek intellektuálisan az igazi jelenlétben. De van valami nagy különbség ami megmozdult a lelkekben. Annyira egyszerű számunkra, hogy elnyugodjunk az isteni jelenlétében, belefeledkezzünk a számunkra jelen lévő csodálatos és félelmetes Jelenlétbe.
Ez a majdnem 15 évvel ezelőtti bejegyzés megmutatta, hogy a kezemben tartottam a Dicsőség Királyát, a Menny és föld Királyát, a királyok és a Föld Igazságos Bíróját. Az Úr valóban jelen van az Oltáriszentségben? Jobb lenne, ha hinne benne; még a démonok is hiszik ezt.
Hic
est enim calix sanguinis mei, novi et æterni testamenti; mysterium
fidei; qui pro vobis et pro multis effundetur in remissionem pecatorum.
Haec quotiescumque feceritis in mei memoriam facietis - See more at:
http://aleteia.org/2014/08/29/demons-believe-and-tremble-before-the-real-presence/#sthash.hgbf5kmL.dpuf
Hic
est enim calix sanguinis mei, novi et æterni testamenti; mysterium
fidei; qui pro vobis et pro multis effundetur in remissionem pecatorum.
Haec quotiescumque feceritis in mei memoriam facietis - See more at:
http://aleteia.org/2014/08/29/demons-believe-and-tremble-before-the-real-presence/#sthash.hgbf5kmL.dpuf
Hic est enim calix sanguinis mei, novi et æterni testamenti; mysterium
fidei; qui pro vobis et pro multis effundetur in remissionem pecatorum.
Haec quotiescumque feceritis in mei memoriam facietis - See more at:
http://aleteia.org/2014/08/29/demons-believe-and-tremble-before-the-real-presence/#sthash.hgbf5kmL.dpuf
Hic est enim calix sanguinis mei, novi et æterni testamenti; mysterium
fidei; qui pro vobis et pro multis effundetur in remissionem pecatorum.
Haec quotiescumque feceritis in mei memoriam facietis - See more at:
http://aleteia.org/2014/08/29/demons-believe-and-tremble-before-the-real-presence/#sthash.hgbf5kmL.dpuf
Hic est enim calix sanguinis mei, novi et æterni testamenti; mysterium
fidei; qui pro vobis et pro multis effundetur in remissionem pecatorum.
Haec quotiescumque feceritis in mei memoriam facietis - See more at:
http://aleteia.org/2014/08/29/demons-believe-and-tremble-before-the-real-presence/#sthash.hgbf5kmL.dpuf
Forrás:
http://aleteia.org/2014/08/29/demons-believe-and-tremble-before-the-real-presence/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése