Kedves Olvasók!
Most egy katolikus pap (Foldi Tibor atya) blogját szeretném egy kissé reklámozni, aki maga is aktívan harcol a gonosz ellen. Jó eredménnyel. Természetesen az ellenség is visszavág. Sok szép írás olvasható a blogban a mindennapi küzdelmekről, Jézus és a Szűzanya kegyelmeiről, a gonosz erejéről.
A blog bejegyzései erősen kapcsolódnak a blogomhoz, az atya sokat foglalkozik az okkultizmussal, szabadítással.
Egy rövid részletet közlök az egyik bejegyzéséből.
Ő a Szabadító
Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak. Mk16.17
Fél évig tartott, míg sok -sok lelki beszélgetés alatt végre egy bonyolult és nehéz lelki esetről úgy gondoltam, hogy kellően feltérképeztem minden oldalról és arra a bizonyosságra jutottam, hogy az adott Személy démoni befolyásoktól szenved. Ha az eset súlyosságát egy tízes skálával szemléltetném, akkor szegény szenvedő léleknek nyolc pontot kellett volna, hogy adjak. Azt tudtam, hogy a Testvér nem megszállott, mert annak három típusos jegyét nem mutatta. Lassan állítottam fel a diagnózist, mert a Testvér rendszeres gyónó és áldozó volt, ugyanakkor nekem káplánként ez volt az első ilyen nehéz esetem.
Két tapasztalt és fölkent Segítővel fogtam hozzá a szabadító szolgálathoz. A szolgálat előtt sokat imádkoztam együtt a Segítőkkel és magam három napos böjtöt vállaltam. Három napig csak vizet ittam és semmit nem ettem, még üres kenyeret sem. Én is csodálkoztam azon, hogy közben nem lettem rosszul, mert ez volt az első ilyen drasztikus böjtöm és ráadásul közben nehéz fizikai kerti munkát is végeztem a kápláni munkák mellett.
A teljes cikk elolvasható itt.
Most egy katolikus pap (Foldi Tibor atya) blogját szeretném egy kissé reklámozni, aki maga is aktívan harcol a gonosz ellen. Jó eredménnyel. Természetesen az ellenség is visszavág. Sok szép írás olvasható a blogban a mindennapi küzdelmekről, Jézus és a Szűzanya kegyelmeiről, a gonosz erejéről.
A blog bejegyzései erősen kapcsolódnak a blogomhoz, az atya sokat foglalkozik az okkultizmussal, szabadítással.
Egy rövid részletet közlök az egyik bejegyzéséből.
Ő a Szabadító
Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak. Mk16.17
Fél évig tartott, míg sok -sok lelki beszélgetés alatt végre egy bonyolult és nehéz lelki esetről úgy gondoltam, hogy kellően feltérképeztem minden oldalról és arra a bizonyosságra jutottam, hogy az adott Személy démoni befolyásoktól szenved. Ha az eset súlyosságát egy tízes skálával szemléltetném, akkor szegény szenvedő léleknek nyolc pontot kellett volna, hogy adjak. Azt tudtam, hogy a Testvér nem megszállott, mert annak három típusos jegyét nem mutatta. Lassan állítottam fel a diagnózist, mert a Testvér rendszeres gyónó és áldozó volt, ugyanakkor nekem káplánként ez volt az első ilyen nehéz esetem.
Két tapasztalt és fölkent Segítővel fogtam hozzá a szabadító szolgálathoz. A szolgálat előtt sokat imádkoztam együtt a Segítőkkel és magam három napos böjtöt vállaltam. Három napig csak vizet ittam és semmit nem ettem, még üres kenyeret sem. Én is csodálkoztam azon, hogy közben nem lettem rosszul, mert ez volt az első ilyen drasztikus böjtöm és ráadásul közben nehéz fizikai kerti munkát is végeztem a kápláni munkák mellett.
A teljes cikk elolvasható itt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése