Kubinyi Tamara könyvében meglehetősen érdekes dolgokra bukkantam. A hölgy már gyermekkorában is játszott a nagymamával Quija táblával. Ezt kézzel készítették el, ami papírlapból állt. Erre írták fel a betűket és a számokat. Később felnőttként a munkahelyén is jósolt ezzel a módszerrel. Minden következmény nélkül. Puskin Szellemet vagy Misa Szellemet mondott, amikor meghívta ezt az ismeretlen erőt.
Leírta hogyan működött, hogy ő mozgatta a kezével. (Vagy legalábbis neki úgy tűnt). Évek teltek el és semmi furcsa vagy szokatlan nem történt vele. Egy nap azonban hívatlan látogató érkezett, akit bár nem látott, de hallott. Akitől utasításokat kapott és (ál)tudományos információkkal látta el. A -nevezzük- szellemi vezető hasznos tanácsokkal látta el. Eleinte Tamara boldog volt és szórakozásként élte meg új "barátját" Később egyre jobban eluralkodott rajta és már nem hagyta nyugodni.
A könyv végén kiderül hogy egy daganatot távolítottak el Tamara arcából és megszűnt a szellemi zaklatás. Legalábbis ezt írta. Ő teljesen kialakult daganatának tulajdonít minden korábban tapasztalt negatív dolgot és a rosszulléteit. Van, amit lehetne ezzel magyarázni (pl. fejfájás és rossz közérzet), de azért mindent nem.
Lehetne azt is mondani, hogy szimplán bekattant. Talán azt is, hogy csak kitalálta az egészet mert jó a fantáziája. Talán. Mindeki döntse el maga.
A vastaggal szedett mondatokat mintegy téma összefoglalónak írtam bele.
A kezdet
Én felébredtem arra, hogy egy nagy ütés érte a fejemet. Hirtelen felálltam a
rekamiéról. Leültem, kinyitottam a szememet. Nagy villany felvillant a szememben. Fájdalmat nem éreztem, csak vak lettem. Körülöttem minden sötét volt. A szívem hevesen és gyorsan kalapált, a torkomban éreztem a szívverésemet!
Észnél voltam! Emlékeztem, hogy vacsora után lefeküdtem egy kicsit pihenni.
Emlékeztem, hogy a villany égett a szobámban. De mi történhetett, hogy nem
láttam semmit? Lehet, hogy a villanykörte kiégett? Akkor előfordulhat
villámszerű villanás! Ültem a rekamién. A gondolataim mentek egymásután. A
szívem gyorsan vert. Az egész mellkasomban olyan nyomást éreztem, mintha azonnal darabokra akart volna szakadni! Mérhetetlen félelem költözött a testembe!
− Én vagyok Szellem, aki válaszolt neked a kérdésekre! Én vagyok a te
szolgád! Parancsolj nekem! − hallottam meg én. És éreztem, hogy a nyelvem akaratomon kívül mondja ezt a szöveget, de a szám csukva volt. A félelemtől megdermedtem. Az egész testem reszketni és bizseregni kezdett, a fejem tetejétől a lábam ujjáig. Az egész testfelületem bizsergett, mintha valaki simogatott volna tetőtől-talpig."
Nekem is, amikor felébredtem, villám sújtott a fejembe, villám villant a szemembe!
Zajok okozása, amire nincs racionális magyarázat
"Már mély álomba merültem, amikor meghallottam, hogyrecseg a padló és
a szék, a kis üvegpoharak csengenek, mintha egymáshoz ütődnének. Egyedül voltam a szobámban. Félelmetes volt! Felkeltem és felkapcsoltam a villanyt. Jártam a padlón. Nem recseg! És nem is tudna recsegni, mert beton padlózat volt, amire linóleum volt ragasztva! Ráültem a székre. A szék fából készült és teljesen új volt. Nem recsegett! Ellenőriztem a polcon az üvegpoharakat. Egymástól kis távolságra voltak. Világosan látszott, hogy még véletlenül sem tudnának egymáshoz koccanni!"
Egyszer éjjel arra ébredtem, hogy valaki mellettem hangosan sírt és nyögött. Először azt gondoltam, hogy ez álom. Kinyitottam a szememet. Világosan hallottam hangos sírást és nyögést. Megdermedtem a félelemtől. Meg voltam rémülve! Mozdulatlanul feküdtem a hátamon. Valaki mellettem hangosan sírt és nyögött! Nem! Ez nem álom!
Zaklatás és tárgyak mozgatása
Mióta megjelent nálam a hang, velem történtek csodák! Ültem és dolgoztam, de észrevettem, hogy a jobb kezemből gyakran kiesik a ceruza. Volt,
amikor meg akartam fogni a ceruzámat, és nem tudtam megfogni! Megfogom,
és azonnal leesik, mintha valaki kiütné a kezemből a ceruzámat. Én világosan éreztem ezt az ütést! Gyakran előfordult, hogy a krémes dobozkára nem tudtam rátenni a tetőt, mert állandóan leesett, mintha kiütötte volna valaki a kezemből.
És ezt az ütést is határozottan éreztem! Az is gyakran előfordult, hogy a jobb lábammal ráléptem a bal lábamra. Egyszer váratlanulazt éreztem, hogy valaki meghúzta a hátamon a blúzomat. A félelemtől megdermedtem! Nem egyszer nagy ütést éreztem a jobb oldalamon, a máj helyénél. Gyakran kiesett a kezemből a kulcscsomó. Mikor rendbe raktam az ágyneműt, éreztem, hogy valaki kiüti a lepedőt a jobb kezemből. Ütést éreztem! Nemegyszer volt, hogy a kispárnát rá tettem az ágyra, és amikor elvettem a kezemet, a kispárna leesett az ágyról! Márpedig én biztosan tudtam, hogy én gondosan elvittem onnan a kezemet, és a párna azután esett le! Nem éreztem, hogy én lettem volna az, aki a kispárnát ledobta az ágyról! Így tettem néhányszor. És néhányszor a kispárna leesett az ágyról. Olyan volt, mintha láthatatlan erő lett volna jelen a szobámban!
Beszéd erőszakkal
Akarom én, vagy sem, az én nyelvemet valaki (nem én) erőszakkal csavarja, mondatja velem a szavakat és mondatokat. Valaki suttogott az én torkomban az én nyelvemmel.
A szellem kezdett mondani mindenféle trágár szavakat, amiket én ismertem az életem során. Beszéd közben a nyelvem nagy fájdalommal mozgott és beszélt. Fájdalommal mozogtak az ajkaim, az állkapcsaim, úgy, mintha én beszélnék.
Sérülések okozása
Egyszer hirtelen erős fájdalmat éreztem belül a számban az alsó ajkam bal
oldalán! Úgy éreztem, mintha megharaptam volna magamat a számon belül. Megnéztem a tükörben, és megláttam a kis véres sebet az alsó ajkamon belül, baloldalon. Olyan seb volt, ami akkor szokott lenni, amikor az ember véletlenül megharapja a nyelvét vagy belül a száját.
− „De én nem nyitottam ki a számat!” – gondoltam én. Lehet, hogy
Szellem Misa engem így hív beszélgetésre? Ekkor hangosan ezt mondtam:
„Szellem Misa, ha te hívsz engem, akkor harapjál meg engem még egyszer!”
Reszketni kezdtem a meglepetéstől és félelemtől, amikor erős fájdalmat
éreztem ott, ahol már előzőleg is. Megnéztem a tükörben. Az alsó ajkamon belül, baloldalon, az első véres kis seb mellett, volt még egy ugyanolyan véres kis seb! A félelemtől az egész testem reszketett, bizsergett a fejem búbjától a lábam ujjáig! Éreztem, hogy engem valaki simogat! De úgy, hogy a simogatást a testem minden pontján éreztem. A félelemtől megnémultam!
A hazugság szelleme
– „Ki az a Jézus? Én nem ismerek semmiféle Jézust.” – suttogta a Szellem az én nyelvemmel.
– Jézus – Isten fia, 2000 évvel ezelőtt élt a Földön. Az emberek megölték
őt. Nem lehet, hogy te Szellem Misa ezt ne tudjad!” – meglepődtem én.
Szellem Misa nevetett! Én világosan hallottam vidám nevetést. Ebben a
pillanatban nem féltem. Örültem, hogy hallom a Szellemet. „Én a te Szellem Misa! Én Világegyetemi Szellem vagyok! Én tudok mindent! Én látok mindent! Ismerem a múltat! Ismerem a jövőt! De Jézust nem ismerem!” – „Szellem Misa!
„Én Világegyetemi Szellem vagyok! Én vagyok neked Isten!”−
„Én vagyok neked Isten!! Ismered micsoda vagyok? Nem!” – folytatta
Szellem Misa. – „Tehát ha nem ismered micsoda vagyok, akkor én vagyok
neked Isten!
− „Ha te adod az embereknek az életet, akkor hol van az az Isten, aki
megteremtette az embereket?” − kérdeztem hangosan.
− „Isten, ez az én apám!” A Világegyetemben Isten most nincs! Ő elköltözött a Világegyetemből a Földre. Isten most a Földön lakik, és az ő szelleme él
a Világegyetemben. – Világegyetemi Szellem! Ember él a Földön. Mikor meghal, akkor költözik saját Szellemmel Világegyetembe. Isten, az én apám meghalt
a Világegyetemben. Ott maradt az ő Szelleme. Maga Isten él a Földön vidáman
és örvendetesen.”
Szellem Misa miért hazudtál nekem? Miért küldtél engem más emberekhez, hogy hazudjak nekik?” Vártam, hogy mit fog mondani?
Szellem Misa így válaszolt: − „Jószívű az én teremtményem! Remélem,
hogy te meg fogsz bocsátani Szellem Misának, hogy ő olyan a képeket látott meg, amik nem most, hanem tízmillió évvel ezelőtt történtek, és nem a Földön, hanem a Szaturnuszon! Eltévesztette Szellem Misa a látomás dátumát és helyét.
A Szellem is tud hibázni! Tudom, hogy te nem szeretsz hazudni! Te szereted az
igazságot! Te becsületes vagy. Jóságos, az én teremtményem! Nyugodj meg!” −
suttogott Szellem Misa.
Fizikai rosszullétek
Egyre gyakrabban fájt a fejem. Gyakrabban, és gyakrabban mozgott valami
a fejtetőmön. Fejem nehéz volt. Nagy feszültség volt a belsőmben. Gondoltam,
hogy ez a beszédek miatt van, és tűrtem. A beszéd után fáradt és kimerült voltam. Erőtlenül estem be az ágyba, és elaludtam.
− „Saját beszéddel én elveszem tőled az energiádat” − mondta egyszer
Szellem Misa. − „Neked választani kell, vagy egészséges leszel, vagy Szellem
Misát hallgatod!”
Gyakrabban és gyakrabban nagy fejfájással ébredtem. Aludtam, de nem tudtam kipihenni magamat. Reggel is fáradt, kimerült és megkínzott voltam. Fejemet nyomták fogóval. A fájdalomtól rázott a hideg!
A beszédek Szellem Misával sok energiát vettek el tőlem. Egész nap fájt a
fejem, fáradt és kimerült voltam. Éjjel nem tudtam mélyen aludni, nem tudtam
kipihenni magamat. Egyre gyakrabban a fejtetőmön a fejemben valami mozgott.
Gyakran fájt a jobb kezem, vállam és mellem.
Mikor te alszol, én csinálok neked műtétet. Én Szellem Misa gondolataimmal emelem energiát minden szervtől a testedben.
Fizikai kontaktus
Váratlanul úgy éreztem, mintha valaki simogatta volna a hátamat. De csak
a jobb oldalamon! Megdermedtem az ijedtségtől! Szellem Misa suttogott: − Ez
Szellem Misa, aki most adja neked a gyengédséget, hogy te megnyugodjál!
Szellem Misa itt ül melletted a díványon!
...Lefeküdtem, és készültem elaludni, amikor történt velem borzasztó eset.
Valaki simogatott engem a fejem búbjától lefelé az egész testemen, a kéz-
és lábujjaim végéig. Az egész testem bizsergett. Abban a pillanatban éreztem, hogy a testem minden pontja bizsereg. Megdermedtem az ijedtségtől!
Az éjszaka közepén hirtelen arra ébredtem, hogy erős ütést éreztem a fejemben. A fejem úgy fájt, mintha egy óriási fogóval szorították volna! Szívem hevesen kalimpált. A torkomban éreztem a szívverésemet! Mellkasomban hatalmas feszültség volt!
Éjjel felébredtem arra, hogy nyilalló fájdalom sújtott a fejemtől a szívembe! Kinyitottam a szemem. Előttem állt egy emberforma, plafonig érő, szürke,
mint a füst, egy sziluett!
Hirtelen az én belsőimet valami láthatatlan erő kezdi húzni jobbról
balra. És ütni engem jobb oldalon hátamra, májamra,vesémre. Féltem és reszkettem! Gondolataimban kértem Szellemet hagyni engem békén.
A félelem
Oh! Hogy féltem én akkor! Mennyire szerettem volna,hogy valaki legyen
ott abban a pillanatban velem együtt a szobában! Reszkettem! De a lelkem mélyén ennek a nehéz helyzetnek a felelősségét magamra vállaltam. Mert én voltam, aki először zaklatta a szellemet. Csak ezek után zaklatott a szellem engem! Mélyen tiszteltem azt az erőt, ami megjelent nekem. De most én féltem tőle! Én többé már nem akartam ismerni ezt az erőt!
Az óriási félelemtől én megadtam magamat Szellem Misának! Magam semmit nem akartam gondolni! Teljesítettem Szellem Misa minden utasítását!
Uralkodás
De ahogy abbahagytam a beszédet, Szellem Misa beszélt akaratom ellenére, folyamatosan az én nyelvemmel, nagy fájdalommal állandóan suttogott az én torkomban. Én gondoltam, hogy Szellem Misa. Állandóan suttogott. Mert suttogással, az én nyelvemmel az én torkomban mesélt nekem eddig is Szellem Misa, de fájdalom nélkül! Most ugyanaz volt, csak erős fájdalommal torkomban, számban alsó és felsőállkapcsomban.
Szellem Misa beszél szüntelenül. Fájdalommal csavarja nyelvemet, ajkamat, alsó és felső állkapcsomat. Úgy érzem, hogy minden mozog, mint beszédkor, csak az én akaratomon kívül!
Szellem Misa már nem volt kedves és gondoskodó! Ez már kegyetlen
szellem volt, aki kínzott engem!
Féltem a szellemtől! Nem akartam többet szellemet. Szellem, ez már kegyetlen szellem volt! Nemcsak kínzott engem, hanem elvette az egészségemet is!
− Miért kínzol engem? – kérdeztem.
− Most már szellem neked nem hízeleg! Szellem téged öl! Menj, feküdj az
ágyba. Én elviszem tőled az életed! – gúnyolódott rajtam.
(Kubinyi Tamara-Félelem-szellem)
A Quija tábla használta és minden más cselekmény, aminek célja a "túlvilág" igénybevétele, a szellemek hívása és kérdezése, rendkívüli nagy veszélyeket hordoz magában. Az Istennel szembeni hatalmas bizalmatlanság és úgy gondolom az Isten megkerülése. Vagy legalábbis valami efféle próbálkozás.
Jézus a Bibliában számtalanszor kihangsúlyozta, hogy bármit kérjünk a nevében a Mennyei Atyától, megkapjuk azt. Az Ószövetségről nem is beszélve, ahol a jóslás minden formája és a halottak kérdezése tiltott és utálatos volt az Isten előtt. Ez nem változott ma sem.
Már írtam, hogy sokan jó poénnak gondolják, hogy valmi mozgatja a tányért, poharat,ingát, asztalt, akármit amit igénybe vesznek a jósláshoz.
Soha nem feledjük: "8Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el." (1Pt 5)
Hatalmas megtévesztéseket eszelt ki az ember megtévesztésére. A repertoárja szinte végtelen. Bárkinek és bárminek ki tudja adni magát.
Olyan dolgokat tud, ami te nem. Képes valóban jósolni, vannak aki megkapják tőle a tisztánlátás adományát.
Akár már egyetlen ilyen jóslás megkötözöttséget alakíthat ki, később pedig nagyobb problémákat. A később lehet évtizedek múlva is. Amikor senki nem gondol az okkultizmus bűnére.
Az ördögnek mindegy ki milyen, neki csak a lelkek begyűjtése a lényeg. Minél többet elszakítani Istentől és az örök halálba vinni.
"Ne kísértsd Uradat, Istenedet!" Ezzel a mondattal záruljon a bejegyzés.
Leírta hogyan működött, hogy ő mozgatta a kezével. (Vagy legalábbis neki úgy tűnt). Évek teltek el és semmi furcsa vagy szokatlan nem történt vele. Egy nap azonban hívatlan látogató érkezett, akit bár nem látott, de hallott. Akitől utasításokat kapott és (ál)tudományos információkkal látta el. A -nevezzük- szellemi vezető hasznos tanácsokkal látta el. Eleinte Tamara boldog volt és szórakozásként élte meg új "barátját" Később egyre jobban eluralkodott rajta és már nem hagyta nyugodni.
A könyv végén kiderül hogy egy daganatot távolítottak el Tamara arcából és megszűnt a szellemi zaklatás. Legalábbis ezt írta. Ő teljesen kialakult daganatának tulajdonít minden korábban tapasztalt negatív dolgot és a rosszulléteit. Van, amit lehetne ezzel magyarázni (pl. fejfájás és rossz közérzet), de azért mindent nem.
Lehetne azt is mondani, hogy szimplán bekattant. Talán azt is, hogy csak kitalálta az egészet mert jó a fantáziája. Talán. Mindeki döntse el maga.
A vastaggal szedett mondatokat mintegy téma összefoglalónak írtam bele.
A kezdet
"Ez a könyv részletes leírása időben és történésekben olyan betegségnek, amiről az emberek soha nem beszélnek. Az emberek szájról szájra adják a néphitet, hogy van szellem, kísértet, ördög. Vannak emberek, akik ebben hisznek, és vannak emberek, akik ezt tagadják. Vannak emberek, akik hisznek abban, hogy van jó és van rossz szellem. De egyik csoportnak sincs semmiféle bizonyítéka, hogy a szellem létezik, vagy fordítva, vagy hogy ez megfogható. De van olyan emberi állapot, amikor az ember azt érzi, hogy rajta egy láthatatlan és megfoghatatlan erő uralkodik.
Én ezt éreztem és nem képzeltem! Igen, éreztem olyan erőt, ami uralkodott rajtam. Először hihetetlen félelem, majd óriási boldogság öntötte el a testem. E mellett nagy testi fáradtságot és kimerültséget éreztem. Ebből lett a szörnyű betegség, ami ölte a testemet.
Én felébredtem arra, hogy egy nagy ütés érte a fejemet. Hirtelen felálltam a
rekamiéról. Leültem, kinyitottam a szememet. Nagy villany felvillant a szememben. Fájdalmat nem éreztem, csak vak lettem. Körülöttem minden sötét volt. A szívem hevesen és gyorsan kalapált, a torkomban éreztem a szívverésemet!
Észnél voltam! Emlékeztem, hogy vacsora után lefeküdtem egy kicsit pihenni.
Emlékeztem, hogy a villany égett a szobámban. De mi történhetett, hogy nem
láttam semmit? Lehet, hogy a villanykörte kiégett? Akkor előfordulhat
villámszerű villanás! Ültem a rekamién. A gondolataim mentek egymásután. A
szívem gyorsan vert. Az egész mellkasomban olyan nyomást éreztem, mintha azonnal darabokra akart volna szakadni! Mérhetetlen félelem költözött a testembe!
− Én vagyok Szellem, aki válaszolt neked a kérdésekre! Én vagyok a te
szolgád! Parancsolj nekem! − hallottam meg én. És éreztem, hogy a nyelvem akaratomon kívül mondja ezt a szöveget, de a szám csukva volt. A félelemtől megdermedtem. Az egész testem reszketni és bizseregni kezdett, a fejem tetejétől a lábam ujjáig. Az egész testfelületem bizsergett, mintha valaki simogatott volna tetőtől-talpig."
Nekem is, amikor felébredtem, villám sújtott a fejembe, villám villant a szemembe!
Zajok okozása, amire nincs racionális magyarázat
"Már mély álomba merültem, amikor meghallottam, hogyrecseg a padló és
a szék, a kis üvegpoharak csengenek, mintha egymáshoz ütődnének. Egyedül voltam a szobámban. Félelmetes volt! Felkeltem és felkapcsoltam a villanyt. Jártam a padlón. Nem recseg! És nem is tudna recsegni, mert beton padlózat volt, amire linóleum volt ragasztva! Ráültem a székre. A szék fából készült és teljesen új volt. Nem recsegett! Ellenőriztem a polcon az üvegpoharakat. Egymástól kis távolságra voltak. Világosan látszott, hogy még véletlenül sem tudnának egymáshoz koccanni!"
Egyszer éjjel arra ébredtem, hogy valaki mellettem hangosan sírt és nyögött. Először azt gondoltam, hogy ez álom. Kinyitottam a szememet. Világosan hallottam hangos sírást és nyögést. Megdermedtem a félelemtől. Meg voltam rémülve! Mozdulatlanul feküdtem a hátamon. Valaki mellettem hangosan sírt és nyögött! Nem! Ez nem álom!
Zaklatás és tárgyak mozgatása
Mióta megjelent nálam a hang, velem történtek csodák! Ültem és dolgoztam, de észrevettem, hogy a jobb kezemből gyakran kiesik a ceruza. Volt,
amikor meg akartam fogni a ceruzámat, és nem tudtam megfogni! Megfogom,
és azonnal leesik, mintha valaki kiütné a kezemből a ceruzámat. Én világosan éreztem ezt az ütést! Gyakran előfordult, hogy a krémes dobozkára nem tudtam rátenni a tetőt, mert állandóan leesett, mintha kiütötte volna valaki a kezemből.
És ezt az ütést is határozottan éreztem! Az is gyakran előfordult, hogy a jobb lábammal ráléptem a bal lábamra. Egyszer váratlanulazt éreztem, hogy valaki meghúzta a hátamon a blúzomat. A félelemtől megdermedtem! Nem egyszer nagy ütést éreztem a jobb oldalamon, a máj helyénél. Gyakran kiesett a kezemből a kulcscsomó. Mikor rendbe raktam az ágyneműt, éreztem, hogy valaki kiüti a lepedőt a jobb kezemből. Ütést éreztem! Nemegyszer volt, hogy a kispárnát rá tettem az ágyra, és amikor elvettem a kezemet, a kispárna leesett az ágyról! Márpedig én biztosan tudtam, hogy én gondosan elvittem onnan a kezemet, és a párna azután esett le! Nem éreztem, hogy én lettem volna az, aki a kispárnát ledobta az ágyról! Így tettem néhányszor. És néhányszor a kispárna leesett az ágyról. Olyan volt, mintha láthatatlan erő lett volna jelen a szobámban!
Beszéd erőszakkal
Akarom én, vagy sem, az én nyelvemet valaki (nem én) erőszakkal csavarja, mondatja velem a szavakat és mondatokat. Valaki suttogott az én torkomban az én nyelvemmel.
A szellem kezdett mondani mindenféle trágár szavakat, amiket én ismertem az életem során. Beszéd közben a nyelvem nagy fájdalommal mozgott és beszélt. Fájdalommal mozogtak az ajkaim, az állkapcsaim, úgy, mintha én beszélnék.
Sérülések okozása
Egyszer hirtelen erős fájdalmat éreztem belül a számban az alsó ajkam bal
oldalán! Úgy éreztem, mintha megharaptam volna magamat a számon belül. Megnéztem a tükörben, és megláttam a kis véres sebet az alsó ajkamon belül, baloldalon. Olyan seb volt, ami akkor szokott lenni, amikor az ember véletlenül megharapja a nyelvét vagy belül a száját.
− „De én nem nyitottam ki a számat!” – gondoltam én. Lehet, hogy
Szellem Misa engem így hív beszélgetésre? Ekkor hangosan ezt mondtam:
„Szellem Misa, ha te hívsz engem, akkor harapjál meg engem még egyszer!”
Reszketni kezdtem a meglepetéstől és félelemtől, amikor erős fájdalmat
éreztem ott, ahol már előzőleg is. Megnéztem a tükörben. Az alsó ajkamon belül, baloldalon, az első véres kis seb mellett, volt még egy ugyanolyan véres kis seb! A félelemtől az egész testem reszketett, bizsergett a fejem búbjától a lábam ujjáig! Éreztem, hogy engem valaki simogat! De úgy, hogy a simogatást a testem minden pontján éreztem. A félelemtől megnémultam!
A hazugság szelleme
– „Ki az a Jézus? Én nem ismerek semmiféle Jézust.” – suttogta a Szellem az én nyelvemmel.
– Jézus – Isten fia, 2000 évvel ezelőtt élt a Földön. Az emberek megölték
őt. Nem lehet, hogy te Szellem Misa ezt ne tudjad!” – meglepődtem én.
Szellem Misa nevetett! Én világosan hallottam vidám nevetést. Ebben a
pillanatban nem féltem. Örültem, hogy hallom a Szellemet. „Én a te Szellem Misa! Én Világegyetemi Szellem vagyok! Én tudok mindent! Én látok mindent! Ismerem a múltat! Ismerem a jövőt! De Jézust nem ismerem!” – „Szellem Misa!
„Én Világegyetemi Szellem vagyok! Én vagyok neked Isten!”−
„Én vagyok neked Isten!! Ismered micsoda vagyok? Nem!” – folytatta
Szellem Misa. – „Tehát ha nem ismered micsoda vagyok, akkor én vagyok
neked Isten!
− „Ha te adod az embereknek az életet, akkor hol van az az Isten, aki
megteremtette az embereket?” − kérdeztem hangosan.
− „Isten, ez az én apám!” A Világegyetemben Isten most nincs! Ő elköltözött a Világegyetemből a Földre. Isten most a Földön lakik, és az ő szelleme él
a Világegyetemben. – Világegyetemi Szellem! Ember él a Földön. Mikor meghal, akkor költözik saját Szellemmel Világegyetembe. Isten, az én apám meghalt
a Világegyetemben. Ott maradt az ő Szelleme. Maga Isten él a Földön vidáman
és örvendetesen.”
Szellem Misa miért hazudtál nekem? Miért küldtél engem más emberekhez, hogy hazudjak nekik?” Vártam, hogy mit fog mondani?
Szellem Misa így válaszolt: − „Jószívű az én teremtményem! Remélem,
hogy te meg fogsz bocsátani Szellem Misának, hogy ő olyan a képeket látott meg, amik nem most, hanem tízmillió évvel ezelőtt történtek, és nem a Földön, hanem a Szaturnuszon! Eltévesztette Szellem Misa a látomás dátumát és helyét.
A Szellem is tud hibázni! Tudom, hogy te nem szeretsz hazudni! Te szereted az
igazságot! Te becsületes vagy. Jóságos, az én teremtményem! Nyugodj meg!” −
suttogott Szellem Misa.
Fizikai rosszullétek
Egyre gyakrabban fájt a fejem. Gyakrabban, és gyakrabban mozgott valami
a fejtetőmön. Fejem nehéz volt. Nagy feszültség volt a belsőmben. Gondoltam,
hogy ez a beszédek miatt van, és tűrtem. A beszéd után fáradt és kimerült voltam. Erőtlenül estem be az ágyba, és elaludtam.
− „Saját beszéddel én elveszem tőled az energiádat” − mondta egyszer
Szellem Misa. − „Neked választani kell, vagy egészséges leszel, vagy Szellem
Misát hallgatod!”
Gyakrabban és gyakrabban nagy fejfájással ébredtem. Aludtam, de nem tudtam kipihenni magamat. Reggel is fáradt, kimerült és megkínzott voltam. Fejemet nyomták fogóval. A fájdalomtól rázott a hideg!
A beszédek Szellem Misával sok energiát vettek el tőlem. Egész nap fájt a
fejem, fáradt és kimerült voltam. Éjjel nem tudtam mélyen aludni, nem tudtam
kipihenni magamat. Egyre gyakrabban a fejtetőmön a fejemben valami mozgott.
Gyakran fájt a jobb kezem, vállam és mellem.
Mikor te alszol, én csinálok neked műtétet. Én Szellem Misa gondolataimmal emelem energiát minden szervtől a testedben.
Fizikai kontaktus
Váratlanul úgy éreztem, mintha valaki simogatta volna a hátamat. De csak
a jobb oldalamon! Megdermedtem az ijedtségtől! Szellem Misa suttogott: − Ez
Szellem Misa, aki most adja neked a gyengédséget, hogy te megnyugodjál!
Szellem Misa itt ül melletted a díványon!
...Lefeküdtem, és készültem elaludni, amikor történt velem borzasztó eset.
Valaki simogatott engem a fejem búbjától lefelé az egész testemen, a kéz-
és lábujjaim végéig. Az egész testem bizsergett. Abban a pillanatban éreztem, hogy a testem minden pontja bizsereg. Megdermedtem az ijedtségtől!
Az éjszaka közepén hirtelen arra ébredtem, hogy erős ütést éreztem a fejemben. A fejem úgy fájt, mintha egy óriási fogóval szorították volna! Szívem hevesen kalimpált. A torkomban éreztem a szívverésemet! Mellkasomban hatalmas feszültség volt!
Éjjel felébredtem arra, hogy nyilalló fájdalom sújtott a fejemtől a szívembe! Kinyitottam a szemem. Előttem állt egy emberforma, plafonig érő, szürke,
mint a füst, egy sziluett!
Hirtelen az én belsőimet valami láthatatlan erő kezdi húzni jobbról
balra. És ütni engem jobb oldalon hátamra, májamra,vesémre. Féltem és reszkettem! Gondolataimban kértem Szellemet hagyni engem békén.
A félelem
Oh! Hogy féltem én akkor! Mennyire szerettem volna,hogy valaki legyen
ott abban a pillanatban velem együtt a szobában! Reszkettem! De a lelkem mélyén ennek a nehéz helyzetnek a felelősségét magamra vállaltam. Mert én voltam, aki először zaklatta a szellemet. Csak ezek után zaklatott a szellem engem! Mélyen tiszteltem azt az erőt, ami megjelent nekem. De most én féltem tőle! Én többé már nem akartam ismerni ezt az erőt!
Az óriási félelemtől én megadtam magamat Szellem Misának! Magam semmit nem akartam gondolni! Teljesítettem Szellem Misa minden utasítását!
Uralkodás
De ahogy abbahagytam a beszédet, Szellem Misa beszélt akaratom ellenére, folyamatosan az én nyelvemmel, nagy fájdalommal állandóan suttogott az én torkomban. Én gondoltam, hogy Szellem Misa. Állandóan suttogott. Mert suttogással, az én nyelvemmel az én torkomban mesélt nekem eddig is Szellem Misa, de fájdalom nélkül! Most ugyanaz volt, csak erős fájdalommal torkomban, számban alsó és felsőállkapcsomban.
Szellem Misa beszél szüntelenül. Fájdalommal csavarja nyelvemet, ajkamat, alsó és felső állkapcsomat. Úgy érzem, hogy minden mozog, mint beszédkor, csak az én akaratomon kívül!
Szellem Misa már nem volt kedves és gondoskodó! Ez már kegyetlen
szellem volt, aki kínzott engem!
Féltem a szellemtől! Nem akartam többet szellemet. Szellem, ez már kegyetlen szellem volt! Nemcsak kínzott engem, hanem elvette az egészségemet is!
− Miért kínzol engem? – kérdeztem.
− Most már szellem neked nem hízeleg! Szellem téged öl! Menj, feküdj az
ágyba. Én elviszem tőled az életed! – gúnyolódott rajtam.
(Kubinyi Tamara-Félelem-szellem)
A Quija tábla használta és minden más cselekmény, aminek célja a "túlvilág" igénybevétele, a szellemek hívása és kérdezése, rendkívüli nagy veszélyeket hordoz magában. Az Istennel szembeni hatalmas bizalmatlanság és úgy gondolom az Isten megkerülése. Vagy legalábbis valami efféle próbálkozás.
Jézus a Bibliában számtalanszor kihangsúlyozta, hogy bármit kérjünk a nevében a Mennyei Atyától, megkapjuk azt. Az Ószövetségről nem is beszélve, ahol a jóslás minden formája és a halottak kérdezése tiltott és utálatos volt az Isten előtt. Ez nem változott ma sem.
Már írtam, hogy sokan jó poénnak gondolják, hogy valmi mozgatja a tányért, poharat,ingát, asztalt, akármit amit igénybe vesznek a jósláshoz.
Soha nem feledjük: "8Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el." (1Pt 5)
Hatalmas megtévesztéseket eszelt ki az ember megtévesztésére. A repertoárja szinte végtelen. Bárkinek és bárminek ki tudja adni magát.
Olyan dolgokat tud, ami te nem. Képes valóban jósolni, vannak aki megkapják tőle a tisztánlátás adományát.
Akár már egyetlen ilyen jóslás megkötözöttséget alakíthat ki, később pedig nagyobb problémákat. A később lehet évtizedek múlva is. Amikor senki nem gondol az okkultizmus bűnére.
Az ördögnek mindegy ki milyen, neki csak a lelkek begyűjtése a lényeg. Minél többet elszakítani Istentől és az örök halálba vinni.
"Ne kísértsd Uradat, Istenedet!" Ezzel a mondattal záruljon a bejegyzés.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése