Az előző példabeszéd után Jézus leült apostolaival és tanítványaival az Olajfák-hegyének oldalán a jeruzsálemi Templommal szemben, és válaszolt nekik kérdéseikre a Templom pusztulásának és a világ végének idejét illetőleg. Ez után mondta a következőket:
-- Virrasszatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jön el Uratok. Fontoljátok meg: ha a család feje tudná, melyik órában jön a rabló, virrasztana, és nem engedné kifosztani házát. Azért virrasszatok és
imádkozzatok, legyetek mindig készek eljövetelére anélkül, hogy szívetek elernyedne a mindenféle visszaélés és mértéktelenség következtében, és lelketek szétszóródna és eltompulna a mennyei dolgok iránt a földi dolgokra fordított túlságos gond miatt. Nehogy a halál váratlanul érjen titeket, amikor nem vagytok felkészülve rá. Mert, ne felejtsétek el, mindnyájatoknak meg kell halnotok. Minden embernek meg
kell halnia, bárkinek született is. Ennél a halálnál eljön mindegyiktekhez Krisztus, és megítél titeket. Ez az ítélet megismétlődik egyetemesen az Emberfiának ünnepélyes eljövetelekor. Mi történik a hűséges és okos szolgával, akit ura háza fölé rendelt, hogy távollétében gondoskodjék a házbeliek táplálásáról? Boldog lesz, ha akkor, amikor ura hirtelenül visszatér, kötelessége teljesítése közben találja, amit gondosan, igazságosan és szeretettel végez. Bizony, mondom nektek, azt mondja neki: ,,Jöjj, jó és hűséges szolga. Megérdemelted jutalmamat. Vedd, minden javam fölé helyezlek.'' De ha ő csak látszólag jó és hűséges, valójában azonban szívében gonosz, és kifelé képmutató, akkor amint ura elmegy, azt mondja magában: ,,Uram soká fog visszatérni. Éljük világunkat'' -- és verni kezdi szolgatársait, és rosszul bánik velük, fösvény táplálásukban és minden egyébben, hogy több pénze legyen a mulatozásra és részegeskedésre, akkor mi történik? Az úr meglepetésszerűen visszatér, amikor a szolga a legkevésbé gondol erre, és felfedezi gonosztetteit. Elveszi tőle állását és pénzét, és oda veti ki, ahová az igazságosság azt megköveteli. És ott marad.
Így történik a megátalkodott bűnössel, aki nem gondol arra, milyen közel lehet a halál és az ítélet; és örvendezik a visszaélésekben, azt mondva: ,,Később majd megbánom''. Bizony, mondom nektek, nem lesz ideje arra, és elítélik, hogy örökké a rettenetes gyötrelmek helyén legyen, ahol csak káromkodás és sírás hallatszik, és ahol gyötrődni fog. És nem jön ki onnan, csak az utolsó Ítéletre, amikor felveszi feltámadt testét, hogy olyan teljesen álljon a végső Ítélet elé, amily teljesen vétkezett földi életének idejében; testével és lelkével jelenik majd meg a Bíró Jézus előtt, akit nem akart Üdvözítőjeként. Mindenkit összegyűjtenek az Emberfia előtt. A testek végtelen sokasága áll helyre a földből és a tengerből, miután oly hosszú időn keresztül porrá váltak. És lelkük testükben lesz. Minden csontvázára visszatért testnek megfelel majd saját lelke, amely egykor éltette őt. És egyenesen állnak majd az Emberfia előtt, aki isteni Fölségében ragyog, és az angyalok veszik körül. Leül dicsőségének trónjára. És Ő szétválasztja az embereket, egyik oldalára a jókat, a másikra a rosszakat teszi, mint ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől, és juhait jobbjára, kecskéit baljára állítja. És kedves hangon, jóságos tekintettel azt mondja majd azoknak, akik békességesek is szépek, szent testük dicsőséges ragyogásában, szívük teljes szeretetével nézve Rá: ,,Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdete óta nektek készített Országot. Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam, és befogadtatok, ruhátlan voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, fogoly voltam, és megvigasztaltatok.'' És az igazak megkérdik Őt: ,,Urunk, mikor láttunk téged éhezni, és adtunk neked enni, szomjazni, és adtunk inni? Mikor láttunk vándornak és fogadtunk be, ruhátlannak és ruháztunk fel? Mikor láttunk betegnek és börtönben, és jöttünk meglátogatni?'' És a király azt mondja nekik: ,,Bizony, mondom nektek: amikor ezt tettétek egyik legkisebb testvéremmel, velem tettétek.'' Utána odafordul azokhoz, akik balján lesznek, és azt mondja majd szigorú arccal, tüzes nyilaktól lángoló tekintettel és Isten haragjától mennydörgő hangon a kárhozottaknak: ,,Távozzatok! Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amelyet Isten haragja az ördögöknek, a sötétség angyalainak és azoknak készített, akik rájuk hallgattak, az ő hármas és szennyes mohó vágyuk hangjára. Éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, ruhátlan voltam, és nem ruháztatok fel, vándor és elutasítottatok, beteg és rab és nem látogattatok meg. Mert csak egy törvényetek volt: saját kedvtelésetek.'' És azok azt mondják neki: ,,Mikor láttunk téged éhezni, szomjazni, ruhátlanul, vándorként, betegen vagy börtönben? Igazán, mi nem is ismertünk téged. Nem léteztünk akkor, amikor te a földön jártál.'' És Ő azt válaszolja nekik: ,,Igaz. Nem ismertetek engem. Mert nem léteztetek, amikor én a földön voltam. De megismertétek szavaimat, és voltak szegények köztetek, éhezők, szomjazók, ruhátlanok, betegek és bebörtönözöttek. Miért nem tettétek meg velük azt, amit talán megtettetek volna velem? Nem tudjátok, hogy én vagyok testvéreimben? Ahol egyikük szenved, ott én vagyok. Amit nem tettetek egynek kis testvéreim közül, tőlem tagadtátok meg, aki az emberek Elsőszülöttje vagyok. Menjetek és égjetek önzéstekben! Menjetek, és kápráztasson el titeket a sötétség és fagy, mert sötétek és fagyosak voltatok, jóllehet tudtátok, hol van a Világosság és a Szeretet Tüze.'' És azok mennek az örök büntetésre, míg az igazak belépnek az örök életbe.
Forrás: Valtorta Mária-Példabeszédek
-- Virrasszatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jön el Uratok. Fontoljátok meg: ha a család feje tudná, melyik órában jön a rabló, virrasztana, és nem engedné kifosztani házát. Azért virrasszatok és
imádkozzatok, legyetek mindig készek eljövetelére anélkül, hogy szívetek elernyedne a mindenféle visszaélés és mértéktelenség következtében, és lelketek szétszóródna és eltompulna a mennyei dolgok iránt a földi dolgokra fordított túlságos gond miatt. Nehogy a halál váratlanul érjen titeket, amikor nem vagytok felkészülve rá. Mert, ne felejtsétek el, mindnyájatoknak meg kell halnotok. Minden embernek meg
kell halnia, bárkinek született is. Ennél a halálnál eljön mindegyiktekhez Krisztus, és megítél titeket. Ez az ítélet megismétlődik egyetemesen az Emberfiának ünnepélyes eljövetelekor. Mi történik a hűséges és okos szolgával, akit ura háza fölé rendelt, hogy távollétében gondoskodjék a házbeliek táplálásáról? Boldog lesz, ha akkor, amikor ura hirtelenül visszatér, kötelessége teljesítése közben találja, amit gondosan, igazságosan és szeretettel végez. Bizony, mondom nektek, azt mondja neki: ,,Jöjj, jó és hűséges szolga. Megérdemelted jutalmamat. Vedd, minden javam fölé helyezlek.'' De ha ő csak látszólag jó és hűséges, valójában azonban szívében gonosz, és kifelé képmutató, akkor amint ura elmegy, azt mondja magában: ,,Uram soká fog visszatérni. Éljük világunkat'' -- és verni kezdi szolgatársait, és rosszul bánik velük, fösvény táplálásukban és minden egyébben, hogy több pénze legyen a mulatozásra és részegeskedésre, akkor mi történik? Az úr meglepetésszerűen visszatér, amikor a szolga a legkevésbé gondol erre, és felfedezi gonosztetteit. Elveszi tőle állását és pénzét, és oda veti ki, ahová az igazságosság azt megköveteli. És ott marad.
Így történik a megátalkodott bűnössel, aki nem gondol arra, milyen közel lehet a halál és az ítélet; és örvendezik a visszaélésekben, azt mondva: ,,Később majd megbánom''. Bizony, mondom nektek, nem lesz ideje arra, és elítélik, hogy örökké a rettenetes gyötrelmek helyén legyen, ahol csak káromkodás és sírás hallatszik, és ahol gyötrődni fog. És nem jön ki onnan, csak az utolsó Ítéletre, amikor felveszi feltámadt testét, hogy olyan teljesen álljon a végső Ítélet elé, amily teljesen vétkezett földi életének idejében; testével és lelkével jelenik majd meg a Bíró Jézus előtt, akit nem akart Üdvözítőjeként. Mindenkit összegyűjtenek az Emberfia előtt. A testek végtelen sokasága áll helyre a földből és a tengerből, miután oly hosszú időn keresztül porrá váltak. És lelkük testükben lesz. Minden csontvázára visszatért testnek megfelel majd saját lelke, amely egykor éltette őt. És egyenesen állnak majd az Emberfia előtt, aki isteni Fölségében ragyog, és az angyalok veszik körül. Leül dicsőségének trónjára. És Ő szétválasztja az embereket, egyik oldalára a jókat, a másikra a rosszakat teszi, mint ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől, és juhait jobbjára, kecskéit baljára állítja. És kedves hangon, jóságos tekintettel azt mondja majd azoknak, akik békességesek is szépek, szent testük dicsőséges ragyogásában, szívük teljes szeretetével nézve Rá: ,,Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdete óta nektek készített Országot. Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam, és befogadtatok, ruhátlan voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, fogoly voltam, és megvigasztaltatok.'' És az igazak megkérdik Őt: ,,Urunk, mikor láttunk téged éhezni, és adtunk neked enni, szomjazni, és adtunk inni? Mikor láttunk vándornak és fogadtunk be, ruhátlannak és ruháztunk fel? Mikor láttunk betegnek és börtönben, és jöttünk meglátogatni?'' És a király azt mondja nekik: ,,Bizony, mondom nektek: amikor ezt tettétek egyik legkisebb testvéremmel, velem tettétek.'' Utána odafordul azokhoz, akik balján lesznek, és azt mondja majd szigorú arccal, tüzes nyilaktól lángoló tekintettel és Isten haragjától mennydörgő hangon a kárhozottaknak: ,,Távozzatok! Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amelyet Isten haragja az ördögöknek, a sötétség angyalainak és azoknak készített, akik rájuk hallgattak, az ő hármas és szennyes mohó vágyuk hangjára. Éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, ruhátlan voltam, és nem ruháztatok fel, vándor és elutasítottatok, beteg és rab és nem látogattatok meg. Mert csak egy törvényetek volt: saját kedvtelésetek.'' És azok azt mondják neki: ,,Mikor láttunk téged éhezni, szomjazni, ruhátlanul, vándorként, betegen vagy börtönben? Igazán, mi nem is ismertünk téged. Nem léteztünk akkor, amikor te a földön jártál.'' És Ő azt válaszolja nekik: ,,Igaz. Nem ismertetek engem. Mert nem léteztetek, amikor én a földön voltam. De megismertétek szavaimat, és voltak szegények köztetek, éhezők, szomjazók, ruhátlanok, betegek és bebörtönözöttek. Miért nem tettétek meg velük azt, amit talán megtettetek volna velem? Nem tudjátok, hogy én vagyok testvéreimben? Ahol egyikük szenved, ott én vagyok. Amit nem tettetek egynek kis testvéreim közül, tőlem tagadtátok meg, aki az emberek Elsőszülöttje vagyok. Menjetek és égjetek önzéstekben! Menjetek, és kápráztasson el titeket a sötétség és fagy, mert sötétek és fagyosak voltatok, jóllehet tudtátok, hol van a Világosság és a Szeretet Tüze.'' És azok mennek az örök büntetésre, míg az igazak belépnek az örök életbe.
Forrás: Valtorta Mária-Példabeszédek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése