Szentelmények "működés" közben

Szentelmények alatt jelen esetben a megszentelt érmeket és medálokat értem, ami elősegíti hitünk erősödését és a gonosz elleni védelmet. Itt is kihangsúlyozom, hogy ezekre nem lehet amulettként vagy talizmánként gondolni, mert nem azok. Kerestem néhány történetet, ami a medálokkal és érmekkel kapcsolatos.

"Hadd mutassak rá Sziénai Szent Bernardin példájára, aki népmissziói végén
emlékeztetésül azt kérte a családoktól, hogy otthonuk ajtajára rakjanak ki egy érmet Jézus nevének kezdőbetűivel (JHS, Jesus Hominum Salvator, Jézus az emberek megváltója).
Gyakran tapasztaltam magam is a hittel viselt érmék hatékonyságát. Elég csak a csodás éremről beszélnünk, amely több millió példányban terjedt el a világon, miután a Szűzanya megjelent Laboure Szent Katalinnak (1830-ban, Párizsban). Ha csak ennek az egyszerű éremnek a csodás kegyelmeit mondanánk el, soha nem érnénk a végére. Számos könyv taglalja ezt részletesen.
Az ördöngösség egyik legáltalánosabban ismert esete (számos könyv idézi, hála a pontos történelmi dokumentációnak, mely megörökítette számunkra az eseményeket), a Burner testvérek esete, amely Illfurtban (Elzászban) történt. A két testvér egy sor ördögűzés után 1869-ben nyert szabadulást. Nos, egy napon, az ördög számtalan gonosz cselekedete közt éppen abban mesterkedett, hogy felborítsa a szekeret, amelyen az ördögűző érkezett egy pap és egy apáca
kíséretében. Az ördög csődöt mondott kísérletével, mert a kocsis induláskor kapott valakitől egy Szent Benedek-érmet, hogy az védelmezze őt, s a kocsis jámborul zsebretette azt."
Forrás: Gabriele Amorth-Egy ördögűző tapasztalatai

"Egy ügyvéd két éve Palermóban a következő történetet mesélte: "Egy barátom meghívott a házába egy spiritiszta szeánszra. Az ottlévő emberek mind valami természetfeletti jelenségre vártak, azonban nem jelent meg senki, és hangot sem hallottunk. A médium ingerülten próbált valamit előidézni, de nem sikerült neki.

Hirtelen a szobában található íróasztal felemelkedett a földről, és a plafonig emelkedett. Aztán visszazuhant a földre, és ripityára tört. Ijedtükben mind az utcára menekültek. A barátom megjegyezte.
-Máskor minden rendben zajlik, ma azonban megdöbbentünk. Talán valami szent tárgy van nálad?
-Igen, van egy Mária-érme a nyakamban.
-Már értem, miért nem sikerült a médiumnak megidéznie a szellemet. Bosszúból ijesztett meg minnket.
Az ügyvéd így szólt: - Tisztelt uraim, többet nem élek a meghívásukkal. Nekem bőven elég volt a mai este izgalma."
Forrás: Giuseppe Tomaselli-Lázadó angyalok, Marana Tha Kiadó

"Egy negyvenéves, a gyermekeit egyedül nevelő nőt barátnője elvitte egyszer egy jóshoz. Sok gond gyötörte az asszonyt, félt a jövőtől és gyermekei jövőjétől. Amikor leült a jóssal szemben, az rámutatott az asszony nyakláncára és megkérdezte: "Mi van ott? Valami világosat látok a mellén." Az asszony kivette a pulóvere alól a nyakláncát, és megmutatta neki: egy kis keresztet és a Szűzanya csodás érmét. "Ja, csak ez"-válaszolta. Amikor a jós ezt meglátta, így szólt: "Ó, nem! Ezzel szemben nincs szerencsém! Nem mondhatok semmit a jövőjével kapcsolatban!" Azzal elküldte az asszonyt. Ez példa arra, hogy mekkora hatalma van a szentelményeknek, amelyekről manapság sokan tudomást sem vesznek.

Szó esik még egy sima áldásról is az Amorth könyvben, amit egy édesanya hajtott végre.

"Volt egyszer egy édesanya, akit igen aggasztott fia furcsa viselkedése: néha feldühödve borzasztóan kiáltozott, káromkodott és amikor megnyugodott, semmire sem emlékezett e magatartásából. Soha nem imádkozott és nem engedte volna magát megáldani egy paptól. Egy nap, amikor a fiú szokásához híven munkaruhában ment dolgozni, az édesanya megáldatta a ruháit a szertartáskönyv idevágó áldásával. A fiatalember hazatért a munkahelyéről, levette piszkos munkaruháját és mit sem sejtve felöltözött. Néhány másodperc múlva azonban letépte magáról ezt a ruhát és visszavette a munkaruhát anélkül, hogy egy szót szólt volna; később sem lehetett rábírni, hogy újra felvegye a megáldott öltözéket. Azontúl jól elkülönítve tartotta ezeket a
darabokat szerény ruhatárában. Ez a tény bizonyította az ördögűzés szükségességét."





A szenteltvízről a következőket olvashatjuk:

"Maga a szenteltvíz is széles körben használatos liturgikus szertartásokon. Fontossága a keresztségkor szokásos vízzel való meghintéshez kapcsolódik. Az áldás szavaiban azt kérjük az Úrtól, hogy a vízzel való meghintéssel a következő három kegyelmet nyerjük el: bűneink bocsánatát, a gonosz támadásai elleni védelmet és az isteni oltalom adományát.
A víz felett végzett ördögűző imádság még sok további hatást tesz hozzá ezekhez: elűzi és gyökerestül kitépi az ördög minden hatalmát és menekülésre kényszeríti a gonoszt. Még a népnyelvben is, ha két olyan dolgot akarnak megjelölni, amik egyáltalán nem férnek össze, az ördögöt és a szenteltvizet hozzák fel példaként. Az imádság ezután folytatódik, kiemelvén a víz további halásait a mondottakon kívül: a betegségből való gyógyulást, az isteni kegyelem növelését, a hívek házainak és hajlékának megvédelmezését a bajt hozó sátán minden alattomos
cselvetésétől. Hozzáteszi még: legyen védett e hajlék a pokoli ellenség minden gonoszságától és ártó jelenlététől, hogy az ott lakók sértetlenek maradjanak, nyugalomban és egészségben éljenek."





"...A szertartáskönyv tartalmaz egy sajátos áldást a ruhákra vonatkozóan is. Sok ízben megtapasztaltuk ennek hatékonyságát olyan emberek esetében, akiket zaklatott az ördög jelenléte. Más alkalmakkor ezzel tettünk próbát, hogy kiderítsük valakiről, valóban fennáll-e a sátán jelenléte. Ezt is hasznos tudni. Sokszor fordulnak hozzánk, ördögűzőkhöz, olyan kérdéssel szülők, jegyesek, hogy hozzátartozójuk vajon az ördög befolyása alatt áll-e, ám az
illető nem hisz az ilyesmiben, gyakran nincsen semmilyen vallásos hite, mindenesetre nem hajlandó magát alávetni egy pap áldásának.
Mit lehet ilyenkor tenni? Többször megtörtént, hogy miután valakinek a ruháit
megáldottuk, alighogy ezeket magára vette, dühhel tépte le magáról, mert nem bírta azokat elviselni. Erre már említettünk is egy példát a fentiekben. Egy másik ilyen próbát a szenteltvíz segítségével tehetünk. Például, ha egy édesanya egy gyermekéről, vagy éppen a férjéről gyanítja, hogy ördöngös, elkészítheti a családnak a levest, a teát, vagy a kávét szenteltvízből. Előfordulhat,
hogy az érintett személy ezt az ételt vagy italt keserűnek, vagy egyenesen ehetetlennek fogja érezni, anélkül, hogy tudná, miért?"


A Katolikus Enciklopédiában a következő áll ezzel kapcsolatban: "A szentelményeknek egyik legfigyelemreméltóbb hatása a gonosz lelkeket elűző hatásában rejlik, akik néha titokzatos és rontó hatásukkal befolyásolják az emberek cselekedeteit. Ezt az okkult hatalmat legyőzendő, az Egyház az exorcizmushoz és a szentelményekhez nyúl vissza." (Katolikus Enciklopédia, 1913, XVIII, 293.old.)"
Forrás: Mary Pereira, P. James Mariakumar-Okkultizmus és szellemi harc, Marana Tha Kiadó

A gonosz elleni harcban ezeknek a szentelményeknek a használata csak mint egy kiegészítés lehet, nem pedig a főhelyet foglalhatja el. De ez már egy másik bejegyzés. 
 

Megjegyzések