A természet istenségei és a megszállottság

Ez a történet egy 60 éves nagymamáról szól, akit délről ajánlottak be hozzánk. Külső szemmel nézve a nő egészséges, normális életet él, sikeres gyerekei vannak, jó házassága van, hívő katolikus, jó szomszéd. De mélyen belül egy olyan küzdelem húzódik meg ami visszanyúlik a születése előtti időre. 

Ő és az ősei, a szülei és nagyszülei olyan vidékről származnak, ahol sokan gyakorló katolikusok, azonban emellett jellemző rájuk a félelem a babonáktól, a varázslóktól és a természeti istenségektől.  
Elmondása szerint a nagyszülei még születése előtt felajánlották őt a természeti isteneknek. Ezt helyi sámánok vagy gyógyítók végezték el egy szertartás keretében. A szertartás célja a vetélés megelőzése, az anya és a gyermek védelme volt az erdő, a folyó szellemeitől. 
A terhesség komplikációmentesen lezajlott, a szülők és nagyszülők a védelmet a rituálénak tulajdonították. Amikor a gyerek megszületett, még keresztsége előtt hálából a védelemért egy újabb rituálé keretében felajánlották a természeti istenségeknek. 

A gyermekkora eseménytelen volt. A szülők és a nagyszülők semmi furcsát nem találtak abban, hogy láthatatlan barátokkal játszik vagy nevetgél. A faluja lakói nem aggódtak a viselkedése miatt, hiszen felajánlották a természeti isteneknek így védve volt a zaklató démonoktól. Szerencsétlen dolog, hogy a katolikus vallásukat csak kevésbé gyakorolták. 
Ha tudták volna, hogy amit tettek, az bűn a Mindenható Isten előtt, akkor nem keveredtek volna bele ilyen babonaságba és rituálékba. 

Amikor a lány 5 éves lett, akkor az éjszaka közepén sikoltozott, és azt mondta emberevő óriást látott (egy elemental, akinek hosszú haja van, és vonzódik a szüzekhez és a kislányokhoz) a szobájában. A tapasztalat akkora traumát okozott számára, hogy minden este rémálmok gyötörték. Amikor a nagyszülők és az anya kikérdezte, akkor azt mondta nekik, hogy a kapre zaklatja. Ez meglepte a véneket, ugyanis ez nem történhetett volna meg, mert a természeti istenei megvédik őt. Mivelhogy folytatódtak ezek az élmények, így a nagyszülők elvitték őt a sámánokhoz, hogy meggyógyítsák őt. Amikor a rémálmok megszűntek, kijelentette, hogy jól van, akkor a kapre eltűnt, úgy nőtt fel mint egy normális tinédzser, képes volt iskolába járni és jól tanulni. 

Néhány évvel később a támadások ismét elkezdődtek. Első alkalommal nagyhéten történt meg a támadás. Aztán később pedig mindig nagyhéten. Nem tudta, hogy miért éppen nagyhéten zajlottak le a támadások. Később azt mondta éppen nagyhéten született. És nagypénteken ajánlották fel a természet isteneinek. A támadások rémálommal kezdődtek, majd jött a rémült sikoly és egy transzszerű állapot, és még olyan érzés, mintha valaki vagy valami molesztálná őt. Később megkérdezték mire emlékezett a transz állapot után, akkor azt mondta a kapre bemászott az ablakon, bejött a szobájába és molesztálta őt. Amikor a tartomány egy másik városába költöztek, akkor többször elvitték  az orvoshoz, de semmi gyanúsat nem találtak, ami orvosilag gyanúsnak tekinthető lett volna. Tömören, testi szempontból minden rendben volt vele. Csak a nagyhéten történtek támadások, de utána minden rendben volt. Ezek a támadások minden évben megismétlődtek, még akkor is amikor férjhez ment és gyerekei születtek. 

Bár hithű katolikusnak vallotta magát, azért bevallotta, hogy Istenbe vetett hitében, és a Katolikus Egyház tanításának megismerésében nem igazán fejlődött. Az őseihez hasonlóan ő is a helyi gyógyítókkal beszélte meg problémáit, különösen a kapre-val kapcsolatosat. Egy alkalommal amikor elment a gyógyítóhoz, akkor azt mondta neki, hogy egy elemental kíséri folyamatosan. Ráadásul egy kapréval házasodott össze. Az elemental az ő védelmezője, mivel összeházasodott a kapréval. Elfogadta ezt a diagnózist, és ezzel élt együtt. De úgy tűnt, hogy évről-évre egyre erősebbek lettek a támadások, így már félt a nagyhéttől. Ahelyett, hogy ez az időszak az elcsendesedés, az imádság, a bűnbánat ideje lett volna, félelemmel teli hétté változott. Rájött, hogy minél jobban könyörgött az Úrhoz, hogy gyógyítsa és szabadítsa meg, annál erősebbek voltak a támadások. Nem csak azt érezte, hogy molesztálják, de még egy kis rovarszerű lények lépnek be a testébe különböző helyeken. Ezek annyira megrémítették, hogy szinte beleőrült, csak a családja, különösen a férje és a gyerekei mentették meg őt. Mindez a láthatatlan átok miatt volt amit csak a gyógyítók látnak. Mindent összevetve 24 különböző gyógyítóval konzultált. Mindannyian azt a diagnózist adták a betegségének. Különböző talizmánokat adtak neki annak érdekében, hogy csökkentse az elemental hatását. Ami rejtve maradt, hogy a támadások intenzívebbé váltak, a rovarszerű lények feltűntek rajta amikor két abortusz volt a terhesség korai szakaszában. Jellemző volt még a támadásokra a kéjvágy lelkének jelenléte amire nem volt magyarázata, de folyamatosan bombázta őt buja képekkel és gondolatokkal. 

Akkor nyílt meg a szeme, amikor a férjével együtt csatlakoztak a templomi hittan csoporthoz. Látta mennyire gonosz az élete, mennyire távol került Istentől babonás múltja miatt. Látta, hogy a szülei és a nagyszülei átengedték magukat a gonosz hatalmának a varázslás és a mágia miatt. Semmit sem tehetett értük, mert már meghaltak. Könyörgött az Úrhoz, hogy könyörüljön meg szegény lelkükön. De itt és most még tudott segíteni a családjának. Egy fájdalmas átalakulási folyamaton esett át. Fájdalmas volt, mert a gyógyító akihez elment másoktól hallotta, hogy visszautasította őket és az ördög eszközeit. Ők bosszújuk jeleként megátkozták és megakadályozták a szabadulás folyamatát. Valóban úgy tűnt, hogy a szabadulás és a lelki vigasz nehezen érkezett el. Intenzívebbé tette az imaéletét. Könyörgött az Úrhoz, hogy bocsásson meg neki, és megbánta gonosz módszereit is. Elment gyónni, megtagadta babonás múltját és megbánta az abortuszait. Hálás volt a bocsánatért, de ez csak a kezdet volt. Tudta, hogy az elmúlt évtizedek okkult gyakorlatai fogva tartották a lelkét. De nem adta fel, biztos volt benne, hogy Isten nem hagyja el. Megtartotta katolikus hitét, a Mindenható Istenbe vetett bizalmát. Mélyen elköteleződött a Szűzanya és a rózsafüzér iránt, és könyörgött hozzá, hogy fogadja el gyermekeként, mivel méltatlannak érzi magát bűnös múltja miatt. Mindent felajánlott az Úrnak. 

Felkereste a plébánost, aki azt javasolta, hogy keressék fel az AMOE-t (Fülöp-szigeteki Ördögűző Hivatal). A manilai érsekség ördögűző hivatalában sok ember ügye várakozott megoldásra. De az AMOE úgy látta az ügye elég sürgős, mivel már nagyböjt van, és közeledik a nagyhét. Így előjegyezték ördögűzésre. Megkérdezték tőlem, hogy tudnám-e vállalni. Igent mondtam. 

Az ima összejövetel napján láttam, hogy a nagymama sírt és bocsánatért könyörgött. Azt mondtam neki egyedül az Úr az aki meggyógyítja a megtört szíveket és hozza el a foglyoknak a szabadulást. És ha van hite, akkor semmi sem lehetetlen. Reggel 10:30-kor kezdtük el az imákat. Mondtam az áldozatnak, hogy nyissa meg a szívét, és bocsásson meg mindenkinek aki valaha megbántotta, és ajánlja fel őket az Úrnak. Adtam neki néhány imát, hogy mondja el az Oltáriszentség előtt. Nagy meglepetésemre hangosan kimondta azok nevét akik megbántották őt. Azt mondta az Úrnak megbocsát nekik, és kérte kegyelmét, hogy igazán meg tudjon bocsátani. Kérte az Urat, hogy áldja meg őket, és bocsásson meg nekik. Imádkoztam érte belső gyógyulásért, és a generációs átkok megtöréséért. Könnyek között bocsánatért és irgalomért könyörgött az Úrhoz. Aztán a Fatimai Szűzanya képéhez fordult, és imádkozott hozzá, hogy oldjon meg minden elakadást az életében. Megkértem, hogy tagadja meg a sátánt és minden tisztátalan köteléket amit a boszorkány doktorok raktak rá, tagadjon  meg minden tisztátalan köteléket ami közte, a szülei és nagyszülei között jött létre az okkult gyakorlatai miatt. 

Aztán megkértem a hölgyet üljön le és elkezdtem imádkozni érte. A kis exorcizmussal és az érzékszervek megkenésével kezdtem, ideértve a tisztátalan lelki kötelékek, pecsétek, átkok, áldások megtörését. Kisebb rángások fordultak csak elő, semmi más. Imádkoztam az összes varázslat, mágia, és okkult hatalom megtöréséért. Néhány kisebb reakciót észleltünk. 12:30-ig folyamatosan imádkoztunk érte. Kértek tőlem egy kis szünetet, hogy a csoport elvégezhesse a megkülönböztetést. 

Megítélésünk szerint az alábbi szellemek voltak jelen:

  • egy magas, sok hajjal rendelkező ogre-szerű teremtmény irigy szemekkel
  • egy boszorkányra hasonlító lény aki egy csecsemőt tartott, és méreggel etette
  • egy démon álló szarvakkal
  • egy kígyó aminek lábai, karjai, dereka és nyaka volt
  • egy magas és vékony ember sebekkel borítva
  • egy nő aki egy csecsemőt kínált
  • bogarak és rovarok amik mászkáltak rajta
  • egy másik kígyó
Ezek olyan képek, melyeket az imacsoport azon tagjai kaptak, akik rendelkeztek a lelkek megkülönböztetésének adományával. Miattuk tudtunk azonosítani az okkult démonokat, az elementálokat, a természeti istenséget aki a gyereket kínálta, a kéjvágy démonát, a varázslás, a boszorkányság és az abortusz démonát, a harag és a gyűlölet démonát, és a bosszúvágy démonát aki megtámadta a papot. 
Miután már tudtuk mivel állunk szemben, elkezdtük az ünnepélyes ördögűzést. Ez egy folyamatos ördögűző ima volt, melyben dicsértük az Urat, könyörögtünk a Mindenhatóhoz, a Szűzanyához és Szent Mihályhoz. Könyörögtünk az Úr Jézushoz, hogy dicsőítse meg szent nevét, hogy az elhunyt idős asszony jusson el Hozzá. Megparancsoltuk a démonoknak, hogy mondják meg a nevüket és hagyják el a nőt, így az okkult lelkeknek, a boszorkányság, az abortusz, a varázslás, a harag, a gyűlölet és a kéjvágy lelkeinek. A Római Szertartáskönyvet használva újra és újra parancsoltunk nekik Jézus Krisztus nevében. Öt ördögűző imát végeztük el, hármat a régi szertartáskönyvből, kettőt pedig az újból. 13:45-kor újabb megkülönböztetést kértem. A megkülönböztetés pozitív volt. Nem érzékeltünk démonokat. Mindet visszaküldtük a pokolba? A nő teljesen megszabadult. 

Volt még egy dolog amit meg kellett tennünk, a jóslás lelke okkult harmadik szemének bezárása. Minden simán ment, semmi reakciót nem tapasztaltunk. Az idős nő sírt az ima alatt. Megkérdeztem miért sír. Azt mondta most először életében jól érzi magát, és Isten szeretetét is megtapasztalta. Végül felajánlottuk őt a Szeplőtelen Szűznek. Elimádkozta a felajánlást, majd megkentem olajjal az érzékszerveit, hogy felajánljam őt Istennek. Végül zártuk az összejövetelt egy tisztító imával. Fél háromkor végeztünk, amikor útnak elengedtük néhány instrukció kíséretében. 

Megtanultam hogyan vett részt az idős hölgy az okkultizmusban. Azt gondoltam az ördögűzés bonyolult és erőszakos lesz több összejövetellel, de tévedtem. Az Úr irgalmat tanúsított az asszony iránt. Látta az őszinteségét. Lelkileg felkészült, valódi hite volt, teljesen átadta magát Istennek. Semmit sem rejtett el az Úr előtt, megbánta minden bűnét, megtagadott minden bűnt. Az Úr irgalmas volt és látta a hitét, megérintette őt, és a nő érezte ezt lelkében. Ez hasonló volt az evangéliumi asszonyhoz aki már 12 éve vérzett, és elvesztette a hitét az őt kezelő orvosokban. Rábízta magát Jézusra, amikor megérintette a ruháját és meggyógyult. Most már megkapta a hitet. 

Kezdődik a szent hét. Talán ez igazán egy új nagyhét kezdete lesz, ahol részese lehet Jézus szeretetének és feltámadásának. 

Következtetések


  1. Minden babona veszélyes. Szép lassan gyengíti a hitet. Hatalommal ruházza fel a tisztátalan lelkeket, és nagyobb félelmet táplálunk irántuk mint a szerető Isten iránt. 
  2. Az okkultisták azt állítják, hogy a hatalmuk Istentől származik, de ez egyszerűen hazugság. Ha képesek gyógyítani, akkor képesek szörnyű átkokat is küldeni, mert a hatalmuk a gonosztól származik. 
  3. Ha okkultistától kérünk testi vagy lelki enyhülést, akkor elmélyítjük a rabszolgaságot a gonosz hatalma felé. Még ha valaki meg is gyógyul, a gyógyulás átmeneti, a támadás egy nagyobb zűrzavarral tér vissza a szellemi önelégültség miatt. 
  4. A megszállott részéről a szellemi felkészülés fontos része a gyógyulásnak és a szabadulásnak. 
  5. Az ördögűző és a közbenjárók az ördög ellenségei. Ennél fogva támadások és megtorlások célpontjai lehetnek. De Jézus soha nem hagyja el a papjait és azokat akik segítik őt. 
Forrás: 
http://piscatores-hominum.blogspot.hu/2015/03/case-story-24-albularyos-24-demons-24.html

Megjegyzések