"Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy a sátán cselvetéseinek ellenállhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat."

EF 6.11-13

2017. május 18., csütörtök

Démonok nem csak a pokolban vannak

Hiszel a démonokban? Hiszel abban, hogy ez több mint egy bibliai történet, vagy csak egy fantázia film? Hiszel benne, hogy a démonok  most is jelen vannak az életedben azt keresve hogyan ártsanak neked? Vagy nem hiszel a démonok létezésében?


Néhány évvel ezelőttig nem hittem a démonokban, boszorkány voltam. De boszorkányként abban hittem, hogy amit csinálok az jó. Nem hittem a sátánban és a pokolban, és nem is foglalkoztam ezekkel. Nem ismertem olyat aki hitt a démonokban. A démonok az ijesztő filmekben voltak, és én szerettem az ijesztő filmeket. És Halloweent. Azt is szerettem. Ez egészen addig tartott, amíg elfogadtam a Bibliát mint Isten tökéletes szavát, és elkezdtem hinni a démonokban. Aztán elfogadtam ezt mint igazságot annak ellenére, hogy még nem volt dolgom démonokkal. Vagy legalábbis úgy gondoltam. 

"Minden Istentől sugalmazott írás hasznos a tanításra, az intésre, a feddésre, az igazságosság oktatására, hogy Isten embere tökéletes és minden jótettre kész legyen." (2Tim 3;16-17)

Úgy gondolom sok ember számára nehéz elhinni, hogy a démonok valóságosak. Végtére is a legtöbb ember nem látja őket. És nem gondolom, hogy a legtöbb keresztény sokat gondolna a démonokra. Pontosan ez az amire a sátán vágyik, hogy figyelmen kívül hagyjuk őt, és éljük tovább az életünket, mintha ő nem is létezne. Ez megkönnyíti a dolgát. Ha megismerjük a sátánt és démonait, akkor ez azt jelenti, hogy győzelmet aratunk felettük. Ez azt jelenti, hogy megtanulunk harcolni ellenük Jézus Krisztus neve és vére által, amit ránk hagyott. 

Volt már olyan fájdalmad vagy fizikai problémád ami kezeléssel sem szűnt meg? Volt már olyan bűnnel dolgod amitől nem tudtál megszabadulni pedig erősen törekedtél rá? Volt már olyan, hogy depressziótól vagy haragtól szenvedtél, amibe úgy érezted belefulladsz, és nincs rá segítség? Ha ez veled is megtörtént, akkor jó eséllyel démonok okozták. Az igaz, hogy démonok nem szállhatják meg a keresztényeket. De amit sokan nem tudnak, hogy a démonok képesek bennünk élni. Nem tudnak minket irányítani, de számos problémát okozhatnak és zaklathatnak minket. Tudom, hogy ez igaz, mert megtapasztaltam a saját életemben. 


"Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el." (1 Pét 5;9)

Mivel Jézus Krisztus kegyelméből újjászülettem, sokat tanulhattam a démonokról és a szellemi támadásokról. Az elmúlt két évben elég sok problémám volt, mint a maradandó károsodást okozó agyműködési zavar, szorongás, düh, gyomor puffadás, stb. Ezek olyan problémák, melyekkel testileg és lelkileg is foglalkoztam. Több orvost felkerestem, táplálékkiegészítőket szedtem, megváltoztattam az étrendem, és mindent kipróbáltam amiről azt gondoltam enyhítheti a problémákat. Megkértem embereket, hogy újra és újra imádkozzanak értem. Mindezekkel együtt csak ideiglenes javulást értem el. Néhány napon vagy héten belül az állapotom rosszabbodott. Így ment ez egy éven keresztül. Megjegyzéseket kaptam, amikor elkészült a teljes vérkép és a fizikai állapotomról szóló jelentés, hogy semmi baj nincs velem, annyira egészséges voltam amennyire csak lehetett.

Egyre inkább kétsége ejtett a gyógyulásra irányuló kísérletem. Az agyam állapota egyre rosszabb lett, így nem tudtam többé vigyázni a gyerekeimre. Olyan súlyos depresszióba estem, ami nem volt a megmentésem óta. Nem úgy tűnt, hogy jobban lennék, sőt inkább rosszabb lett az állapotom. Hittem a gonoszban és a szellemi támadásban. Láttam és éreztem a démonok jelenlétét. Az Isten elleni lázadásban, boszorkányságban, okkultizmusban és drog valamint alkohol abúzusban eltöltött évek alatt megismertem a sátánt magát, aki a pokolba hajszolt és megkötözött. 

Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen. (Ef 6,12)

Végül annyira elkeseredtem, hogy rákerestem a Google-ban a "szabadító szolgálatra". Nem volt túl sok a találatok között, de azért ráakadtam egyre. Megkértem a férjemet, hogy hívja fel és ellenőrizze le. Megbeszéltünk egy találkozót, és elmentünk, hogy találkozzunk azzal a férfival aki a szabadító szolgálatot vezette. Együttműködött egy templommal, és csütörtök esténként vezette a szolgálatot. Nagyszerű fickó volt aki a szolgálat sok időt töltött el imádással és Jézushoz intézett imában. Nagyon őszinte volt, és sokat tanított a szellemi hadviselésről. Démonokat űzött ki belőlem és a következő nap a pszichés zavarom megszűnt. 
Eksztatikus állapotban voltam, hogy az pszichés zavarom eltűnt. Győzelmet arattam az agyműködési zavarom fölött, és amikor megpróbált visszatérni, akkor megdorgáltam. De még volt más problémám is. Arra kerestem a választ, hogy miért vannak még fizikai tüneteim és szellemi támadásaim. Továbbra is gyógyulásért kerestem imát, de nem jártam eredménnyel. Csalódott és kimerült voltam a próbálkozástól. Készen álltam, hogy feladjam, és elfogadjam úgy a dolgokat ahogyan vannak. 
Ez addig tartott, míg el nem jutottam a szabadító szolgálathoz, ami új irányba terelte a szellemi problémáimat. Ő volt ami parancsolt a bennem lakó fő démonra, és megpróbálta  kiűzni. Tudom, ez nagyon erőltetettnek hangzik. Egészen furcsa tapasztalat volt, még mindig rosszul vagyok tőle. Tanúsítani tudom, hogy amikor a szabadító szolgálat során vezető démont elkezdték kiűzni és beszéltek hozzá, tisztán hallottam egy hangot ami nem  az enyém volt. Éreztem egy dühös, gyűlölettel teli, bosszús, unatkozó, undorodó és gőgös jelenlétet. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehetséges az, hogy részt vettem több gyógyító és szabadító alkalmon és mégis démonok voltak bennem? Ez a valami nagyon összezavart engem, mert nem kellett volna már eltűnniük mostanra? Megbántam azt amit Isten ellen újra és újra elkövettem. A szabadítással foglalkozó közbenjárók több démont kiűztek belőlem. Éreztem, ahogyan Jézus gyógyító ereje megérint és beborít engem. Teljesen elteltem a Szentlélekkel olyannyira, hogy már csak nevetni tudtam. Hogyan lehet bennem egyáltalán démon?


A békesség Istene hamarosan össze fogja tiporni lábatok alatt a sátánt! Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak kegyelme legyen veletek! (Róm 16,20)



Hamarosan megkaptam a válaszokat kérdéseimre, ahogyan a szabadító szolgálat tagjai elkezdtek kikérdezni. Még azelőtt hogy megszülettem, valaki a családomból felajánlott véres áldozat keretében a sátánnak. És legalább két családtag volt. Az egyik egy mormon, hatalommal bírt. A mormonokról azt tartják, hogy szabadkőműves rítusokat és rituálékat használnak. Joseph Smith a mormonok alapítója szabadkőműves volt, és sok dolgot átvitt az új vallásba. Ha esetleg nem ismerős a szabadkőművesség, akkor azt kell róla tudni, hogy ez egy politeista vallási kultusz ami azt hiszi, hogy az ember istenné válhat. A másik családtag nem tudatosan tette. Megkötöztek a saját vér rituáléval,  depressziós tinédzser lettem. Még a születésem előtt a sötétségnek ajándékoztak. Hirtelen jobban értettem az életemet. 



A véres áldozatok generációs átkot okoztak, ami végigfutott a családfán egészen a gyerekeimig. Láttam ennek az átoknak a gyümölcsét a gyerekeim életében és a saját életemben. Láttam az ellenőrizhetetlen dühöt, haragot, erőszakot és gyűlöletet, ahogyan rajtam keresztül átment a gyerekekbe. Számos fizikai és érzelmi problémát okozott számunkra. Csak feltételezem, hogy ez más családtagokat is érint. Tudom, hogy a családok sokszor diszfunkcionálisak, de ez a válasz felvetett bennem néhány kérdést, mivel néhány súlyos és furcsa dolog történt velem. 


A szabadító szolgálat végére kitaláltuk ezek a démonok milyen jogokat szereztek amivel tovább árthattak. Minden jogot visszavontak és kiűzték az összes démont. Három óra ima után kimerültem. Készen álltam arra, hogy teljesen megszabaduljak a démonoktól és a támadásaiktól. De a következő hét a lehető legrosszabb volt. A férjem és én harcoltunk, utáltuk egymást. A gyerekeim megpróbálták megölni egymást. Elkezdtem kételkedni magamban, úgy éreztem megőrülök, és újra rám tört a depresszió. Valami baj volt velem. 

Nem azért meséltem el azt a történetet, hogy féljen, éppen az ellenkezője volt a cél. Azt akarom, hogy tudd nincs semmi ezen a földön vagy a pokolban amitől félni kellene, mert a sátán és démonai már vesztettek. Az emberek megbetegítése a legtöbb amit megtehetnek. Utálnak minket, és el akarnak pusztítani, mert Isten képmására teremtettünk, és egy nap Jézussal leszünk a menyben az örökkévalóságig. Ez ad reményt amibe nap mint nap bele kell kapaszkodnunk. Ki kell állnunk ezt a próbát, mert tökéletesnek kell lennünk, növekednünk kell hitünkben. Meg kell tanulnunk az ellenséggel szembeni szellemi harcot, és teljes mértékben Jézusra kell támaszkodnunk. 

Engedelmeskedjetek tehát Istennek; az ördögnek pedig álljatok ellen, és futni fog tőletek. (Jak 4,7)

Egy héttel később amikor vesztesnek éreztem magam Isten üzenetet küldött nekem. Vártam, hogy olyan állapotba kerüljek ahol a gonosz nem árthat nekem, de aztán rájöttem olyan dologra vártam ami nem lehetséges. Ez egy olyan hazugság volt ami fogságban tartott. A sátán felségterületén élünk. Életünk során folyamatos szellemi harcot kell vívnunk. Az a kérdés, hogy tudatában vagyunk-e az ellenségünknek, és megtanultuk-e felvenni a szellemi fegyvereket. Mindennap Istentől kell függenünk, és abba kell hagynunk az önálló harcot. Emlékezzünk arra, hogy Isten sokkal hatalmasabb mint bármilyen probléma vagy a démonok, és még ha szenvedünk is egy ideig, Ő akkor is velünk fog együtt dolgozni a boldogulásunkért. Ez egy olyan ígéret amit nem szabadna alábecsülnünk. 

Forrás:
http://www.theothersideofdarkness.com/demons-are-not-just-in-hell/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése