– A Harry Potter-féle történetekben a negatív szereplők azok a
sivár, földhözragadt felnőttek, akik az ezoterikus képességekkel
rendelkező főhőst el akarják választani a természetfelettitől. A
keresztény apokaliptikus thrillerek szintén a természetfeletti világból
ígérik a megoldást. Az emberek veszik az egyiket és a másikat is… Jól
megfér egymással a két irányzat?– Ma már közhelyszámba megy az a
– valószínűleg mégis igaz – állítás, mely szerint a materializmus
korszakának a végéhez érkezett az emberiség: a felvilágosodás ész- és
anyagelvű, természettudományos világképe kimerült, és nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket, nem hozta el az emberiség megváltását
problémáitól, sőt – rengeteg áldása mellett – sok tekintetben
elmélyítette azokat. Így most az emberek tömegméretekben fordulnak újra a
természetfölötti felé, időközben ugyanakkor elveszítették azt a
régebben már megtalált ismeretet, amely figyelmeztetné őket arra, hogy a
természetfölötti "nem fenékig tejföl": nem az a hely, ahol minden út és
mód, és minden, ami van, jó. A Szentírás kinyilatkoztatása és az
emberiség ilyen irányú tapasztalata ugyanis egyaránt azt támasztja alá,
hogy a transzcendens világban két, egymással konfliktusban álló
birodalom létezik: Istené és a Sátáné, s bár az előbbi erősebb, ha
valaki véletlenül nem jól tájékozódik közöttük, könnyen rajtaveszthet,
mint a frontvonalon a pergőtűzben eltévedt, botorkáló civil. A helyes
tájékozódás egyedüli, valóban működőképes támpontjai pedig: a Szentírás
mint "útikönyv", a Szent Lélek mint személyes vezető, és az e kettővel
összhangban álló egyházi gyakorlat.
– A Biblia is beszél egy új korszakról, "new age"-ről, használja ezt a fogalmat. Mi a különbség e között és a New Age mozgalom felfogása között?– A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás által valóban várt korszakváltás, az új korszak (aión), az Isten országa látható eljövetelének kora a Szentírás kijelentéseinek megfelelően, annak szellemi-erkölcsi törvényeivel összhangban, a Messiás eljövetele által valósul majd meg. Ezzel szemben a New Age egy asztrológiai alapon kiszámolt időpontban (a Szentírás elítéli az asztrológiát) hirdeti a Vízöntő korának, az egyetemes béke korának kezdetét; tartalma pedig a XIX–XX. században a Helena Petrovna Blavatsky, majd Alice Ann Bailey által alapított, úgynevezett teozófia tanain alapul – utóbbi használta először a New Age kifejezést. A teozófia sajátos ötvözete a modern természettudományos világkép egyes elemeinek, főként az evolúció, illetve a felvilágosodás egyes eszméinek és a távol-keleti indiai és kínai vallásnak, főként a reinkarnáció tanrendszerének. Az evolúció elméletét kiterjeszti az emberiség továbbfejlődésére és a természetfölöttire: a náci fajelmélettel rokon nézet szerint az emberiség evolúciós ugrás előtt áll, melynek egy világkrízisen keresztül kell lezajlania, s ennek során a haladásra nem képes embereket, csoportokat kiveti majd magából a történelem, miközben a többiek egy felsőbbrend? emberi fajjá válnak, mintegy isteni lényekké, akik tudniillik "felismerték magukban" istent. Globális kultúra jön létre, melyben a nemzetek feloldódnak: Bailey szerint "leginkább attól a két alapelvtől volna jó szellemi érettségünk következtében megszabadulnunk, melyek a legtöbb bajt szabadították rá erre a világra, ez a két dolog pedig: a szuverenitás és hazafiság."
A New Age ugyanakkor nem kialakult vallás, inkább egy mozgalom és kísérlet, amely arra irányul, hogy a teozófia alapján egységbe hozza és harmonizálja az egymástól eltérő, esetenként ellentétben álló sokféle vallást, kultúrát, s így szinte minden vallás elemeit tartalmazza. Van irányzata, amely egyenesen a természetfölöttire irányul, van, amelyik a természettudományok oldaláról közelít a "parajelenségekhez"; de van politikai vonulata is, amely erőteljesen képviseli a globalizáció fenti hitvallását. Kísérletjellegéből, kipróbálatlanságából is fakad, hogy a természetfölöttiben nem jártas, öntörvény? módon próbálja megragadni a láthatatlant. A keresztények részéről ezért is éri kritika: a természetfölöttibe való legális belépés egyedül a Szentírás által közvetített módon történhet meg. A New Age a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapjait támadja, amikor tagadja a bűn realitását; amikor a halottak feltámadásának és örök üdvösségének vagy kárhozatának alternatíváját, azaz az ítéletet helyettesíti a reinkarnációval; vagy amikor az Istentől, az emberen kívülről származó megváltás helyébe a Szentírástól idegen önmegváltást helyezi; és jól megfér benne a mágia, a spiritizmus is. Az "olyanokká lesztek, mint Isten" ígérete a bibliai történet szerint a Sátán szájából hangzik el: a New Age lényege az egoizmus, az én megistenülése. Ami pedig a világkríziseket illeti: a keresztények nem szükségszerű evolúciós ugrásoknak tartják ezeket, hanem olyan tragikus történelmi ítéleteknek, amelyek elkerülhetők lennének az emberek megtérése által. A New Age-ideológusok egyébként a zsidó-keresztény hagyományt tartják az emberek közötti konfliktusok, háborúk fő okának. Szélsőségesen globalista irányultságuk szerepet játszik az Izraelre való nyomásgyakorlásban is (a teozófia erőteljesen antiszemita világnézet!), például amikor a világmédia úgy tünteti fel, mintha a három monoteista világvallás egyenlő jogokkal bírna a Szentföldet és Jeruzsálemet illetően, holott ez nyilvánvalóan nem így van: mind történelmi, mind vallástörténeti szempontból vitathatatlanok a zsidó nép előjogai.
A teljes cikk elolvasható itt: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200007/potter_mania_es_elragadtatas_ii
– A Biblia is beszél egy új korszakról, "new age"-ről, használja ezt a fogalmat. Mi a különbség e között és a New Age mozgalom felfogása között?– A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás által valóban várt korszakváltás, az új korszak (aión), az Isten országa látható eljövetelének kora a Szentírás kijelentéseinek megfelelően, annak szellemi-erkölcsi törvényeivel összhangban, a Messiás eljövetele által valósul majd meg. Ezzel szemben a New Age egy asztrológiai alapon kiszámolt időpontban (a Szentírás elítéli az asztrológiát) hirdeti a Vízöntő korának, az egyetemes béke korának kezdetét; tartalma pedig a XIX–XX. században a Helena Petrovna Blavatsky, majd Alice Ann Bailey által alapított, úgynevezett teozófia tanain alapul – utóbbi használta először a New Age kifejezést. A teozófia sajátos ötvözete a modern természettudományos világkép egyes elemeinek, főként az evolúció, illetve a felvilágosodás egyes eszméinek és a távol-keleti indiai és kínai vallásnak, főként a reinkarnáció tanrendszerének. Az evolúció elméletét kiterjeszti az emberiség továbbfejlődésére és a természetfölöttire: a náci fajelmélettel rokon nézet szerint az emberiség evolúciós ugrás előtt áll, melynek egy világkrízisen keresztül kell lezajlania, s ennek során a haladásra nem képes embereket, csoportokat kiveti majd magából a történelem, miközben a többiek egy felsőbbrend? emberi fajjá válnak, mintegy isteni lényekké, akik tudniillik "felismerték magukban" istent. Globális kultúra jön létre, melyben a nemzetek feloldódnak: Bailey szerint "leginkább attól a két alapelvtől volna jó szellemi érettségünk következtében megszabadulnunk, melyek a legtöbb bajt szabadították rá erre a világra, ez a két dolog pedig: a szuverenitás és hazafiság."
A New Age ugyanakkor nem kialakult vallás, inkább egy mozgalom és kísérlet, amely arra irányul, hogy a teozófia alapján egységbe hozza és harmonizálja az egymástól eltérő, esetenként ellentétben álló sokféle vallást, kultúrát, s így szinte minden vallás elemeit tartalmazza. Van irányzata, amely egyenesen a természetfölöttire irányul, van, amelyik a természettudományok oldaláról közelít a "parajelenségekhez"; de van politikai vonulata is, amely erőteljesen képviseli a globalizáció fenti hitvallását. Kísérletjellegéből, kipróbálatlanságából is fakad, hogy a természetfölöttiben nem jártas, öntörvény? módon próbálja megragadni a láthatatlant. A keresztények részéről ezért is éri kritika: a természetfölöttibe való legális belépés egyedül a Szentírás által közvetített módon történhet meg. A New Age a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapjait támadja, amikor tagadja a bűn realitását; amikor a halottak feltámadásának és örök üdvösségének vagy kárhozatának alternatíváját, azaz az ítéletet helyettesíti a reinkarnációval; vagy amikor az Istentől, az emberen kívülről származó megváltás helyébe a Szentírástól idegen önmegváltást helyezi; és jól megfér benne a mágia, a spiritizmus is. Az "olyanokká lesztek, mint Isten" ígérete a bibliai történet szerint a Sátán szájából hangzik el: a New Age lényege az egoizmus, az én megistenülése. Ami pedig a világkríziseket illeti: a keresztények nem szükségszerű evolúciós ugrásoknak tartják ezeket, hanem olyan tragikus történelmi ítéleteknek, amelyek elkerülhetők lennének az emberek megtérése által. A New Age-ideológusok egyébként a zsidó-keresztény hagyományt tartják az emberek közötti konfliktusok, háborúk fő okának. Szélsőségesen globalista irányultságuk szerepet játszik az Izraelre való nyomásgyakorlásban is (a teozófia erőteljesen antiszemita világnézet!), például amikor a világmédia úgy tünteti fel, mintha a három monoteista világvallás egyenlő jogokkal bírna a Szentföldet és Jeruzsálemet illetően, holott ez nyilvánvalóan nem így van: mind történelmi, mind vallástörténeti szempontból vitathatatlanok a zsidó nép előjogai.
A teljes cikk elolvasható itt: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200007/potter_mania_es_elragadtatas_ii
Megjegyzések
Megjegyzés küldése