"Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy a sátán cselvetéseinek ellenállhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat."

EF 6.11-13

2014. március 25., kedd

Az Eucharisztia csodái



Ez a bejegyzés azért készült, hogy megmutassam van valódi megoldás a problémákra. Nem csak az ezotéria és az okkultizmus adhat (ál) megoldást a problémáidra. Itt van Jézus, aki jelen van az Oltáriszentségben. Ma is ugyanúgy gyógyít és szabadít, mint amikor még köztünk élt. Mindenkire vár, hogy hozzá menjünk és letegyük elé problémáinkat, kéréseinket, dicsőítő imáinkat.

Amennyiben csak úgy nagyjából, mondhatni felületesen vizsgáljuk meg az Eucharisztiát, akkor megállapíthatjuk, hogy ez egy jelentéktelen fehér, búzából készült ostya. Mi lehet benne csodálatos és mitől lenne gyógyító ereje. Nos, alap esetben ez valóban így van. Egy kis kerek fehér ostya darab. Egészen addig, míg a pap át nem változtatja Jézus testévé. Akkortól Jézus valóságosan jelen lesz benne, minden hatalmával együtt. Nem akarok sokáig elidőzni a teológia fejtegetésekkel, tekintsük át a történetét.

Utalások a Bibliában


Az Euacharisztiát Jézus alapította az utolsó vacsorán. A Bibliában több helyen is találunk utalást az Oltáriszentségre. 

"22Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Vegyétek, ez az én testem.” 23Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle. 24Ő pedig így szólt: „Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. 25Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlő terméséből addig, amíg majd az újat nem iszom az Isten országában."
Mk 14

"47Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van. 48Én vagyok az élet kenyere. 49Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. 50Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg. 51Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” 52Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” 53Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. 54De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. 55A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. 56Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. 57Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. 58Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.” "
Jn 6

"21Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a sátán kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról, meg az ördögök asztaláról. 22Vagy ingerelni akarjuk az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála?"
1Kor 10


Az Oltáriszentséget csak tiszta lélekkel vehetjük magunkhoz.

"23Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, 24hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” 25Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre.” 26Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön. 27Ezért aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét. 28Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből és igyék a kehelyből, 29mert aki csak eszik és iszik anélkül, hogy megkülönböztetné az (Úr) testét, saját ítéletét eszi és issza. 30Ezért sokan gyöngék és betegek közületek, többen pedig meghaltak."
1Kor 11

Jézus egy misztikusnak (illetve valószínűleg soknak) is megmutatta/elmondta, hogy Ő valóságosan jelen van az Eucharisztiában.
Szent Fausztina nővér naplójában gyakran szerepel az Oltáriszentség, mint Jézus teste.
Jézus egy alkalommal így beszélt hozzá:
",,Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! -- mondta Fausztinának -- Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben."

Másik helyen pedig

"Az ájtatosság végén, amikor a pap kezébe vette a Legszentebb Oltáriszentséget, hogy áldást adjon, hirtelen megláttam Jézust úgy, ahogy a képen van. Áldást adott, a sugarak pedig az egész világra kiterjedtek. Ezután csodálatos fényességet láttam. Számtalan fényhullámból font kristályszerű lakhelyet, melybe nem léphettek be sem a teremtmények, sem a lelkek. A fényességen három ajtót láttam. Jézus abban az alakban, ahogy a képen láttam, bement a második ajtón ebbe a fényszentélybe, a Szentháromság hajlékába. Egyidejűleg egy szózatot is hallottam:
,,Ez az ünnep irgalmam belsejéből fakadt, s könyörületességem mélységében van megerősítve. Minden lélek, aki hisz és bízik irgalmamban, részesülni fog abban.'' Végtelenül örültem Isten jóságának és nagyságának."

Végül egy harmadik helyen.

"Ahogy elmélyedtem az imában, lélekben a kápolnában találtam magam, s láttam az Oltáriszentségben kitett Jézust. A monstrancia helyett megláttam az Úr dicsőséges arcát, aki azt mondta: ,,Amit te most valóságosan látsz, ezek a lelkek a hit által látják. Mily kedves nekem nagy hitük. Látod, hogy bár látszólag az életnek nyoma sincs bennem, de valójában teljes egészében jelen van minden ostyában. De ahhoz, hogy hatni tudjak a lelkekre, hinniük kell bennem. Ó, milyen kedves nekem az élő hit.''
Forrás: Fausztina nővér naplója

A KEK szerint az Eucharisztia " "Üdvözítőnk az utolsó vacsora alkalmával, azon az éjszakán, melyen elárultatott, megalapította testének és vérének eucharisztikus áldozatát, hogy így a kereszt áldozatát a századokon át eljöveteléig megörökítse, és így szeretett jegyesére, az Egyházra bízza halálának és föltámadásának emlékezetét: az irgalom szentségét, az egység jelét, a szeretet kötelékét mint húsvéti lakomát, melyen Krisztust vesszük magunkhoz, lelkünket kegyelem tölti el, s a jövendő dicsőség záloga nekünk adatik."

és

Az Eucharisztia "az egész keresztény élet forrása és csúcsa". [146] "Az összes szentség, mint minden más egyházi szolgálat és az apostoli tevékenység is, a szent Eucharisztiához tartozik és reá irányul. Az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi Húsvétunk."

A szentmise közepén a kenyér és a bor Krisztus szavai és a Szentlélek segítségül hívása által Krisztus testévé és vérévé válik. Parancsának megfelelően az Egyház az Ő dicsőséges eljöveteléig folytatja azt, amit az Úr szenvedése előestéjén tett: "Kezébe vette a kenyeret (...)" "Kezébe vette a borral telt kelyhet (...)." A kenyér és a bor titokzatos módon Krisztus testévé és vérévé válnak, ugyanakkor a teremtés jóságának jelei maradnak. A fölajánlásban hálát adunk a Teremtőnek a kenyérért és a borért, [164] "az emberi munka" gyümölcséért, ami előbb a "föld gyümölcse" és a "szőlőtő termése", azaz a Teremtő adományai. Az Egyház Melkizedeknek, a királynak és papnak a gesztusában, amikor fölajánlotta "a kenyeret és bort" (Ter 14,18), saját fölajánlásának előképét látja. [165] 
Forrás: http://www.katolikus.hu/kek/kek01322.html#K1341

A bibliai és egyéb idézetek után bemutatok néhány történetet, ami az Oltáriszentséghez kötődik.

Az Eucharisztia és a fizikai gyógyulások

 

Több könyv is tele van a gyógyulásokkal, melyek a szentmise alatt vagy kifejezetten az Oltáriszentség előtt imádkozva következtek be.

Emiliano Tardiff atya rengeteg gyógyító szentmisét tartott több országban és sok gyógyulást tapasztalt. Ő maga is súlyos beteg volt, de imádkoztak fölötte és meggyógyult. Utána tudott sok-sok emberen segíteni imával és szentmisével.
Sokféle betegségből gyógyultak meg emberek.

Egy a sok közül.

"A következő két napon Brazzaville-ben a papoknak és az apácáknak tartottunk lelkigyakorlatot. Két szentmisét kellett tartanunk két templomban , s minden beteget meghívtak. Az elsőt a Szent Péter templom előtt tartottuk, a teret teljesen megtöltő több ezer ember jelenlétében. Prédikációmban az "Oltáriszentségről a gyógyulás szentségéről" szóltam.

Az Úr ismét megerősítette, hogy valóban jelen van a szent ostyában, azzal, hogy két szélütöttet gyógyított meg. Az egyik egy 35 éves asszony volt, akit hordágyon hoztak el. Két és fél éve nyomta az ágyat. Áldozás után az Úr felállította. Segítettem neki, a kezemet nyújtottam. Elérte az oltárt, bár nagyon nehezen tette meg az odavezető három lépcsőfokot. Szinte megbolondult az örömtől, s a tömeg előtt táncolni kezdett. A közösség elragadtatottan lelkes volt. Ekkor a másik beteg, egy férfi, akit barátai a karjukban hoztak el, szintén felállt és egyedül, nyugodtan az oltárig ment. A különféle gyógyulások megsokszorozódtak. "
Forrás: Emiliano Tardiff-Jézus él! 

Francis Macnutt több könyvet is írt az ima erejéről. Egyik könyvében az Euchariszriával kapcsolatban így fogalmaz, amikor más papokkal beszélget a témáról.
"... De én legalább hat spontán gyógyulást láttam már mise alatt s azt hiszem, több száz gyógyulást láttam olyankor, amikor az áldozás után vagy esetleg szentmise után ezért külön imádkoztunk. A gyógyulásra legmegfelelőbb idő a szentmise, hiszen Jézus Krisztus ilyenkor egészen rendkívüli módon velünk van. "
Forrás: Francis Macnutt-Gyógyítás


Az Eucharisztia és szabadítás a gonoszlélektől

 

Említettem a bejegyzés elején, hogy az Oltáriszentség első látásra egy jelentéktelen fehér ostyának tűnik. Sokan ma sem hisznek benne. Mások egyenesen bálványimádásnak tartják. Súlyos tévedés. Ha valóban csak egy kis búzakenyér lenne, akkor nem lenne semmilyen hatása a gonoszra. Pedig van. Az ördög is tart tőle. Sőt. Az Eucharisztia mellett imádkozva sokkal hatákonyabb a szabadulás a gonosztól.

Nézzünk rá néhány példát.

"Egy nap Mexikóban elém hoztak egy asszonyt, aki évek óta egy különös betegségben szenvedett. Imádkoztunk gyógyulásáért, majd felkértük őt is, hogy imádkozza velünk együtt a Miatyánkot. De nem volt képes kimondani a a következő szavakat. : "Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

Nagy haragot érzett egyik ellensége iránt, aki sérelme megbosszulásaként rontást bocsátott rá. Ettől kezdve sokat szenvedett és gyűlölte azt az embert. Ez nemcsak egyszerűen egy érzés volt, hanem igazi rabság. Imádkozni kezdtünk, hogy szabaduljon meg a kötelékektől, de minden fáradozásunk eredmény nélkül végződött. Ekkor eszembe jutott egy fiatalember, akit a tanítványok nem tudtak megszabadítani a sátán kötelékeiből, ezért elvezették Jézushoz. Így hát mi is az Oltáriszentség elé mentünk és ott kértük Jézust, szabadítsa meg az asszonyt drága vére által. Az Úr azonnal megszabadította a boszorkányság szellemétől és a gyűlölettől. Hosszú idő óta most először tudta elmondani teljes egészében a Miatyánkot. "
Forrás:Emiliano Tardiff-Jézus él!

P. James Manjackal könyvében így ír a gonosz lelkek által kínzott emberekről. Miközben a szentmise áldozatot bemutatja, a következőket tapasztalja.

"A szentmisén átváltoztatáskor és a szentségimádás alatt gyakran látom, ahogy a gonosz lélek által kínzott és megszállott emberek rikácsolnak, kiabálnak, táncolnak és járkálnak, és a többieket zavarják. "
Tehát ilyen erős hatása van az Oltáriszentségben jelen lévő Jézusnak.

Még folytatja a beszámolót.

"Egyszer, amikor Zágrábban (Horvátország) egy 15.000 fős tömeg jelenlétében tartottunk a stadionban szentségimádást, több mint egy tucat, gonosz lélektől kínzott és megszállott ember zavarta meg a programot. Így kiáltoztak: "Te, Jézus, menj innen, Jézus, ne zavarj minket, hagyj minket békén, Jézus, tűnj el ebből a teremből stb!"

Egy harmadik helyen így ír az Oltáriszentség hatásáról.

"Amikor az Oltáriszentség jelenlétében imádkoztunk olyan emberek szabadulásáért, akik erre rászorulnak, az ördög mindig nagyon hevesen reagál. Egyszer Indiában beteghez vittem az Oltáriszentséget, hogy a szent útravalót kiszolgáltassam neki. Útközben odajött hozzám egy tisztátalan lélektől megszállott hindu, és így kiáltott rám:"Te gazember, Krisztust viszed magaddal, aki azért jött, hogy elpusztítson minket? Nem mehetsz át ezen a területen, mert ez a miénk!"
A mellettem álló sekrestyés egész testében remegett, a ruhámba csimpaszkodott, és ezt suttogta: "Jézus, Jézus, ments meg minket!" Kivettem a pikszist (az Oltáriszentség szállítására használt szelencét) a zsebemből, majd keresztet vetettem vele a hindura, aki rémisztő rikácsolással a földre zuhant. Mikor a sivító kiáltozását meghallották, néhány ember odajött hozzánk és azt mondták, hogy ezt az embert egy Maha Kali nevű gonosz lélek szállta meg, és sok embert zaklat a környéken. Később megtudtam, hogy a férfi tejesen normális lett, és semmi bajt nem okozott többé az embereknek. "
Forrás: P. James Manjackal- Megérintett és meggyógyított

Xanteni Szent Norbert életében is van egy rövid utalás az Eucharisztia és a gonoszlélek kapcsolatára.

"Nivelles-ben odavitték Noberthez, a bűnbánati prédikátorhoz egy megszállott nőt. A szokásos ördögűzés ez esetben hatástalan volt. Szent Norbert a rákövetkező napon misét mondott. A szent átváltoztatáskor a démon így kiáltott fel a megszállottból: "Látjátok, hogyan tartja a kezében az ő kis Istenét!" Majd elhagyta a megszállottat.
Ferdinand Holböck-A legszentebb Oltáriszentség és a szentek

Lelki gyógyulás az Eucharisztia által 

 

Mary Usha nővér megkapta a gyógyítás karizmáját. Specialitása a belső gyógyulásért mondott ima. Sok embernek tudott lelki békét adni és feldolgozni a múlt sebeit. Az egyik páciense így emlékszik vissza az Oltáriszentség előtt mondott imára.

"A lelkigyakorlat ideje alatt folyamatosan törtek fel emlékeimbe bizonyos események, félelmek és bánatok. Mindahányszor elmondtam azt az imádságot az Oltáriszentség előtt, amely a kiengesztelődés és megbocsátás imája. Napi három alkalommal egy-egy órás szentségimádás volt. A harmadik napon délben tapasztaltam meg az Úr kegyelméből, hogy mit vitt végbe a lelkemben. Úgy láttam, nagy fény vesz körül és körülöttem kisebb-nagyobb leszáradt undokságok feküdtek a földön, amelyektől az Úr megtisztított, illetve megszabadított. Csodálatos hála, öröm és béke lett úrrá rajtam."
Forrás: Mary Usha- A gyógyulás forrásai

Egyedüli táplálék az Eucharisztia

 

A történelem során többen is voltak, akiknek hosszú évekig csak a szent ostya volt az egyedüli táplálékuk. Ezzel kapcsolatban is több könyv jelent meg.

Az egyikben több szentet vagy híres személyt felsorol, aki csak az Úr testét vették magukhoz hosszú időn keresztül.

Franciaországi Marthe Robin: ötvenegy évig csak a szent Eucharisztiából élt étel, víz és alvás nélkül.

Sziénai Szent Katalin: nyolc éven át csak a szent Eucharisztiából élt, étel és víz nélkül. Gyakran részesült misztikus elragadtatásban. Ilyenkor Jézus szent szívéből Krisztus drága vérét itta, mely Krisztus oldalából bőségesen árad.

A svájci Flüe-i Szent Miklós: tizenkilenc évig csak a szent Eucharisztiát vette magához, melyet minden nap egy idős pap szolgáltatott ki a szentmisén.

Németországi Neumann Teréz: 1926 karácsonyától semmit sem evett és ivott. 35 évig csak az Eucharisztiából élt. Súlya nem csökkent, jóllehet semmit nem evett és nem ivott. Kizárólag az Eucharisztiának köszönhette, hogy életben maradt.

A belgiumi Louise Lareau: misztikus volt, több alkalommak elragadtatásba esett. Sok csodát tett életében, Jézus stigmáit is hordozta. 1871 áprilisától nem vett többé magához ételt. Ha mégis megpróbált enni, rögtön kihányta. Csak a szent Eucharisztiával táplálkozott. Tizenkét évig aludni sem tudott.
Forrás: P. James Manjacakal-Megérintett és meggyógyított. 

Rajtuk kívül még sokan mások csak Jézus testével táplálkoztak, mást nem vettek magukhoz.


Egyéb csodák az Eucharisztia által

 


Csodák és gyógyulások Horvátországban

A szerző több horvát városban is csodás gyógyulásokat látott. 
"... például sokizületi gyulladásban szenvedő, kerekes székben lévő, ágyhoz kötött béna emberek az  a legszentebb Oltáriszentség jelenlétében mondott gyógyító ima alatt felálltak és járni kezdtek. Sok gyógyíthatatlannak tartott rákos gyógyult meg orvosaik legnagyobb meglepetésére. 

Svájcban egy néma gyerek gyógyult meg, miután az édesanyja kiengesztelődött az anyósával.

Észak Indiában, Bhilaiban is történt csodás gyógyulás. Egy hindu család ment oda Manjackal atyához, mert a férfinek pikkelysömöre volt, ezenkívül a homlokán egy citrom nagyságú daganat is nőtt, ami fájdalmat okozott. A feleségének vérzett a méhe, a gyerekek pedig influenzások voltak. Az atya kivette a cibóriumot a tabernákulumból és imádkoztak előtte. A férfi megérintette a cibóriumot, amit általában nem szabad. 

"Mikor a cibóriumot megfogtam, hogy visszavigyem a templomban lévő tabernákulumba, Krishnan (a férfi) megkérdezte: "Atya, kinyitnád ezt a kelyhet? Meg szeretném nézni, mi van benne." Azt válaszoltam, hogy csak néhány papírvékony búzakenyérdarab van benne, de mi keresztények hisszük, hogy Jézus valóságban jelen van bennük testével és vérével. Hirtelen azt válaszolta. " Nem hiszem, hogy csak valami kenyeret vagy papírt őrzöl benne, hanem valami nagyon erős dolognak kell lennie, olyannak, mint a mágnes, mert amikor az asztalra tetted, mágnesként kezdett el vonzani, és bocsáss meg, ha nem lett volna szabad megérintenem, de mikor megérintettem, olyan erő öntötte el a testemet, mintha elektromos áram ment volna át rajtam." Ujjával a homlokára mutatott és így szólt: "Nézd, atya, eltűnt a daganat a homlokomról, teljesen meggyógyultam! Hiszem, hogy egy titokzatos erő, amely ebből a kehelyből árad, meggyógyította a feleségem, a gyerekeimet és engem." Teljesen elképedtem, hogy egy ekkora daganat a benne lévő gennyel és vérrel teljesen eltűnt, és semmilyen heg vagy forradás nem maradt utána."

Még mindig Indiában vagyunk. Lakshimi (egy hindu özvegyasszony) torokrákkal és ennek áttéteivel küzdött. Szeretett volna áldozni, de erre nem volt lehetősége hinduként. Dühös volt. Később bement a templomba és a tabernákulum előtt imádkozott Jézushoz, mint a katolikus pap főnökéhez, aki nem engedte áldozni.
Kérte Istent, hogy gyógyítsa meg, mert Ő mindenkihez eljött, mindegy milyen néphez vagy valláshoz tartoznak. 
Így jellemzi az asszony az átélt találkozást Jézussal. 
"Ekkor egy hangot hallottam a lelkemben (ti. ima közben) : "Jöjj hozzám, gyermekem, én meggyógyítalak téged! Látom, nagy a te hited." Közelebb mentem a dobozhoz (a tabernákulum), letérdeltem és imádkoztam, ahogy a mi templomainkban szoktuk, és hirtelen nagy fényesség áradt a doboz körül, és ebben a fényességben egy erősen ragyogó kenyeret láttam, akkorát, amekkorát a sorban álló emberek ettek. Úgy sugárzott mint a nap, de mégsem volt vakító. Odajött hozzám, és megállt a szájam előtt. Én kinyitottam a számat és lenyeltem. Nincs az a szó, amivel le lehetne írni az ízét. Soha ilyen finomat nem ettem. Olyan íze volt, mintha egyszerre lett volna méz, vaj, mandula, kókuszdió, csokoládé, stb. "

A nő természetesen meggyógyult. 

Másik csoda is történt, két gyermektelen nő imádkozott (egy hindu és egy katolikus). Elmentek mindketten a szentmisére , majd Manjackal atya kitette az Eucharisztiát és gyógyító imát mondott értük. Radhmani a hindu asszony kiment és tanúságot tett arról, hogy Jézus meggyógyította és terhes lett. Akkor még valójában nem volt az, de a hit szemével látta a méhében növekvő gyermeket. 

Jézus, az Oltáriszentség csodáinak felsorolásával több kötet könyvet meg lehetne tölteni. Évszázadokon keresztül és még mai is képes csodákat tenni, lelki sebeket begyógyítani, elűzni a gonoszt és hitet adni. 
Sok templom üres, pedig Jézus vár minket. Sok helyen alig van szentség kitétel és szentségimádás, pedig ezzel hatalmas változásokat lehetne elérni a közösség érdekében. Jézus ott van magányosan a tabernákulum mélyén és mindenkit vár. Mindenkit szeret és mindenkit szeretne átölelni. 

Végül egy szentírási idézettel zárom a bejegyzést: "Vajon csak a zsidóké az Isten, s nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. Ugyanaz az Isten teszi megigazulttá a hitből a körülmetéltet éppúgy, mint hite által a körülmetéletlent."
Róm 3, 29-30  
   

2014. március 24., hétfő

Tanúságtétel- A megváltozott tudatállapot és a gonosz

Szintén Gál Péter atya könyvéből való ez a történet. Tanulságos.

"42 éves vagyok, műszaki-gazdasági főiskolai végzettségem van, és logisztikai tevékenységgel foglalkozom. Úgy gondolom, hogy egy keresztény hitét nem gyakorló, racionális, "földön járó" átlagember voltam évtizedeken keresztül, aki próbált lépés tartani a világgal és boldogulni. Mintegy négy évvel ezelőtt olyan dolgok történtek, melyek alapvetően megváltoztatták az életemet. 
    Akkor már elváltként, és több sikertelen, rövid párkapcsolati próbálkozás után egyedül éltem. Magányomat enyhítendő és törekedvén a boldogságra, már egy ideje érdekeltek a "keleti filozófiák", a spirituális és "önmegvalósító" dolgok. 2005 májusában megismerkedtem egy lánnyal. A lány - nevezzük Johannának- hasonló gondolkodású "kereső" ember volt. Hamar komolyra fordult a kapcsolatunk, összeköltöztünk majd eljegyeztük egymást. Korábbról ismertem valakit, aki reikivel foglalkozott, megkerestük őt, és mint "mesterünkkel" elindultunk a "mélyebb spiritualitás" útján. E kör egyik hívogató szórólapján ez állt: "Belső gyermekünk gyógyítása." Következett a reiki tanfolyam, emellett ismerkedtünk "angyalokkal", a tarottal, horoszkóppal, különféle jóga irányzatokkal, feng-shuival, buddhizmussal, Osho tanításával. "Dimenzió kapuk", energiák, esszénusok és egyéb titkos és kevésbé titkos tanok is a látókörünkbe kerültek. A tanfolyamok során több beavatásba is volt részünk, amelyek mind pénzbe kerültek. Egy-egy hétvégés alkalomnak átlag 10-20 ezer Ft/fő volt az ára. 

Az összejövetelek látszólag nagyon barátságosak voltak. Öleléssel köszöntöttük egymást, és sok szó esett a "szeretetről", magunk és mások "gyógyításáról" és időnként Jézusról is, ami megnyugtató volt számomra, mert "elvileg" római katolikus neveltetést kaptam. 
2006 januárjában indult egy "belső gyermek" című tanfolyam. Itt történt, hogy az elhunytakkal történő bocsánatkérés okán meditáltunk, de ebből a meditációból Johanna nem tudott "kijönni". Megmerevedett és valamit mormogott. A "mester" nem próbálta ébresztgetni, hanem elkezdte kérdezgetni: "Ki vagy, mi a neved?" Na, ekkor aztán megborsódzott a hátam, főleg akkor, amikor Johanna elkezdett válaszolni, de nem egészen a saját hangján. Egyértelműen látszott, hogy nem ura magának, hogy valami nem jó történik. A kérdésekre válaszokat is kaptunk, melyben egy régen, gyilkosságban meghalt személy "szelleme" válaszolgatott és elmondta, hogy már több száz éve halott és úgy halt meg, hogy nyakon szúrták, stb. A kérdezz-felelek végén a "mester" "visszavezette az eltévedt szellemet a síkjára" és "lezárta azt a kaput, melyet megnyitott". 

Némi megkönnyebbülést éreztem és vártam, hogy mielőbb hazaérjünk és kialudjuk magunkat. Hazafelé menet Johanna rám nézett, felkiáltott, elkapta a tekintetét és elkezdett reszketni, sőt szinte pánikba esett. Amikor kérdeztem, hogy mi a baj, azt kiáltotta, hogy nem tud rám nézni, mert "másokat lát a szememben". Teljesen megrémített! Hazaértünk, de otthon még rosszabb lett az állapota. A "mesterrel" visszajöttünk a lakásunkba, aki reggelig "varázsolt" valamit körülötte. A várt megkönnyebbülés azonban nem történt meg. Innen kezdve az életünk egy pokol lett. Johanna éjszakánként nem aludt; nem mert elaludni, mert álmában mindenféle rettenetes látomása volt. Én sem aludtam jól, és amikor éjjel többször is felébredtem, éreztem, hogy nem alszik, mereven feküdt mellettem és szinte áradt belőle a félelem és a nyugtalanság. Ez egy ment heteken keresztül. (Johanna saját tapasztalatát  mindezekről dőlt betűkkel különböztetem meg az enyémtől.)

Tudni akartam a másvilágról, illetve szellemi fejlődésem érdekében többek között transzcendentális meditációval kezdtem el foglalkozni. A "belső gyermek" tanfolyam második hetében egy ilyen meditációból nem tudtam "felébredni". Teljesen összezavarodtam. Már semmi sem volt a kontrollom alatt. Éjszakánként az ágyon fekve arra riadtam, hogy a testem ugrál, felemelkedik az ágy fölött és forog. Valódi őrület volt. Hangok beszéltek körülöttem, cipők kopogtak, lépdeltek, megöleltek, belém másztak lények és rám ragadtak, fojtogattak, elengedtek, dobáltak, rángattak. Teljesen kimerültem, de aludni nem tudtam. Emellett valami furcsa szag áradt a bőrömből. Látomásaim voltak, álomképek, amik nem hagytak, csak jöttek és jöttek. Az időérzékem teljesen elhagyott és hónapokig nem volt nyugalmam. Minden nap egy küzdelem volt a sötétség ellen, amit szememmel láttam a saját szememben, amikor a tükörbe néztem. Valahányszor valakivel kommunikálni próbáltam, elviselhetetlen sötétséget és feneketlen ürességet láttam. Nem azt az embert akire néztem, hanem valami mást. 
Segíteni szerettem volna magamon, de minden cselekedetem mérhetetlen erőfeszítésbe került. Egyetlen szó kimondása, két lábamra állás vagy csak egy lépés: mind súlyos teher volt. 

Menekülni akartam ebből és könyvekben kerestem megoldást - csupa New Age-es írásban- ami mind ott nyílott ki, ahol a tudathasadást tárgyalták. Ahogy tovább olvastam, minden betű elhomályosodott és a teher újra rám nehezedett. Erősen afelé szuggerált, hogy valójában megőrültem. Letettem a könyveket. Azt reméltem, hogy ez az egész egy álom, vagy talán már nem is élek, nem lehet valóság, ami történik. 
Az emberek akikhez jártam, vagy épp hozzám jöttek, már nem tudtak mit mondani. Budapestre vittek - kétszer 16000 Ft-ért - egy-egy konzultációra "Mihály arkangyal" médiumával. Hazajöttünk és én még rosszabbul voltam. Két hét telt el, és egy szó az éjszakai látomásokból nem hagyott nyugodni. Végre eszembe jutott hol nézhetnék utána. Elővettem a Szentírást, felnyitottam, és abban a pillanatban minden elém tárult. Egyedül maradtam a Szentírással a kezemben, melynek minden szava életre kelt. Ez volt az egyetlen könyv, amit olvasni tudtam. Tiszta volt, világos és azokban a percekben nyugalmam volt. 

Azt azonban nem tudtam, ki szól belőle hozzám. Értettem, és bennem élt, amit olvastam. Egy háború folyt a háttérben, amely a szemnek láthatatlan. Ezt tapasztaltam meg és mikor olvastam Isten igéjét, megértettem mi történik velem. Valóságos történés volt, egy ütközet, ami vérre ment. Nem csak olvasott szavak, hanem maga az életem, amiért küzdenek a mennyben. Egy egész sereg volt velem. 
Aludni még mindig nem tudtam, feküdtem a kanapén és hirtelen a fürdőben találtam magam a tükör előtt, ahonnan ki akart törni valami rettenetes sötétség, de erőt véve magamon azt gondoltam, bátor vagyok és a sötétségen keresztül kimegyek innen. Nem félhetek tovább, már úgy éreztem túl vagyok mindenen, ettől rosszabb már nem jöhet, és elindultam. Ekkor elém állt valaki, a sötétség és közém. Maga mögé intett "karjával". Nem volt teste, hangja, csupán jelenléte. A szívemben szóltak szavai, ahogy a sötétségnek parancsolt. "Jézus Krisztus nevében megparancsolom, hogy távozz!" Többször ismételte. Lassan eszméltem, hogy nekem is csatlakoznom kell hozzá, és mondogatni kezdtem ezt szavak nélkül, egyszerűen a szívemben. Hirtelen ugyanott találtam magam ahol azelőtt feküdtem. Beszélni akartam, elmesélni mindezt, de nem tudtam kinyitni a számat, erőlködtem, de mozdulni sem bírtam. Nem értettem, hogy miért nem tudok beszélni? A fenyegetés ellenére azt éreztem, hogy meg vagyok mentve, azonban még nem ismertem fel Jézust, mint Megváltómat. 

Újabb napok teltek el és minden tovább folytatódott... Szívemben ismét szólt valaki, és már én is zokogva kiáltottam azokat a szavakat, amiket mondott: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy!... És ettől kezdve emlékeztem, hogy ki vagyok. Rengeteg kérdés kapott választ abban a pillanatban. Atyám gyermekeként hirtelen minden összeállt. Tiszta lett az elmém, és tudtam mit kell tennem. Imádkozni kezdtem. Vettem egy rózsafüzért, egy feszületet és a Szabadíts meg a gonosztól című könyvet. A könyvet olvasva, ahogy egyik mondat követte a másikat, úgy döbbentem meg sorban: hiszen velem ugyanezek történtek. Az első nap volt ez több hét után, hogy elaludtam és reggel a rózsafüzérrel a nyakamban ébredtem, mert persze azt nem tudtam hogyan kell használni. Az első nyugodt éjszakám hónapok óta. Időközben Gál Péter atya könyve is a kezembe került, a harmadik könyv...

Felhangzottak bennem rövid, de nagyon tartalmas mondatok, melyek szelíd hatalommal töltötték be lelkemet. Feltámadás! Nincs is reinkarnáció! Jézus az egyetlen szabadító!... Jézus tekintetében egyre hullottak le rólam a téveszmék és a hazugságok. Alkudoztam, menekülni próbáltam Isten elől, aki mindent tudott rólam. Zavarodottságomban nevetni kezdtem, most mi lesz? Eltipor? Meghalok? Hova bújjak? Nem tudok! Valaki nagyobb nálam! Valaki nagyobb mint a torony, amit építettem! A tekintetével összezúzhat, de ez a tekintet maga az Irgalom volt, engem szeretett, gyógyított és felemelt, de bennem a Bábel, a hazugság tornya összedőlt. "
Forrás: Gál Péter- New Age keresztény szemmel.

A történet happy end-el végződött. A történetben szereplő férfi és Johanna útjai szétváltak, de mindketten megszabadultak a gonosz fogságából. Ehhez Gál Péter atya és a közösség szabadító imái kellettek.

Nézzük meg mi történt. Mindketten belekerültek a New Age-es és okkult tevékenységek útvesztőibe. Részt vettek mindenféle beavatáson, de Johannánál nem ez volt a fő probléma. A "belső gyerek" meditációja. Ahonnan nem tudott visszajönni.
Már írta sok alkalommal és csak ismételni tudom önmagam. Mindenféle okkult és ezoterikus tevékenység lehet veszélyes. Vannak olyanok, amik csak évekkel vagy évtizedekkel később "hatnak", és vannak olyanok amelyek szinte azonnal.

A legveszélyesebbek azok, amik megváltozott tudatállapotot igényelnek, vagy olyan beavatások, ahol "háttérbe" kell szorítani énedet, személyiségedet, ahol "szellemi vezetőkre" vagy "angyalokra" van szükség.
Tehát a veszélyes tevékenységek közé sorolható a Transzcendentális Meditáció, a kundalini jóga, a holotróp légzés, stb. A sátánizmus és a fekete mágia pedig alapból megkötözöttséget vált ki.

Ha már valakinek problémája van, akkor a lehető legrosszabb megoldás a "mesterekhez", gurukhoz, boszorkányokhoz, mágusokhoz való fordulás. Johanna esetében is csak rosszabb lett minden. Amennyiben mégis elmúlnának az aktuális tünetek, akkor pedig kap helyette az ember másikat.

A végére csak egy idézetet szeretnék beszúrni. Jézus mondja: "Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű."
MT 11, 28-30

Az ezotéria és a különböző New Age praktikák soha nem jelentenek valós megoldást. Megtévesztéseken alapulnak és megkötözöttséget alakítanak ki. Jézus, azonban az Út, az Igazság és az Élet! Keresd Őt!
            

2014. március 21., péntek

Tanúságtétel- Az ezotéria hálójában




Gál Péter atya könyvében több tanúságtétel is szerepel, ezek közül az egyik lentebb olvasható. Véleményem szerint tipikus példája annak, hogy miért nem érdemes belebonyolódni mélyen a New Age kínálta lehetőségekbe.
Hogyan kerül bele valaki az ezoterikus útvesztőbe? Mindig van egy alap probléma, egy betegség, amire valamilyen megoldást keres. Kezébe akad egy könyv, egy barátnő vagy barát javasol valamit, ami rajta esetleg segített. Utána nincs megállás. Elvégzem még csak ezt, csak azt, és már súlyos tízezreket költött valaki a különböző tanfolyamokra, amik persze igazi és valós megoldást nem kínálnak. Sok esetben orvoshoz sem fordul az illető ha beteg, mert majd az univerzum ereje meggyógyít....

Lassan megváltozik a személyiség, megváltoznak a barátok, Isten meg feledésbe merül. Csak a végén jön rá az ember, amikor már szinte késő. Az alábbi történet bár kissé hosszú, de érdemes elolvasni. Lehet belőle tanulni. Ha neked is van hasonló történeted és szeretnéd megosztani az olvasókkal (persze név nélkül), akkor írj a címemre.

"Sosem kaptam vallásos nevelést, a családunkban nem volt szó hitről, Istenről. Már elmúltam harminc, amikor először a kezembe került a Biblia. Elolvastam ugyan elejétől a végéig, de nem értettem, és nem is
mondott nekem semmit, így hát éveken át érintetlenül állt.
1984-ben a kisfiam egy könnyebb betegségből egy súlyosabb betegségbe esett. Abban az időben került a kezembe egy magazin talpmasszírozásról szóló cikke, mely a módszer eredményességét bizonygatta. Nagyon hamar kipróbáltam a családomon és magamon is. Ezután minden könyvet megvettem, ami ezzel kapcsolatos volt, és néhány évig autodidakta módon tanultam. Hamarosan elvégeztem az első talpmasszázs tanfolyamot, amit rövidesen követett még jó néhány. Az egyik kurzuson radiesztéziát is tanultunk, a sugárzásokkal kapcsolatosan felmerültek az ,,energiák'', az energiacsere kérdése. Felhívták a figyelmünket arra, hogy
talpmasszírozás közben ilyen ,,energiacsere'' történik. Ez annyit jelent, hogy a reflexológus (talpmasszírozó) saját jó, egészséges ,,energiáját'' átadja a betegnek, aki viszont rossz, beteg energiáját a masszírozóra ,,ragasztja''. Emiatt a reflexológus legyengül, megbetegszik, a beteg pedig kivirulva, erőre kapva távozik. Ennek ,,igazságát'' csak később ismertem fel, amikor már főállású természetgyógyászként dolgoztam, és napi 9-10 beteget masszíroztam meg.

Mindig lelkiismeretes voltam abban, amit csinálok, így nálam egy kezelés 40-50 percig is eltartott. Nemsokára érezni kezdtem, hogy valami nincs rendben, mert estére bizony néha jártányi erőm sem maradt.
Azonnal eszembe jutott egykori tanárom figyelmeztetése. Arra persze nem is gondoltam, hogy napi tíz óra kemény fizikai munka -- mert a masszázs az -- mellette a család körüli teendők ellátása, az éjszakákon át való tanulás, a hétvégi tanfolyamok éppen elég okot szolgáltatnak a fáradtságra, s nem kellett volna feltétlenül misztikumot keresni a háttérben. Éppen ebben az időben hirdette Majoros János csodákkal kecsegtető bioenergetikai tanfolyamát, mellyel kifejezetten reflexológusokat, fényadókat, reikiseket célzott meg. Nem kevesebbet ígért, minthogy aki elvégzi a két napos tanfolyamot, és tőle beavatásban részesül, annak több százszorosára nő az ,,energiaszintje''. Ezzel úgy tűnt, hogy az én problémám megoldódik, hiszen ilyen nagy energiakészletből jut is, marad is. Azonnal jelentkeztem a tanfolyamra, mely után jött a többi -- gyors
egymásutánban. Nem volt többé megállás. Most a teljesség igénye nélkül szeretném felsorolni az általam
elvégzett tanfolyamokat, kurzusokat, illetve azokat az irányzatokat, amelyeket könyvből ismertem meg. Először azokat említem meg, amelyek valóban természetgyógyászati ismereteket adtak:
Négy talpmasszázs tanfolyam, ebből egy felsőfokú, két alapfokú akupresszúra, gyógynövényismeret, egészséges táplálkozás, általános természetgyógyászat, vízgyógyászat, az Andrássy úti Akupunktúra
Klinikán; alap- és haladó fokú akupresszúra, moxaterápia, köpölyözés, fülakupresszúra, kínai izom- és csontmasszázs. Elkezdtem még a három éves posztgraduális akupunktúra tanfolyamot, amit csak orvosok
látogathatnak, de megtérésem miatt nem folytattam.

Beiratkoztam még a Természetgyógyász Unió Természetgyógyászati Akadémiájára, de szintén a fenti ok miatt már el sem kezdtem a tanulmányaimat. Itt megjegyzem, hogy az Akadémián -- aminek elvégzése valószínűleg kötelező lesz praktizáló természetgyógyászok számára -- kötelező tárgyként tanítják a reikit, a bioenergetikát, az extraszensz bionergetikát, a radiesztéziát és a keleti vallásfilozófiát...
Radiesztézia, fényadás, reiki, Majoros János alapfokú bioenergetikai tanfolyama háromszor, és egy kiemelt szintű, Béky László bioenergetika, dr. Taraczközi István: extraszensz bioenergetika, Beöthy Mihály:
holisztikus gyógyítás, asztrológia, Pszichotronika: Csontos Vilmos, Természetgyógyászati diagnosztika (dr. Salajev), új homeopátia (dr.Sági Ilona, Sági István), agykontroll (dr. Domján László), extraszensz
(dr. Jurij Zsepalo), sámánmasszázs, Bach-féle virágterápia, Arkánum Szellemi Iskola (Bistey Zsuzsa), ,,keresztény'' meditációk (Kenderesi Tibor), táltos tanfolyam (Tálas László).

Előadások, könyvek az alábbi témákban: Bakos József előadásai (Buddhista főiskolai tanár), csillagjóslás, tenyérdiagnosztika, Tarotkártya, Tao, Zen-buddhizmus, Buddha-tanításai, Dharma, Védák, Upanisadok, Krisnatanok, metafizikai írások, Sant Mat mesterek, színgyógyászat, nemeskő-gyógyászat, keleti energiatan, csakra-tan, Csikung, jóga, Dianetika, Coué-módszer, rózsakeresztes tanítás, reinkarnációs-tan (tanfolyam), résztvettem az első Ezoterikus --Szellemtudományi -- Parapszichológiai Fórumon, használtam ingát, varázsvesszőt, állandó olvasmányaim voltak: Szepes Mária, Victor Charon, Rudolf Steiner, Helena Blavatsky, Müller Péter, valamint minden Édesvíz és Teozófiai Társulat által kiadott könyv. 1994 nyarán az életemet csodálatosnak, tökéletesnek éreztem. Minden nagyon jól alakult. Azt csináltam, amit szerettem, ,,gyógyítottam az embereket'', tanfolyamokra jártam -- ahol mindig egyfajta elfogadás légköre uralkodott, amit én akkor szeretetnek véltem --, faltam az ezoterikus könyveket, népszerű voltam a betegek és a természetgyógyászok körében is.

Nagyon sok betegem volt, és kiemelkedően jó eredményeim. A Természetgyógyász Unió megyei titkáraként tanfolyamokat szerveztem, de tartottam is tanfolyamokat és előadásokat. Kiegyensúlyozottnak, boldognak hittem magam. Szerettek az emberek és adtak a véleményemre, még más megyékből is felkerestek tanácsért. Itt tartottam tehát, amikor egyik idős barátnőm, Pollner Lászlóné Marika, aki szintén természetgyógyászattal foglalkozott, az Úr eszközeként eljött hozzám, és elmesélte, hogy találkozott egy pappal, aki nemsokára indítani fog egy gyógyító imaszemináriumot. Megkérdezte, nincs-e kedvem elmenni. Nem gondoltam akkoriban, hogy nekem bármiféle dolgom is lehetne egy pappal, de úgy láttam, ez a gyógyító imaszeminárium elfér a többi tanfolyam mellett, s hátha itt is tanulok valami hasznosat, amivel még hatékonyabban gyógyíthatok. Így hát bejelentkeztem az atyához, amúgy is kíváncsi voltam, milyen egy pap közelről. Mindenesetre jól felkészültem arra az esetre, ha meg akarna téríteni. Ennek ugyanis még a
gondolatától is ideges voltam. Miután ez nem következett be, eléggé zavarba jöttem, mert én egy jó kis vitára számítottam, ahol majd én beolvasok, és elmondom a véleményemet végre egy keresztény papnak, akinek természetesen fogalma sincs az igazságról és a valódi tudásról, amivel én már rendelkezem.

Tekintve, hogy ő nem akart engem megtéríteni, sem az igaz bölcsességről vitatkozni velem, így nem tudtam
mihez kezdjek, s zavaromban beleegyeztem, hogy elmegyek arra az előkészítő beszélgetés-sorozatra, amit ő nekünk szán a szeminárium előtt. Én még mindig abban a hitben voltam, hogy a gyógyító szemináriumról beszélünk. Amikor eljött a szeptember és üzenetet kaptam, hogy megkezdődik ez a felkészítő, már nem nagyon volt kedvem elmenni, ,,valami'' azt súgta: ne menj, nincs neked arra semmi szükséged. Az első alkalommal el is maradtam, könnyen találtam magamnak helyette más elfoglaltságot. A többiek unszolására -- mert akkor már négyen, később öten voltunk -- mégis rászántam magam, és a következő héten elmentem. Érdekes, hogy tulajdonképpen nem igazán tudtam, mit keresek én ott, és mi lesz ennek a vége.
Szentírást olvastunk, elmélkedtünk rajta, imádkoztunk, beszélgettünk. Száz és száz kérdéssel bombáztuk az atyát, kíváncsi voltam, mikor fogjuk meg. Nem sikerült. Ez hónapokon át tartott, minden hétfőn este.
És továbbra is dolgoztam mint természetgyógyász, sőt még egy tanfolyamot is megszerveztem a kezdeti időben, de szinte észrevétlenül kezdett valami megváltozni bennem.

Akkor csodálkoztam el, hogy a rendelőben, ahol a betegeket fogadom, már jó ideje Jézus képe van a falon, hogy gyógyítás közben egyre többet gondolok rá és kérem az Ő segítségét, hogy a betegeknek egyre gyakrabban beszélek róla, és biztatom őket, hogy tőle kérjék a gyógyulást, hogy bízzák rá magukat, hogy imádkozzanak hozzá, hogy bánják meg a bűneiket és másokkal legyenek megbocsátóak. Ezek szinte észrevétlenül történtek, sokáig észre sem vettem magamon, hogy lassan átalakulok. Később már feltűnő volt, hogy a természetgyógyászok között nem igazán éreztem jól magam, s amit addig a legfontosabbnak tartottam, az eltörpült, háttérbe szorult, s kezdte mindezek helyét kitölteni Jézus. Eleinte szenvedést okozott ez az eltávolodás, fájt amiért olyan másnak látom az embereket, mint eddig. Azt hiszem, az volt a legszörnyűbb, hogy tükörképei voltak nem is oly régi önmagamnak. Láttam rajtuk az erőlködést, hogy népszerűek legyenek, szinte kikényszerítették maguk számára az elismerést, nagy szavakkal dobálóztak, fitogtatták különleges tudásukat, rendkívüli képességeikről beszéltek, próbáltak mindenáron a figyelem
középpontjában lenni. Borzadva állapítottam meg magamban, hogy én is ilyen vagyok, voltam, s legszívesebben azonnal elmenekültem volna közülük.

 Akkor határoztam el, hogy elviszem nekik a New Age --keresztény szemmel c. videofilmet, hátha felnyílik a szemük. Nem sokan voltak rá kíváncsiak, s akik megnézték, azok is lehurrogták. Amikor megkérdeztem tőlük őszinteségüket firtatva, hányan vannak, akik nem csak önzetlen szeretetből gyógyítanak, hanem a pénzért, a hírnévért, a becsvágyért, egyetlen jelentkező sem volt, csak én. Ekkor jelentettem be, hogy lemondok titkári posztomról. Úgy éreztem, hogy nem tudok tovább ezek között az emberek között maradni. Tulajdonképpen meg is ijedtem saját érzéseimtől. Utána többen kértek, hogy ne mondjak le, de az atyával való beszélgetés után véglegessé vált elhatározásom, s ma is tudom, így kellett tennem. Továbbra is gyógyítottam, de már teljesen Krisztusra tekintve. Hamarosan kiderült, hogy nem gyógyító imaszemináriumra készülök, hanem Szentlélek-szemináriumra. Engem azonban már ez sem tudott eltéríteni. Nem igazán voltam vele akkor még tisztában, mit is jelent ez számomra. Mindenesetre, amikor az atya megkért, hogy a szeminárium idejére hagyjam abba a gyógyító munkát, mert teljesen kiüresedve lehet igazán várni a Szentlelket, nem sokat rágódtam ezen.

 Tulajdonképpen örültem is egy kis pihenésnek. Csak a férjemmel kellett megbeszélni, mert ez azt jelentette, hogy a keresetem kiesik a családi kasszából. Én akkor úgy gondoltam, hogy ez átmeneti lesz csak, hiszen a szeminárium után újra dolgozni fogok. Egyik beszélgetésünk alkalmával véletlenül derült ki, hogy tanulok a Kínai Klinikán, és készülök a Természetgyógyászati Akadémiára. Nem akartam én ezt eltitkolni, csak
nem is gondoltam rá, hogy mondanom kellene. Említettem már, hogy akkoriban a jövőt még mindig Természetgyógyászként képzeltem el, s ehhez tanulnom kellett. Akkor az atya választás elé állított: iskolák
vagy szeminárium. Próbáltam vele megértetni, hogy ezek az iskolák nem befolyásolják a szemináriumot, de ő hajthatatlan maradt. Azt javasolta, végezzem el azokat az iskolákat, ha annyira fontosak nekem, s majd
utána jöjjek a szemináriumra. Ez nekem nagyon rosszul esett. Kavarogtak bennem a gondolatok és az indulatok, hiszen ezért a szemináriumért már abbahagytam a munkámat, de én ezt nem véglegesnek tekintettem. Hiába hoztam volna ezt az áldozatot? Olyan düh fogott el, hogy igen nagyokat kellett nyelnem, hogy ki ne törjön belőlem.

 Így viszont úgy éreztem magam, mint akinek a szíve helyén malomkő van, úgy tűnt, mindjárt megfulladok. Ezek után imádkoztunk, de én nem tudtam, mert úgy éreztem ha kinyitom a számat, sírva fakadok. Közben mintha egy kéz nyúlt volna le a szívemig, hogy onnan ezt a követ felszakítsa. Én azonban ellenálltam, mert féltem, hogy sírok, és nem akartam, hogy ez megtörténjen, méltóságomon alulinak tartottam volna. Úgy mentem el akkor este, hogy többé nem jövök. Egészen hazáig tartottam magam, otthon aztán rávetettem magam az ágyra, és kitört belőlem a zokogás. Azt hiszem órákig sírtam, rendkívül nagy fájdalom volt bennem, úgy éreztem, elillan tőlem az, amit már majdnem magaménak tudhattam. Nem tudtam, hogyan tovább. Egyben biztos voltam, már nem az vagyok, aki voltam, és nem folytathatom ott, ahol abbahagytam. Tökéletes kétségbeesés jellemezte az állapotomat. Olyan érzés volt, mint amikor elveszíti az ember a lába alól a talajt, légüres térben lebegtem, és nem tudtam, hogy felemelkedem vagy lezuhanok valahová.

Két napi sírás, belső harc, küzdelem után este letérdeltem tehetetlenül, s azt mondtam az Úrnak: ,,Jézusom! Nem tudom, mit akarsz tőlem, csak azt érzem, hogy terved van velem. Kérlek, vedd el tőlem a fájdalmakat, én Rád akarom magam bízni. Legyen meg a Te akaratod, én alávetem magam, bármit is kívánsz tőlem''. Abban a pillanatban megéreztem, hogy ott van. A szeretetnek olyan ereje borított el, amilyet még soha nem éreztem. Tudtam, hogy nagyon szeret, hogy minden bűnömet megbocsátotta, éreztem kegyelmének áradását, és a fölém hajló irgalmát. Olyan döbbenetes élmény volt számomra ez a tapintható jelenlét, hogy újból nagy erővel tört fel bennem a sírás, de ez már nem fájó, nem keserves, hanem felszabadító, könnyebbséget adó, megtisztító sírás volt.
Miután lecsillapodtam, az Ő kezébe téve sorsomat elmentem aludni. Másnap reggel úgy ébredtem, hogy határtalan nyugalom és béke volt bennem, s tudtam teljes bizonyossággal, hogy végeztem mindennel, amit
eddig csináltam, nem tudtam, mi lesz velem ezután, csak azt, hogy az Úr akarja, s majd Ő vezet, irányít engem és nem fog cserbenhagyni. (Ez így is történt.) Rendkívüli boldogság öntött el, s letérdeltem újra, megköszöntem szeretetét, gondoskodását, hogy nem hagyott magamra gőgömben, hanem szelíden vezetett maga felé.

Ekkor a hátam mögött hatalmas csattanást hallottam. Ijedtemben azonnal felugrottam, mert azt hittem, hogy a falióra esett le. Megdöbbenve láttam, hogy az óra a helyén van. Akkor az jutott az eszembe, talán van ,,valaki'', akinek ez nagyon nem tetszik? Azt hiszem ez volt az első megtérésem, az első igen, amit az Úr hívására kimondtam, s másfél év távlatából csak megerősíthetem, hogy életem legjobb döntése volt. Azóta az Úrtól számtalan kegyelmet kaptam, megismertem, mi az igazi békesség, kiegyensúlyozottság, milyen a valódi boldogság és szeretet. Azóta az Úr fokról-fokra felnyitotta a szemem Szentlelke által, imádságokon és könyveken keresztül. Megértette velem, milyen mély és sötét dolgokban merültem el, lelkem nyitottsága mi mindennek adott szabad bejárást, és hogy megszabadultam, az csak az Ő határtalan kegyelmének, végtelen szeretetének köszönhető. Egyre jobban látom, micsoda veszélyt jelentenek a lélek számára a New Age praktikái, az újraéledő gnoszticizmus, okkultizmus, és minden manapság terjedő hasonló áramlat.

Megpróbálom néhány szellemi technika csúsztatásait megvilágítani. A szép szavak mögé tekinteni: mit takarnak valójában? Talán sikerül felfedezni, milyen veszélyeket rejtenek magukban a keresztény ember
számára. Azért emelem ki a ,,keresztény'' embert, mert a nemhívők előtt hiába is érvelek Istennel, Jézussal vagy a Szentírással, ezek a nevek számukra nem mondanak semmit. Akkor meg miért hinnének nekem, és nem az ezoterikus könyveknek. Először is tudni kell, hol áll a háttérben a New Age. Ahol reinkarnációról tanítanak, ahol tagadják Krisztus isteni mivoltát, ahol arra biztatnak, hogy csak nyugodtan keressük a
szellemvilággal a kapcsolatot, ott szinte biztosra vehetjük ezt. Sajnos mégis nagyon sok keresztény ember esik csapdába -- még papok is. Nem tudom megmagyarázni, mi ennek az oka, de a vasárnapi hívők esetében talán felületesség, a hit nem-ismerete. A hozzám hasonló tévelygőknél megértem, mert akinek nincs hite, az olyan, mint én voltam, mint a pillangó, aki a vélt tudás lámpájának fényétől megbűvölve körbe-körbe
száll, s nem tud onnan elszakadni, mert azt hiszi, ez az igazi világosság, ahelyett, hogy a napfényre vágyakozna, és az igazi fényt --Isten szavát -- inná magába.

Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy vannak a természetgyógyászatnak olyan területei, amelyeket ma is elfogadhatónak tartok, és ajánlok is.
Ez személyes véleményem és természetesen csak az általam ismert módszerekről beszélek. Ilyen a gyógynövények alkalmazása, a táplálkozási ismeretek, a különböző testmasszázsok, a vízkúrák, a
napkúra, a levegőkúra. Állítom, hogy ezek főleg a megelőzésben, de az orvosi kezelés kiegészítéseként is nagyon eredményesek. De ne gondolja senki, hogy ezekben az ártatlannak tűnő dolgokban nem lehet
eltévelyedni. Saját példámat említettem már, hogy az egyszerű talpmasszázsból hogyan következtek egymás után a legkülönbözőbb tanfolyamok. Nem árt, ha lehántjuk róla a szándékos misztifikálást, és megelégszünk azzal a nagyon is földi magyarázattal, ami orvosilag is elfogadható.
Most térjünk át az ingoványos területekre. Talán azért kezdeném az agykontrollal, mert ez manapság a legnagyobb körben hódít, senki nem talál benne veszélyes elemeket, emellett az agykontroll oktató sűrűn hangoztatja, hogy hívő ember, ezzel mintegy megnyugtatja az esetleges kételkedőket. Ráadásul, mint hallom, tagja az egyik budapesti plébánia képviselőtestületének is.

 Rendkívüli ,,jóságtól'' átitatva a papok számára ingyenessé teszik az agykontroll elvégzését, s úgy tudom jónéhányan el is fogadták ezt a ,,vendégszeretetet''. Ez a hívekre is ,,jó'' hatással van, mert amit a pap jónak lát, az nekik sem lehet rossz. Az egyházba így szép lassan beszivárognak, majd megszilárdulnak a New Age eszméi, s előbb-utóbb kiszoríthatják az evangéliumi tanítást. (Egy álom jut eszembe, aminek lényege az volt, hogy templomba akartam menni. A kapuk be voltak zárva, s én próbáltam befelé nyitni, de valami nem engedte. Sokáig erőlködtem, hogy be tudjam nyomni az ajtót, s csak nehezen sikerült valamennyire,
hogy a fejemet bedughattam, s megnézhettem mi az, ami akadályoz. Megrettenve láttam, hogy két hatalmas krokodil fekszik az ajtóban.)
Nem kételkedem az agykontroll-oktató szavaiban, amikor kijelenti, hogy ő istenfélő ember, bár mostanában az Isten szó alatt nagyon sok mindent szoktak érteni. Abban viszont már igazán nem vagyok biztos, hogy keresztény is. A keresztény ember alapállása az élethez: az Istenben való feltétlen bizalom, a ráhagyatkozás, legalábbis az én nézeteim szerint. Az agykontrollos viszont mindent saját maga akar
elérni, előbb-utóbb tudatosul is benne az a hit, hogy ő egymaga képes mindenre, énje az, akit a legnagyobb polcra helyez, s Isten lekerül onnan, többé nincs is rá szüksége. A cél: a tökéletesen egészséges,
sikeres, gazdag, az élet minden terén bármit elérni képes ember. Az agykontroll mindezt ígéri. Életük, sorsuk alakításából ezzel mintegy kizárják Istent, szinte a helyébe léptetik saját magukat.

 Ez bizony erősen emlékeztet engem a bűnbeesés történetére, mintha ott is hasonló szólamokkal vette volna rá a kísértő az embert az Isten elleni lázadásra. Ez a hasonlatosság valóban nem tűnne fel? Azt sem szabad
elfelejtenünk, hogy néha az Úrnak terve van azzal, hogy megengedi számunkra a testi és lelki szenvedéseket, a nehéz élethelyzeteket. Az világos előttem, hogy az Úr akarata mindenféle agykontrollozás ellenére
is érvényesül, de ez nem menti fel az agykontrollozót. Az agykontroll tanfolyam ígér sikert, gazdagságot, sőt, embertársaink feletti hatalmat. Ki próbálta ezzel tévútra vinni mindig a történelem során az embert?... Megtanítják, hogyan befolyásold a másik ember viselkedését, s felhívják figyelmedet, hogy a tudásodat csak jóra használd. De a jelentkezőket erkölcsi szempontból nem szűrik meg, így hát ki felel azért, hogy olyan emberek is megszerzik a ,,tudást'', akik bizony nem éppen a tiszta lelkiismeret mintái? Mi a jelentkezés feltétele a pénz befizetésén túl? Semmi. Kénytelenek vagyunk feltételezni, hogy az agykontroll tanfolyamokon csupa szent ül, mert ha nem így lenne, az bizony elég nagy aggodalomra adna okot.

 Azzal ugyanis egy percig sem álltatok senkit, hogy ez nem működik. Sajnos hatékony, s ezért veszélyes! Mire hív meg az agykontroll? Lépj kapcsolatba a szellemvilággal! Hogyan? Kérj magadnak két szellemi segítőt, akik majd a társaid lesznek mindenben, amit el akarsz érni. Ez megvalósulhat az agykontrollhoz nélkülözhetetlen alfa állapotban. Az alfa állapot lelkileg, szellemileg nyitottá tesz bennünket, s szabad prédáivá válunk a szellemvilágnak, s ezek ellenőrizhetetlen és nagyon veszélyes területek, ugyanis minden olyan ismeretlen erőnek kitesszük magunkat, melyek ,,normális'' állapotban nem férhetnek hozzánk. Mostanában
hallottam a hírt, hogy Kecskeméten egy 20 éves fiú, aki 17 évesen végezte el az agykontroll tanfolyamot, idegen szellemi erők segítségével különleges dolgokra képes, ezzel együtt azonban megtagadta
Istent, Jézust, s magát mindenhatónak képzeli és vallja. Dr. Taraczközi István, a Természetgyógyász Unió főtitkára, egy tanfolyamán elmondta, hogy az ország elmegyógyintézetei nagyrészt agykontrollosokkal és
reikisekkel vannak tele. S ha még nem volna ennyi bizonyíték elég arra, hogy ez a módszer bizony nem Istentől való, akkor menjünk tovább, s vizsgáljuk meg, milyen kurzusai vannak még?

Talán elég lesz csupán a reinkarnációs kurzust megemlíteni, amelyen mindenki szabadon visszamehet az összes ,,előző életeibe''... Összefoglalva az agykontrollal kapcsolatos véleményemet, úgy gondolom, hogy élő hittel rendelkező keresztény ember számára nem járható, és mindenkire nézve rendkívül veszélyes út, mert egyesíti magában a New Age összes jellemzőjét: Krisztus istenségét, megváltó művét tagadja, mert reinkarnációt hirdet és önmegváltást, a szellemvilággal való kapcsolatfelvételre bíztat, kiszolgáltatva ezzel
rossz szellemi erőknek, Isten helyébe az embert állítja, hatalmat ígér, gőgre nevel. (Csak egy utolsó kis példa; vonaton utaztunk néhányan, s felhős volt az ég. Én felsóhajtottam, hogy jó lenne, ha szép idő lenne másnap. Erre az egyik útitársunk, aki agykontrollos volt, megszólalt; semmi probléma, majd én megoldom, természetesen agykontrollal ez nem lehet gond számomra.)

A másik rendkívül népszerű és gyorsan tért hódító szellemi technika a reiki. A reiki japán szó, és kozmikus erőt jelent. A japán Usui, a reiki atyja, állítólag keresztény lelkész volt. Egyik alkalommal az egyetemen, ahol tanított, egyik tanítványa olyan kérdést tett fel neki a hitével kapcsolatosan, amire ő nem tudott válaszolni. (?) Emiatt elhagyta az egyetemet, s felment egy hegyre, ahol 40 napig meditált és böjtölt, melynek eredménye az lett, hogy az égből egy fénysugár (reiki) vetődött rá, s ezután különleges erő birtokába került. Ezt ő először ingyen, majd látva, hogy visszaélnek vele, pénzért adta tovább.
Mostanára a reikinek tudomásom szerint három változata ismert hazánkban, az eredeti ,,Usui''-féle, a ,,RAI'' és a ,,tibeti''. Az Usuiféle rendszerben még megmaradtak az eredeti formulák, bár egyes mai mesterek már ezeket is kiforgatják, és a megfelelő bevétel érdekében Jézust is belekeverik a dologba, a RAI-féle változat pedig már kifejezetten ,,angyalokra épít'', s ,,Jézus'' itt velük egyenlő gyógyító szellemként működik. A reiki valódi alapja keleti tanításokon áll, melyek közül leglényegesebbek a csakra- és auratan, a keleti energiatanok, és a reinkarnáció. A reiki -- amit isteni erőnek fordítanak általában -- nem más, mint kozmikus vagy univerzális ,,energia'', ami egész világunkat áthatja (tehát vigyázzunk, nem a mi személyes Istenünkről van szó!), s a beavatás során a beavatott csatornájává válik ennek az erőnek.

 Az engem beavató mester Kun István volt, (egri, Usui-féle reiki mester), aki közölte velünk, hogy ezt az
energiát mindenki annak nevezi, ami neki szimpatikus, nem a név a lényeg. Szerinte a keresztény nyugodtan nevezheti Istennek vagy Jézusnak, az ateista pedig Marxnak is, teljesen mindegy, mert a beavatás után az erő jön, a csatorna működik, s akárhogy is szólítjuk, egy helyről jön. Éppen ez az, ami félelemre adhat okot, az a tény, hogy a behangolás révén visszavonhatatlanul össze lettem kötve egy erővel, amiről nem tudom, hogy kicsoda-micsoda. Ha ez az erő Isten vagy Krisztus lenne, valószínűleg ezt konkrétan megmondanák. De erről szó sincs. Akkor tehát miféle erővel vagyunk összekötve? Miféle erő az, amit egyes felelőtlen reikisek és erkölcstelen reikimesterek arra tudnak felhasználni, hogy mások életébe kérés és felhatalmazás nélkül
be tudnak avatkozni, arról nem is beszélve, hogy kifejezetten rossz célokra is használják. A felelősség óriási, mert a reikit gyógyításra is használják (gyógyítani a sátán is tud), és ezzel a gyógyulásra váró beteget is kiteszik ennek a sötét erőnek, kiszolgáltatják ennek az ismeretlen hatalomnak. Lehet, hogy kezdetben csak megfelelő erkölcsi tartású embereket avattak mesterré, sajnos manapság ez nem így van, mert többnyire már csak a pénz dominál. Ismerek olyan reiki mesternőt, aki pénzért vette meg a mesteri fokozatot, de tudása, etikai érzéke bizony sok kívánnivalót hagy maga után, s ez a hölgy az egész országot bejárta és járja most is, és avatja az embereket egymás után. A reiki mester felhívja figyelmünket, hogy a behangolás az összes elkövetkező életünkre már érvényes, megmarad a szellemünkön a jele. Itt bizony eszembe jut a Jelenések könyvének figyelmeztetése, hogy a gonosz is megjelöli a benne hívők homlokát (vö. Jel 13,14-17).
Milyen további ellenvetéseim vannak még a reikivel kapcsolatban?

 A szellemvilággal való kapcsolatfelvételre biztat. Először is maga a mester is kijelenti, hogy a behangolásnál az ő szellemi segítőtársai is megjelennek, s erősítik őt. ,,Megnyitja energiarendszerünket'', s ezzel hozzáférhetővé tesz bennünket az ellenőrizhetetlen, ismeretlen szellemvilág számára. Hamarosan kialakul bennünk a kiválasztottságérzés, ezt a mester maga is erősíti. Elhiteti, hogy ,,olyan erő és tudás birtokába jutottunk, ami más számára elképzelhetetlen, s ez minket üdvösségre visz''. A reinkarnáció-hit szorosan kapcsolódik a reikihez.

Most nézzük meg közelebbről, mi is a reinkarnáció. Abban különbözik a lélekvándorlás hitétől, hogy az utóbbi szerint halálom után a lelkem bármilyen élőlényben, tehát állatban is újjászülethet a földön, míg a
reinkarnáció csak emberi testben való újjászületést feltételez. Mindkettő lényege, hogy halálunk után újra és újra testet öltünk a földön, míg teljesen meg nem tisztulunk minden bűnünktől.
Ez az önmegváltás tévtana, amelynél nincs szükség Krisztusra, hiszen ha magunkat váltjuk meg, akkor Ő nem válthatott meg bennünket, ebből következik, hogy Őt pusztán ,,a nagy mesterek, próféták, csodagyógyítók'' egyikének tartják, istenségét eleve kizárja a személyes Isten létét is elvető tanítás. Ebben a rendszerben ugyanis Isten nem más, mint maga a kozmoszt átitató nagy ,,energiatömeg'', amelybe mi teljes megtisztulásunk után visszatérünk, beolvadunk. Ez a Nirvána, melynek részévé válva éntudatunk feloldódik, mint csepp a tengerben. Ebben az értelemben üdvösségünk egyedül csak tőlünk függ.

Hogyan? Egyszerű a dolog. Amit ebben az életemben elrontok, rosszul csinálok, azt majd a következő életemben kijavítom. Természetesen akkor is fogok elkövetni bűnöket, de egészen addig mindig újraszületek a földön, míg teljesen tisztává, bűntelenné nem válok. Ha ezt elérem, beolvadhatok a Nirvánába, elveszítve saját identitásomat. Vonzó ez számunkra? De gondolkodjunk el azon is, hogy amióta emberiség létezik, hány olyan ember volt, aki tökéletesen bűntelennek tarthatta magát? Nézzük meg a körülöttünk élőket, vajon hányan méltóak a ,,tiszta'' jelzőre, hányan akadnak, akik nem lennének kénytelenek újjászületni? Én úgy gondolom, egyedül Krisztus volt bűntelen és tiszta, tehát a reinkarnáció elvei alapján Ő méltó egyedül az örök életre. De Isten szerencsénkre sokkal nagylelkűbb, mint mi vagyunk, és Ő Krisztus áldozatát eleve elfogadta, s az Ószövetség tanúsága alapján fel sem merült benne, hogy az emberiséget a reinkarnáció taposómalmába kényszerítse... A reinkarnáció elfogadása esetén bizony még szentjeinket sem találhatnánk méltónak az üdvösségre, s nekik is vissza kellene térniük újra közénk, pályájukat újra megfutni.
Sokat hallani, hogy reiki beavatottak ,,megvilágosodnak'', és tisztán felmerülnek előttük előző életeik. Már több élő Szent Kláráról, Szent Erzsébetről, Jézusról, Máriáról hallottam, sőt, senki ne nevessen, de elterjedt a hír ,,benső köreikben'', hogy a Mennyei Atya is itt él köztünk!

Be kell látnunk, hogy a New Age által elindított őrületnek nincsenek határai. Ugyan esetleg érvelhetnének ezek az emelkedett szellemű, ,,újra köztünk élő szentek'' azzal, hogy a reinkarnáció fokozatos fejlődést, előrehaladást tételez fel. Szerintem azonban határozott visszaesés volna Szent Klára számára az, hogy ma egy önmaga nagyságától megszédült, gőgtől nem látó, Istent nem ismerő tudatlanságban összevissza beszélő reiki mesternő testében él... És sajnos, ez a többi ,,újra köztünk járó szentre'' is érvényes. Nézzük, mit mond ezzel kapcsolatosan Urunk? Már az Ószövetség is figyelmeztet, hogy senki sem jön vissza a holtak országából, de Krisztus egészen határozottan válaszol tanítványainak arra a kérdésére, hogy ki üdvözülhet?
,,Embernek ez lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges'' (Mk 10, 26-27). Nézzük meg a reinkarnációs tant másik szemszögből is. Tekintve, hogy magamat kell megváltanom, minden elkövetett bűnömért vezekelnem kell egy következő életben. Mielőtt újra megszületnék, eltervezem előre az új életemet, s terveimben szerepelnek betegségek, élethelyzetbeli nehézségek, tragikus fordulatok, melyekkel
könnyítek bűneim mérlegén. Az öntudatos reinkarnációt-hívő ember természetesen tisztában van azzal, hogy nehézségeit mindenki saját magának köszönheti.

Ezért ha szenvedő, éhező, elesett embert látok, nem segítek neki, mert ezzel megakadályozom, hogy maga választotta sorsát beteljesítse. Sőt, abban az esetben, ha segítenék neki, kifejezetten rosszat tennék vele, mert a következő életében újra nehézségeket kellene vállalnia az én beavatkozásom miatt, hisz én voltam az, aki karmája (sorsa) beteljesítésében megakadályoztam. Ezért van az, hogy Indiában nem zavarják el az útról a forgalmat akadályozó tehenet (lélekvándorlás-hit), nem tapossák el a férget, de elmennek az utcán haldokló emberek mellett segítségnyújtás nélkül. Ezért van ott szükség Teréz Anyára és lányaira, hogy felkarolják a ,,lélekvándorlás áldozatait''. S teszi ezt szerényen, felhajtás és elvárás nélkül, nem kér érte köszönetet sem, mert Ő Krisztus tanításából él; ,,...amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek'' (Mt 25, 40). Mindenkinek jó lenne elgondolkodnia ezeken, mielőtt belevágna egy reiki tanfolyamba. Gondoljuk csak végig, Jézus mit követelt azoktól, akik követni akarták Őt. S mit követel tőlünk a reiki? Pénzt, pénzt, pénzt.

Mit kínál? ,,Szeretetet'', amit én a reinkarnáció tükrében nem tudok értelmezni, mert számomra a szeretet aktív cselekvést jelent, megtenni mindent a másik emberért, még azon az áron is, hogy áldozatot kell
hoznom. Meg kell vallanom, hogy régebben komolyan hittem a reinkarnációban, mert nem ismertem Jézust és a Szentírást. Számomra ma már csak Krisztus az Út, az Igazság, és az Élet (vö. Jn 14,6). A reiki
nem az élet felé vezet, hanem éppen ellenkezőleg, a lelki halálba, hiszen Jézus mondta, hogy két úrnak nem szolgálhatunk. A reiki nem Jézust szolgálja, nem is próbálja ezt velünk elhitetni. Akkor miért rohanunk önként a vesztünkbe? Nagyon elszomorodva hallottam, hogy már ez is behatolt az egyházba, hogy papok is engedték magukat ,,beavatni és behangolni'', és használják a reikit. Vajon jobban bíznak ebben a sötét erőben, mint Istenben? Sajnos, ezek a módszerek annyira kezdenek tért hódítani, hogy lassan már azt fogják különcnek tekinteni, aki ezekből kimarad, elhatárolja magát. Újra a Jelenések könyvére kell gondolnom, amikor az apostol látomásában már csak azok adhatnak vehetnek, akiken a vadállat jele látható (Jel 13,14-17).

Szeretnék elmesélni egy esetet, amit saját fülemmel hallottam egy római katolikus hitoktató hölgy szájából, akivel egy reiki-körben találkoztam -- a végzett reikisek között. Elmesélte, hogy néhány nappal a beavatása után éjszaka otthon dolgozott egy papírvágó késsel, s egyszer csak valami azt sugallta neki, hogy vágja fel az ereit ezzel a késsel. Ő ,,hívő'' katolikus lévén ettől nagyon megrettent, és rögtön letette a kezéből, s próbált megnyugodni. Nemsokára jobban lett, és újra dolgozni kezdett. Most jött egy újabb sugallat, hogy a szobában alvó kisfiának a torkát vágja el. Ijedtében kidobta a kést az ablakon, attól tartva, nehogy megtegye, amit ,,valaki'' sugallt számára. Azt hiszem, Isten vigyázott rá, és nagyon nagy hálával tartozik érte. Vajon ki sugallta neki ezeket a szörnyű dolgokat? A reiki mester válasza az volt erre a történetre, hogy ,,a rossz erők akarják őt elijeszteni ennek a csodálatos energiának a használatától, és csak bátran továbbra is használja a reikit, mindennap töltse fel magát ez erővel''. Nem tudom miként él azóta ez a hölgy, csak remélhetem, hogy már abbahagyta az egészet.

Megkísérelve a reiki jellemzőinek összefoglalását, elsőként említhetjük a reinkarnáció-tant, mely önmegváltást hirdet, tehát tagadja a krisztusi megváltást, keleti módra Jézust egy sorba állítja a szellemvilág alakjaival. Biztat a szellemvilággal való kapcsolatfelvételre, sőt a beavatás során összeköttetést létesít köztem és egy ismeretlen, de nyilvánvalóan ördögi (mivel nem isteni) erő között, önzésre, részvétlenségre, szeretetlenségre nevel.
Ezek után néhány általam elvégzett kurzus fonákságait, a bennük rejlő veszélyeket szeretném a teljesség igénye nélkül megemlíteni. Majoros János energetikai tanfolyamának résztvevői olyan ígéretet kapnak, hogy
a beavatás hatására energiaszintjük több százszorosára nő meg. Ezért bár óva int attól, hogy ezt rosszra használja valaki, hiszen ,,akár ölhetünk is egy gondolattal'', ám ő maga mit sem törődik a ráháruló felelősséggel. Ilyen előzmények után ugyanis azt gondolhatná az ember, hogy nagyon megszűrik az ide jelentkezőket. Nos, a szűrés nem más csupán, mint a pénz befizetése. Ezek után mindenki azt csinál majd a
hatalmas energiaszintjével, amit akar. Miközben gyakran hangsúlyozza, hogy ne legyünk anyagiasak, ne ragadjunk az anyaghoz, mert ez ilyen emelkedett szellemű embereknél nem való, ő maga viszont egyáltalán nem vetette meg az anyagi javakat, hiszen egy-egy hétvégén besöpört akár 200.000 forintot is. Előadásaiban egyveleget adott elő a buddhizmusból, Krisna-tudatból és a Szentháromságból. Nála is egyenrangú Krisna,
Buddha, Jézus.

A fényadás is a szeretetet hirdeti. A fényadás lényege, hogy egy beavatás után én mint csatorna, mint eszköz, képes vagyok a ,,Mindenség szívének'', szeretetét közvetíteni az emberek számára. Ez a ,,fény'' testi-lelki gyógyulásokat eredményez. Megmondom őszintén, hogy ez rendkívül szimpatikus volt számomra, mert a fényt csak ingyen lehet közvetíteni, tehát itt a nemes szándék fogott meg. Gondjaim adódtak a ,,mindenség szíve'' fogalom értelmezésénél is. Nem világos előttem ugyanis, hogy ha Jézus áll a háttérben, akkor miért nem nevezzük őt a nevén? Miért kell ilyen megfoghatatlan elnevezést kitalálni? Talán azért, mert nem Ő az, akitől jön a ,,fény''? De akkor ki? -- Lucifer nevének a jelentése: ,,fényhozó''...

A szlovákiai Csontos Vilmos által terjesztett ,,pszichotronika'', azaz léleksebészet szintén magán hordozza a New Age összes jegyeit. Van itt tanítás reinkarnációról, ufókról, a megtévesztés szellemében itt is emlegetik a Szentháromságot. Ez a tanfolyam eleinte három fokozatúnak indult, de már 14 fokozatnál tartanak, természetesen minden fokozatért külön kell fizetni. A résztvevőkkel természetesen közlik, hogy ők a kiválasztottak, s ôk ezt el is hiszik. A módszer lényege egyébként a ,,gyógyítás'', mely úgy zajlik, hogy gondolati (szellemi) úton egyszerűen kicserélik a beteg szerveket egészségesre. Csak azon gondolkodtam el mostanában, hogy a léleksebészet egyik legismertebb képviselőjének, Kovács András nyíregyházi csontkovácsnak vajon miért kellett műtéti úton gyógyítani a gerincsérvét? Nem egyszerűbb lett volna számára kicserélni azt a hibás gerincoszlopot, ugyanúgy, mint annak a katolikus papnak a szívét, aki a Kovács úr videofilmjében tesz tanúságot a léleksebészet csodás hatékonyságáról? Megemlítem még Kenderesi Tibor harmadik-szem nyitogató meditációit, melyek igen népszerűek Miskolcon, fôleg keresztények körében. Kétségtelenül sokat említi Krisztust, de megváltó szerepétől itt is megfosztva, mivel a bűntől való megtisztuláshoz elég egy irányított meditáció, sőt, képes azt állítani, hogy meditációval még a pokolban szenvedő lelkeket is kiszabadíthatók, s felvihetők a mennyországba... Egy médium által --automata írással -- kapott új szövegű Miatyánkot terjeszt, és már előre reklámoz egy új ,,Szentírást'', amit szintén ez a médium készít ,,felsőbb'' utasításra.

A különböző ingák használata szintén magán hordozza a New Age jegyeit és veszélyeit. Az ingázás megkezdése előtt kifejezetten kapcsolatot kell teremtenünk a szellemvilággal. Ezt úgy tanítják, hogy megállapodom az ingával, hogyan jelzi számomra az igent és a nemet. Ugye nem hihetjük, hogy az élettelen inga az valóban, ,,akihez'' szólnunk kell?
Nos ezt a radiesztéziát oktató ,,mester'' sem akarja velünk elfogadtatni. Ehelyett azt magyarázza, hogy mi magunk, a ,,magasabbik'' énünk az, aki az ingát mozgatja úgy hogy fölveszi a jeleket, s az ingát testünk közvetítésével lendíti ki. Igen ám, de ha saját énünk az, aki felveszi a jeleket, és mozgatja az ingát, akkor miért kell vele külön megállapodnunk, illetve megkérdezni tőle, hogy hogyan jelzi az igent és a nemet? Miért nem jelentjük ki egyszerűen, hogy jobbra lengés igent, balra lengés nemet jelent? Miért kell minden egyes ,,vizsgálódásnál'' megkérdezni az ,,ingát''? Nem is beszélve arról, mennyire veszélyes vizekre tévedhetünk az ingázással. Bevonjuk mindenféle ,,orvosi vizsgálatba'', s tényként közöljük az inga által adott választ.

 Egyik természetgyógyász ismerősöm egy betegnek rákot ,,diagnosztizált'', s a páciensét aztán csak nehezen lehetett lebeszélni az öngyilkosságról, amit a fájdalmas haláltól való félelmében tervezett el. (Természetesen
nem volt rákos.) Sok természetgyógyász használja az ingát teljes nyugalommal, s megméri vele a vércukorszinttől kezdve a vérnyomást, sőt a hátralévő éveink számát is. Ki vonja őket felelősségre egy elhibázott mérésért? Addig, amíg egész komoly bajt nem okoznak, addig senki. Sokan mondják, hogy mennyire jól működik, és biztos eredményeket mutat az inga. Itt is gondoljunk bele, hogy 90% lehet, hogy igaz, hiszen esetleg éppen így akar bennünket megnyugtatni az, ,,aki'' a válaszok mögött van, de miután kialakul a biztonságérzetünk, elkezdődhetnek a tévedések, egészen addig, amíg visszavonhatatlanul rossz dolog történik. Vajon véletlen-e, hogy max. 10-15 percig lehet ingázni, mert utána az ingát használó elfárad, zavarttá válik, esetleg teljesen kimerül -- s ezek még csak a szerencsésebb tünetek. Sajnos nagyon sokan
használják az ingát jóslásra is, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ugyanúgy mint a tenyérjóslásnak, és a többi okkult praktikának. Ezért nagyon üdvös lenne távol maradni az összes ma divatos szeánsztól, asztaltáncoltatástól, Tarot és jóskártya használattól, s minden olyan technikától, amely megnyílásra késztet a szellemvilág felé, a jövőt és az ,,elmúlt'' életeket kutatja, s alkalmat ad a démoni erőknek, hogy bennünket befolyásoljanak, vagy még ennél is rosszabb történjen velünk, megszálljanak.

Godfried Daneels bíboros Krisztus, vagy a Vízöntő? c. könyve szerint a New Age egyes megnyilvánulásaiban 90%-ban igaz dolgokról beszél, de a 10% hazugság, s ez a 10% hitünk alapjait rendíti meg. Így a hazugság könnyen elvegyül az igazságok között, s mire észrevesszük, már kételkedünk a keresztény igazságokban. Példa erre a szenvedés kérdése. Mi keresztények is nagyon nehezen tudjuk elfogadni, hogy bizonyos szenvedéseknek értelmük, értékük van. Nem szeretünk szenvedni. Ez érthető, de bizonyos esetekben el kell fogadnunk. A mi hitünk szerint a szenvedéseknek helyettesítő értékük van, és nem feltétlenül kell isteni büntetésként értékelni. Mi azonban képtelenek vagyunk megérteni, miért szenvedünk, amikor nem érdemeljük meg. A reinkarnáció tanításával azonnal kész és egyszerű ,,választ'' kapunk: előző életünk bűnei miatt szenvedünk. Ez olyan megnyugtató tud lenni... Lám, van már magyarázat a szenvedésre. Amint azonban magunkévá tettük ezeket az eszméket, kivetettük magunkból az értünk szenvedett és kereszthalált halt, Megváltó Krisztust, hiszen a szenvedéssel mi magunk váltjuk meg magunkat.

Sajnos, az a baj, hogy ezt nem szokták így végiggondolni az emberek, megmaradnak a felületes hit talaján. Azt hiszem nagyon sokat segítene, ha rendszeresen olvasnánk a Szentírást, és megpróbálnánk megérteni az abban rejlő igazságokat. A másik bevált módszer az, hogy Istent letaszítják az őt megillető legmagasabb helyről, s az embert állítják a helyére. ,,Miért alázatoskodnál, miért vetnéd magad alá Istennek, főleg az Egyháznak?''
Az ember mindent tud, mindent képes elérni, akár teremteni is képes. Ezt vágta hozzám egy fiatal hölgy, aki buzgó katolikusból lett a keleti tanok híve, teljesen elfordult Jézustól, s a tűzönjárástól kezdve csupa olyan dolgot művel, ami az ,,Úr előtt utálatos''. A New Age tanítóinak szólamai közé tartozik a titkos tudással való kecsegtetés. Senkinek sem szúr szemet, hogy ezt az ún. ,,titkos tudást'' tömegméretű tanfolyamokon bárki megszerezheti, ha pénze van rá, s hogy az utcai könyvsátrak ezoterikus, azaz titkos tudományoktól terhes könyvekkel vannak teli. A Bibliában minden benne van, amit az igaz, és az örök élethez tudni kell. Abban valóban igazi tudás van elrejtve, azok számára, akik az igazságot keresik. A New Age tudást, hatalmat, gazdagságot ígérô szólamai kapcsán jusson eszünkbe, hogyan kísértette az ördög az asszonyt. ,,Semmi esetre; nem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat''. 

Ugye, mintha csak most is pontosan ezeket a kísértő szavakat hallanánk a New Age hazai (Szepes Mária, Müller Péter stb.) és külföldi mestereitől. Azt mondta az Úr: ,,Álkrisztusok és álpróféták lépnek fel, jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet, még a választottakat is félrevezessék'' -- lásd ma: Sai Baba, Sri Chinmoy stb. Bizony, még a választottakat is úgy látszik, sikerült félrevezetni, hiszen papok agykontroll, reiki tanfolyamokat végeznek, és alkalmazzák az ott tanultakat, s ezzel híveiket is maguk után viszik. Vajon miért bíznak jobban egy ismeretlen, megfoghatatlan erőben, mint Krisztusban?
Természetgyógyász körökben és a New Age berkeiben is nagyon divatossá lett Krisztus nevének -- vulgárisan szólva -- ,,használata''. Csakhogy ezek közül az emberek közül Krisztus nevét és őt magát is csak eszköznek tekintik. Legtöbben nem is tudnak róla többet, csak annyit, hogy gyógyított, s különleges ereje volt. Ezért úgy gondolják, gyógyításaikhoz előrángatják őt a ,,szellemvilágból'', de ha netán sikeres a gyógyítás, annak eredményét egyedül maguknak tulajdonítják.

Azt hiszem, a bajok egyik gyökere az ember gőgjében keresendő (a sátán ezt igyekszik megerősíteni bennünk), abban, hogy ama embere számára egyáltalán nem vonzó tulajdonságok az alázat, a szelídség, a békesség és az engedelmesség, hiszen korunk és a ,,siker'' eszménye nem ezt diktálja. Számunkra bálvány lett az egészség, a pénz, a gazdagság és a hatalom minden áron. Pedig keresztény hitünk számunkra mindent kínál: szeretetet, biztonságot, örök életet. Egyetlen vallás sincs, amely ennyi ajándékot kínálna az embernek, s egyetlen vallás ,,istene'' sincs ami Istenünkhöz hasonlítható, aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte. És mi elutasítjuk ezt a felénk kinyújtott kezet, ellökjük magunktól, s hamis bálványokba kapaszkodva ragaszkodunk ahhoz, hogy mi is egyenlőek vagyunk Vele.

Jézus szavait ajánlom azoknak figyelmébe, akik úgy gondolják, hogy az apostoloknak adott ígéret mindenkinek szól, aki csak elhatározza, hogy kézrátétellel gyógyítani fog, s buzgón idézgeti is Őt: ,,Nem mindaz, aki azt mondja nekem; Uram, Uram! jut be a mennyek országába. Csak aki mennyei Atyám akaratát teljesíti. Sokan mondják majd nekem azon a napon; Uram, Uram! Nem a Te nevedben jövendöltünk? Nem a Te nevedben űztünk ördögöt? Nem a Te nevedben tettünk annyi csodát? Én akkor kijelentem nekik: sohasem ismertelek titeket. Takarodjatok előlem, ti gonosztevők!'' (Mt 7,21-23).
Jézus valóban megígéri az Őt követőknek a gyógyítás adományát, de annak előfeltétele is van; ,,Menjetek az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, elkárhozik. A hívőket ezek a jelek fogják kísérni:
 Az én nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vesznek majd a kezükbe, és ha valami halálos mérget isznak, nem árt meg nekik, betegekre teszik a kezüket és azok meggyógyulnak'' (Mk 16, 15-18). Eddig hány Jézusra hivatkozó természetgyógyásszal találkoztunk, aki az evangéliumot is hirdeti (méghozzá az el nem ferdített evangéliumot hirdeti, ahogy azt az egyház ránk hagyta)? Azt hiszem, nem könnyen találunk ilyet.

Még a beteg emberhez is szeretnék szólni néhány szót, aki saját, vagy hozzátartozói betegsége miatt természetesen mindent megpróbál. Én megértem, hogy szenvedni nem jó, és sokan szeretnék elkerülni a szenvedést, a fájdalmakat. Azt vallom, hogy meg is kell mindent tenni egy bizonyos határig ennek érdekében. Nézzük, mi áll rendelkezésünkre; orvos, gyógyszer, műtét (tehát a hagyományos tudományos módszer), ezenfelül jönnek a természet adta lehetőségek: a gyógynövény, a vízkúra, a levegő és a napkúra, mozgás, végül a masszázs. Mindezeket úgy vegyük igénybe, hogy kérjük hozzá Istenünk jóindulatát, és segítségét. Higgyük el, ha Jézus megígérte nekünk, hogy segítségünkre lesz, amikor kérjük, akkor biztosan meg is teszi. Ő nem csap be minket. Miért gondolnánk arra, hogy csodagyógyítóhoz menjünk, aki energiával gyógyít, amikor senkinek olyan gyógyító ereje nincs, mint Jézusnak. Ha Ő nem akar azonnal meggyógyítani bennünket, annak oka van. Ezen a ponton kellene, hogy belépjen az Isten iránti engedelmességünk, és a benne való feltétlen bizalmunk. Higgyük el, hogy ha Ő akarja, különösebb kunsztok nélkül, imádságunkért is meggyógyít. Elôfordulhat, hogy ami -- a világ szemével nézve -- imádsággal ,,nem sikerült'', az sikerül egy bioenergetikusnak. De tudnunk kell, hogy az ördög is tud gyógyítani -- s ha ő gyógyít, elôbb-utóbb be is nyújtja a számlát.

Szabad akaratunkon áll, hogy elfogadjuk Istentől a szenvedést, ha Ő ezt kívánja. Jusson eszünkbe Jézus intő szava: ,,Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja? Mert mit adhat az ember cserébe a lelkéért?''
Ragadjunk meg tehát minden Isten által kínált és megengedett módot a szenvedés leküzdésére -- ám a végeredményt imánkban bízzuk rá, és legyünk erősek elfogadni az Ő akaratát, de ne hagyjuk elveszni a lelkünket. (Sok városban működnek már Jézus gyógyítását kérő katolikus imacsoportok, kérjük ezek segítségét, ha saját imáinkban nem bízunk eléggé, talán az ő hitük kipótolja a miénk hiányosságait).

Végül szeretnék kiutat mutatni azon sorstársaim számára, akik szintén megjárták a New Age útvesztőit, és talán alaposan belekeveredtek a beavatások sűrűjébe. Vajon örökre homlokukon a vadállat bélyege? Bízom az Úrban, hatalmában, irgalmasságában és végtelen jóságában. Sohasem késő neki igent mondani. A szabadulás útja: dönteni Jézus Krisztus mellett. Nekem ebben a Szentlélek-szeminárium volt nagy segítségemre.
Amikor megértettem, mi ennek a lelkigyakorlatnak az igazi lényege, azonnal tudtam, hogy számomra ez a menedék, és a megtisztulás útja is. Eljutottam oda, hogy kész voltam minden bűnömet megvallani és mélyen megbánni. Az Úr kegyelme meggyógyította lelkem sebeit, ereje segített legyőzni bennem a gőgöt, a becsvágyat. Megérett bennem a visszavonhatatlan elhatározás, hogy születésemtől tartó hívására igent mondok, hogy feltételek nélkül, vakon és teljesen átadom neki az életemet, a sorsom feletti irányítást, s mindenestül a kezébe adom magam. Tudom, hogy ez az igen lemosta rólam a gonosz bélyegét, s a tudatosan megújított keresztségi fogadalmam ajándékául, a Szentlélek kiárasztásakor az Úr saját ujjával rajzolta homlokomra az Ő jelét.
Régi kollégáim közül, de sokan mások is csodabogárnak tartanak, amiért képes voltam a ,,bizonytalanságra'' cserélni a biztos megélhetésemet, egy ,,megfoghatatlan'' eszméért feladni a komoly praxisomat. Sajnálkoztak rajtam, haragudtak rám, értetlenkedtek fölöttem, gúnyolódások céltáblája lettem, de ezek engem nem érintenek.

Én tudom, hogy csoda történt velem, Krisztus csodát tett, Neki köszönhetem, hogy igazán élek, hogy újjászülettem Őbenne. Ő megbocsátott nekem mindent, s ezzel elvette bűnömet, ezt biztosan tudom, s előbb szeretett engem, minthogy én Őt ismertem volna.
Szeretett végig, egész életemben, akkor is, amikor a legrettenetesebb bűnöket követtem el ellene. S ha ezelőtt azt hittem, hogy boldog vagyok, akkor tévedtem, mert fogalmam sem volt róla, milyen az igazi boldogság. Régen ez nekem a sikert, a hírnevet, a dicsőséget jelentette, és az anyagi jólétet. Most a boldogság több mindezeknél.
Egy mély, nagyon mély érzés, ami Krisztusban gyökerezik, és az emberi szívbe nő bele. A tökéletes biztonság érzése, a tudat, hogy egy erős és hatalmas Isten kíséri figyelemmel minden lépésemet, és azonnal kezét nyújtja és felemel, ha elesem. Ha éhes vagyok, ennem ad, ha szomorú vagyok megvigasztal. Ő akkor is elfogad engem, amikor én méltatlannak érzem magam a szeretetére. Megértettem, hogy nincs más út, Ő az egyetlen, Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia. Hálás köszönet Antal testvérnek, aki az egyetlen igaz útra elvezetett, továbbá köszönet Szent Ferenc kistestvéreinek és a nővéreknek, akiktől sok szeretetet, támogatást, biztatást kaptam, és jó példájuk nyomán eljutottam az Egyház iránti szeretetre is.

Utóirat:
Feltétlenül szeretném még elmondani, hogy tisztában vagyok azzal, milyen gyűlölethullámot indítok el magam ellen ezzel a tanúságtétellel, tudom, hogy jó néhány támadás fog érni az érintettek részéről. Nem tagadom, hogy van bennem némi félelem, de sokkal nagyobb az Úr iránti bizalmam, tudom, hogy Ő megvéd engem. Egyre nagyobb a meggyőződésem, hogy a New Age a sátán eszköze, s igyekszik minél több embert megszédítve a halál felé vonzani. Emlékszem, amikor egy természetgyógyász azt mondta: ,,tudod, most lélekvadászat folyik a földön''. Azt hiszem most értettem meg, mennyire igaza van, s milyen fontos felhívni a figyelmet a lelkekre leselkedő veszélyekre.
Mostanában értettem meg azt is, mit jelentenek számomra az evangélium szavai: ,,aki meg akarja találni életét, elveszíti azt, de aki érettem elveszíti életét, megtalálja azt'' (Mt 10,39). 
Én el akartam és el is veszítettem az Úrért a régi életemet, s valóban újat találtam helyette, igazi életet Őbenne. Szilárd elhatározásom, hogy egész életemben Őt szolgálom, minden eszközzel, amit nekem adott. Figyelmeztetését szem előtt tartva fogom leélni az életemet: ,,Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket meg a testet is a pokolba taszíthatja'' (Mt 10,
28)."

Forrás: Gál Péter-New Age keresztény szemmel  

2014. március 15., szombat

Tekeredik a kígyó- A kundalini jóga veszélyei



A kundaliniről


Kezdjük az alapokkal. Mi a kundalini jóga? És mi a kundalini?

A kundalini a testet a lélekkel összekötő energia. A kundalini kapcsolatot teremt

"A Kundalini jóga pontosabban fogalmazva megpróbálja felgyorsítani a kundalini felébresztését. A legfontosabb eszközök többek között a pránajáma (légzőgyakorlatok) és a bandhák (úgy nevezett testzárak), valamint a csendes és zengetett mantrák alkalmazása. A meditációhoz kapcsolódó vizualizáció erőteljes eszköz a csakrák és a nádik megnyitására, hogy a kundalini energia átáramolhasson rajtuk.

A kundalini energiával folytatott ilyen jellegű játékokhoz fontos, hogy a fizikai test teljesen fel legyen készítve, és meg legyen tisztítva egy ilyen energiaáramlás elviseléséhez. A meditáció önmagában - amellett, hogy a leghatékonyabb eszköz a kundalini serkentésére -  általában nem készíti fel megfelelően a fizikai testet."

Máshol pedig ezt írják róla:

"Bizonyos tanítások szerint gerincünk tövében lakozik egy szunnyadó kígyó, melynek a Kundalini nevet adták. Minden ember egyik fő célja, hogy ezt felébressze álmából, és ahogy magához tér, egyre feljebb kúszik gerincünk mentén, míg végül el nem éri a korona csakránkat. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez a kígyó tulajdonképp a mi szunnyadó energiánk, melyet meg kell találnunk, majd aktivizálnunk magunkban. Minél emelkedettebb szintre kerülünk, ez a csí (energia) bejárja egész testünket, és segítségével csodákra leszünk képesek. Például megtapasztalhatjuk az öngyógyítás művészetét, kapcsolatba kerülhetünk belső valónkkal, illetve közelebb juthatunk az egyetemes, ősi energiához."

Gál Péter atya is foglalkozott a témával.

"Az időkörforgás sárkánya nem más, mint az ouroborosz kígyó, amely minden későbbi mágikus világképben is szerepel, korai párja megvan Indiában, ahol mint a végtelenség kígyója nyúlik Visnu isten alatt, Sivának pedig a nyakában tekerődzik, Kundalini néven ő a jógával foglalkozók számára
a felébresztendő kígyó -- energia, aki a ,,természetfeletti erőkkel'' ajándékozza meg a törekvőt; az egyiptomiaknak is kedvenc állatképe; majd az alkimisták is gnosztikus értelemben tekintik; felbukkan a teozófiában, majd Rudolf Steiner antropozófiájában is.


A kundalin jóga központi kérdése az ún. ,,kundalini-erő'' felébresztése a legkülönfélébb testi és lelki technikák, életreszóló gyakorlatok révén. ,,Kundalini'' kígyót jelent. Pontosabban, kígyóistennőt. A jógaelméletek szerint az ember ,,durva fizikai'' testével párhuzamosan létezik a szellemi (,,prána-'') test, amely állítólag megfelel a spiritiszták asztrál-testének. Ennek legalsó részében feltekeredve
várakozik a szellemi erőknek és ismereteknek a gyökere, mely nem más, mint a kígyóistennő, vagyis Kundalini. Az emberi prána-test legalsó erőközpontjában (csakrában) nyugodva ez a kígyó a saját farkába harap, s ekkor elzárja a megismerés útját. A jógi eléri, hogy ,,felébressze'' álmából a Kundalinit, ekkor ez kúszni kezd felfelé a szellemtestben, az erőkörökön, csakrákon keresztül, s kinyújtózik a másik pólusig, az értelem-erőkig, mely Síva isten pólusa, és így tulajdonképpen ,,az alsó életerőknek egyesülni kell az értelem erőivel, (...) Sívának, a nemzés istenének, Saktival (Kundalinivel), a női isteni erővel, mely a Kundaliniben rejlik. (...) A magasabb jóga törekvése az, hogy a Kundalinit felébresztve az egyesülés bekövetkezzék. A kígyó felhágása csakráról csakrára történik, és ezzel fokozatosan ébrednek a rendkívüli erők és képességek.

Ebben a misztikus ,,kígyóban'' felfedezhetjük az ofita gnosztikusok, a bogumilek Világszellem-kígyóját, a mindenség hatalmas romboló energiáját, az embert kísértő és embert ,,bölccsé tevő archónt'', aki Rudolf Steiner szerint szabaddá tesz minket.

A Kundalini jóga: megváltás a kígyó erején keresztül. A hindu pszichológia tanítja, hogy az emberi testben 3 cm-re a végbél fölött és 3 cm-re a nemi szervek alatt a gerincoszlop alapjánál van egy szép háromszög, amelyben a Kundalini Shakti, vagy a »Kígyó Ereje« fekszik. Az is le van írva, hogy »erőtekercs« vagy »szex energia«... A gerinc alapjától a fej tetejéig 6 energiaközponton halad át. Mikor keresztülmegy egy energiaközponton, különböző fizikai élményeket és erőt ad. Sokféle eszközt használnak a Kundalini felébresztéséhez. Ezek sora légzőgyakorlatoktól kezdve a nemiszervek homoszexuális jellegű kezeléséig terjed. A legbefolyásosabb guruja jelenleg Szvámi Muktanda.
A Kundalini jóga nem nagyon népszerű Indiában, mert sok tapasztalat azt az élményt hozza, amit William James »ördögi miszticizmus«-nak nevezett. Fájdalmat okoz, egyeseket depresszióssá tesz, sőt, őrültséget is produkál.'' Maguk a jógaoktatók is említik, hogy nem veszélytelen a különféle
meditációk útján a Kundalini ,,felébresztése''."

Kundalini mellékhatásai/veszélyei (Mert hogy ez is van bőven)


Több fórumban, egyéb oldalon találtam leírásokat, amik a veszélyeit taglalják.

"Azonban ez a Kundalini kígyó nem veszélytelen, nem tűri a vele való felelőtlen játszadozást. Tudni, tisztelni kell az erejét, mert szélsőséges esetben életünkkel is fizethetünk ostoba kísérletezgetéseinkért.

A kundalini ébredését mindig fizikai hatások kísérik. Egyes esetekben lehetnek nem kívánt, mellékhatások ezek általában a Kundalini idő előtti és erőszakos ébresztésekor tapasztalható és mint már utaltam rá egyes szélsőséges esetekben akár halált is okozhat. Néhány gyakori jel, tünet, amit a Kundalini-erő ébredésekor és uralkodásakor jelentkezhet. Szándékosan összekeverem a jó és rossz hatásokat, hogy fogalmat alkothassunk a kundalini erejéről.


  • Akaratlan remegés
  • Auralátás
  • Intenzív hő és energia érzet különösen csakrák környékén, de a magas hő érzet kiterjedhet az egész testre is.
  • Esetenként víziók, látomások és hangok
  • Intenzív érzelmek öröm, félelem, sírás, depresszió
  • Tér és idő érzékelési problémák
  • A teljesség érzése
  • Idegen, nem megmagyarázható jelenlét érzése.
  • Transzcendens világ érzékelése.
  • A világegyetem törvényeinek megértése
  • Tulajdonságaink „hirtelen” változása
  • Rosszullét
 A kundalini „uralkodása”, teljesen kitakarítja az ember energetikai rendszerét és valósággal újra, alapra hangolja a csakráink működését. 
Más helyeken


"a gyakorlatok hatására szédülés, zsibbadás, furcsa és talán ijesztő testérzetek jelentkezhetnek.."  



Az egyik magyar fórumban ez olvasható

"A kozmikus energia, amely, bár démoni eredetű nagyon is valóságos. A yoga üléseken szabadítják fel, amelyeket egy felébredt misztikus hindu guru az úgynevezett "Darshan" tart, aki az erő hordozója. Ezeken a találkozókon az energiát továbbadhatják a nyitott tenyér-ből áradó erő formájában, vagy gyakran a homlokhoz érve a guru az úgynevezett "a Shakti Pat vagy isteni "touch" érintéssel.

Egy idő után a jóga erő alá került személy remegni kezd, a teste rángatózhat, el is eshet, rendkívül furcsa kitekert testtartásokat vehet fel. Kitörhetnek az emberből ellenőrizetlen állati hangok, /néha ordíthat, mint az oroszlán/ vagy nevetés, sírás, ezek a magas extázisba jutáskor. Mindenféle fizikai jelek kísérhetik ebben az időszakban. E megnyilvánulások az úgynevezett "Kriyas".

Az odaszánt jógázó átléphet egy nagyobb spirituális élménybe, ahol egészen a fizikai semlegességig juthat, ami eszméletvesztésszerű állapot. A tudatában ilyenkor nem érzékeli mi is történik körülötte. Ezt a mélyebb szellemi tapasztalatot "szamádi"-nak nevezik.

Mindezek az élmények szellemi tudatosságba emelik a felébredt egyént, aki innentől mindent ezen a misztikus energián keresztül szemlél és él át.

A probléma ott kezdődik, hogy az egyre szubjektívebb élmények, impulzusok, valamint az ezekhez kapcsolódó szellemi érzék tanok egy irracionális világba helyezik az embert, antiszociálissá válhat, ő úgy érzékeli, hogy az ego-ja átadott az erőnek, a valóságban azonban ez az EGO nagyon is felerősödik, sőt céllá válik....."

Angol nyelvű oldalakon is bőven van negatív leírás a kundalini veszélyeiről.

Egy volt kundalini jógázó írja le a tapasztalatait, a kundalini negatív hatásait.

  • rángatózás, remegés, viszketés, kúszó érzések a karokban és a lábakban
  • szívdobogás érzése
  • elektromosság érzés test szerte, energia löketek
  • intenzív meleg vagy hideg, ahogy az energia a csakrákon át áramlik
  • vizuális és akusztikus hallucinációk
  • depresszió
  • fejfájás és nyomásérzés a koponyán belül
A lelki megnyilvánulások még bizarrabbak lehetnek. Vannak akik szellemeket látnak, amik eleinte barátságosak voltak, de később ellenségessé és gyalázkodóvá váltak.
Előfordulhat még ideiglenes őrület és érzelmi instabilitás. A cikkben szereplő hölgyet ezek a szellemi lények fizikálisan és szellemileg is támadták. Megpróbálták kiszívni az életet belőle. Járt pszichológusnál és pszichiáternél, de nem tudtak rajta segíteni. Egy pszichiáter barátja elsimerte, hogy többen is meghaltak már az ilyen folyamatos támadások miatt. Végül Jézushoz fordul segítségért.
Forrás: http://www.womenofgrace.com/blog/?p=676


Egy fórumon gyötrelmes fejfájást, belső forróságot, rohamokat, félelmet, pszichózist. Ha a kundalini úgy ébred fel, hogy az egyén ezt nem érzékeli, akkor a hatások súlyosak lehetnek. Mentálisan és fizikálisan egyaránt ártalmas lehet.
Egy másik egyénnek pánikrohamai voltak. A teste bizarr módon kicsavarodott, próbált ellenállni ennek az idegen erőnek.

Egy másik hozzászólót éjszaka is felébresztett az kundalini energia aktivitása. Teljes fizikai és szellemi változáson ment keresztül. Furcsa testi tünetei voltak.

A negatív tüneteket felosztotta fizikai és szellemi tünetekre.

Fizikai tünetek:

  • Lecsökkent a bőr érzékenysége
  • Az egész test kevésbé érzékeny (külső ingerekre??)
  • Csökkent a bőr feszessége, dudorok és foltok jelentek meg
  • Kevesebb étkezés mellett is hízás jelentkezett
  • Puffadás és székrekedés
  • Csökkent mirigytermelés

Szellemi/lelki tünetek

  • Deperszonalizáció, derealizáció. Testenkívüli élménye volt, megszűnt a tér és idő érzékelése. 
  • Megszűnt a kapcsolat a közeli ismerőseivel. 
  • Nagyfokú aluszékonyság
  • Pánikrohamok
  • Gondolkodási és koncentrációs nehézség, stb.

Forrás: http://www.thephora.net/forum/showthread.php?t=16803


Egy harmadik helyen a fenti tüneteken kívül az alábbiakat írja:

  • Megváltozott alvási és étkezési szokások
  • Extrém hiperaktivitás vagy éppen borzalmas fáradtság
  • Fokozott vagy csökkent szexuális vágy
  • Nyaki, mellkasi és háti fájdalmak
  • Érzelmi kitörések, gyors hangulati ingadozások
  • Spontán hangadások, csillapíthatatlan csuklás

Forrás: http://www.examiner.com/article/kundalini-awakening-symptoms-and-dangers

Az nagyon jól látszik, hogy az egész kundalini jóga veszélyes utakra viszi az egyént. Annyi veszélye és mellékhatása van, ami semmilyen más megváltozott tudatállapottal járó gyakorlatnál nem tapasztalható.Néhány tünete olvasható azt ördögi megszállást elszenvedők elbeszéléseiben is. Ezek

  • Mintha áram futna végig a testen
  • Bizarr, kicsavart pozíciók
  • Idegen, nem megmagyarázható jelenlét érzése
  • Különböző víziók
  • Akaratlan hangadás
  • Súlyos lehangoltság, a személyiség megváltozása
  • Rosszullétek, stb. 

Mindenki erősen gondolja át a fentieket, mielőtt belevág ebbe az egyáltalán nem veszélytelen jógába. Gondolja át, érdemes-e megnyitnia magát ismeretlen erőknek, amik fölött nem tud rendelkezni. 


Utólag találtam rá egy érdekes könyvre, ami érinti a témát. Az apropóját az adja, hogy egy indiai guru ír könyvében a Kundalini veszélyeiről. Ő maga foglalkozott transzcendentális meditációval és a "kígyós" jógával is.

"... Ismert volt, hogy egyes jógikat a Védákban leírt démonok kerítettek hatalmukba. A kundalini energia, amelyről azt mondták, hogy kígyóként összetekeredve nyugszik a gerincoszlop alatt, mikor a mély meditációban felébred, eksztatikus élményeket produkálhat, vagy ha nincs megfelelő ellenőrzés alatt, elmekárosodást vagy akár testi károsodást okozhat. Eksztázis és a borzalom közti határvonal rendkívül keskeny. Emiatt a brachmacharya és a segédje szoros felügyelet alatt tartott bennünket, újoncokat. "
Forrás: Rabindranatah R. Maharaj- Egy guru halála

További felhasznált források:

http://www.kundaliniyogabudapest.com/index_hu.html

http://superiormagazin.hu/eletmod/ebreszd-fel-energiaidat-kundalini-jogaval/  

Gál Péter- New Age keresztény szemmel

http://lelekkristaly.webnode.hu/kundalini-ero/