"Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy a sátán cselvetéseinek ellenállhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat."

EF 6.11-13

2014. február 22., szombat

Jóslás Quija táblával és ördögi zaklatás

Kubinyi Tamara könyvében meglehetősen érdekes dolgokra bukkantam. A hölgy már gyermekkorában is játszott a nagymamával Quija táblával. Ezt kézzel készítették el, ami papírlapból állt. Erre írták fel a betűket és a számokat. Később felnőttként a munkahelyén is jósolt ezzel a módszerrel. Minden következmény nélkül. Puskin Szellemet vagy Misa Szellemet mondott, amikor meghívta ezt az ismeretlen erőt.
Leírta hogyan működött, hogy ő mozgatta a kezével. (Vagy legalábbis neki úgy tűnt). Évek teltek el és semmi furcsa vagy szokatlan nem történt vele. Egy nap azonban hívatlan látogató érkezett, akit bár nem látott, de hallott. Akitől utasításokat kapott és (ál)tudományos információkkal látta el. A -nevezzük- szellemi vezető hasznos tanácsokkal látta el. Eleinte Tamara boldog volt és szórakozásként élte meg új "barátját" Később egyre jobban eluralkodott rajta és már nem hagyta nyugodni.

A könyv végén kiderül hogy egy daganatot távolítottak el Tamara arcából és megszűnt a szellemi zaklatás. Legalábbis ezt írta. Ő teljesen kialakult daganatának tulajdonít minden korábban tapasztalt negatív dolgot és a rosszulléteit. Van, amit lehetne ezzel magyarázni (pl. fejfájás és rossz közérzet), de azért mindent nem.
 Lehetne azt is mondani, hogy szimplán bekattant. Talán azt is, hogy csak kitalálta az egészet mert jó a fantáziája. Talán. Mindeki döntse el maga.
A vastaggal szedett mondatokat mintegy téma összefoglalónak írtam bele.

A kezdet

"Ez a könyv részletes leírása időben és történésekben olyan betegségnek, amiről az emberek soha nem beszélnek. Az emberek szájról  szájra adják a néphitet, hogy van szellem, kísértet,  ördög.  Vannak emberek,  akik  ebben  hisznek,  és  vannak  emberek,  akik  ezt  tagadják.  Vannak emberek,  akik  hisznek  abban,  hogy  van  jó  és  van  rossz  szellem. De egyik csoportnak sincs semmiféle bizonyítéka, hogy a szellem létezik, vagy fordítva, vagy hogy ez megfogható. De van olyan emberi állapot, amikor az ember azt érzi, hogy rajta egy láthatatlan és megfoghatatlan erő uralkodik.
Én ezt éreztem és nem képzeltem! Igen, éreztem olyan erőt, ami uralkodott rajtam. Először hihetetlen félelem, majd óriási  boldogság  öntötte  el  a  testem.  E  mellett  nagy  testi  fáradtságot  és kimerültséget  éreztem.  Ebből  lett  a  szörnyű betegség,  ami  ölte  a  testemet.   

Én felébredtem arra, hogy egy nagy ütés érte a fejemet. Hirtelen felálltam a
rekamiéról. Leültem, kinyitottam a szememet. Nagy villany felvillant a szememben. Fájdalmat nem éreztem, csak vak lettem. Körülöttem minden sötét volt. A szívem  hevesen  és  gyorsan  kalapált,  a  torkomban  éreztem  a  szívverésemet!
Észnél  voltam!  Emlékeztem,  hogy  vacsora után  lefeküdtem egy kicsit pihenni.
Emlékeztem,  hogy a  villany égett a szobámban. De  mi történhetett,  hogy  nem
láttam  semmit?  Lehet,  hogy  a  villanykörte  kiégett?  Akkor  előfordulhat
villámszerű villanás! Ültem a rekamién. A gondolataim mentek egymásután. A
szívem  gyorsan  vert.  Az  egész  mellkasomban  olyan  nyomást  éreztem,  mintha azonnal  darabokra  akart  volna  szakadni!  Mérhetetlen félelem  költözött  a testembe!
−  Én  vagyok  Szellem,  aki  válaszolt  neked  a  kérdésekre!  Én  vagyok  a  te
szolgád!  Parancsolj  nekem!  −  hallottam  meg  én.  És  éreztem,  hogy  a  nyelvem akaratomon  kívül  mondja  ezt  a  szöveget,  de  a  szám  csukva  volt.  A  félelemtől megdermedtem.  Az  egész  testem  reszketni  és  bizseregni kezdett,  a  fejem tetejétől  a  lábam  ujjáig.  Az  egész  testfelületem  bizsergett,  mintha  valaki simogatott volna tetőtől-talpig."

 Nekem is, amikor  felébredtem,  villám  sújtott  a  fejembe,  villám  villant  a  szemembe!

Zajok okozása, amire nincs racionális magyarázat

"Már mély álomba merültem, amikor meghallottam, hogyrecseg a padló és
a  szék,  a  kis  üvegpoharak  csengenek,  mintha  egymáshoz  ütődnének.  Egyedül voltam  a  szobámban.  Félelmetes  volt!  Felkeltem  és  felkapcsoltam  a  villanyt. Jártam  a  padlón.  Nem  recseg!  És  nem  is  tudna  recsegni,  mert  beton  padlózat volt, amire linóleum  volt ragasztva! Ráültem a székre. A szék fából készült és teljesen  új  volt.  Nem  recsegett!  Ellenőriztem  a  polcon  az  üvegpoharakat. Egymástól  kis  távolságra  voltak.  Világosan  látszott,  hogy  még  véletlenül  sem tudnának  egymáshoz  koccanni!"

Egyszer  éjjel  arra  ébredtem,  hogy  valaki  mellettem  hangosan  sírt  és  nyögött. Először  azt  gondoltam,  hogy  ez  álom.  Kinyitottam  a  szememet.  Világosan hallottam  hangos  sírást  és  nyögést.  Megdermedtem  a  félelemtől.  Meg  voltam rémülve! Mozdulatlanul feküdtem a hátamon. Valaki mellettem hangosan sírt és nyögött! Nem! Ez nem álom! 


Zaklatás és tárgyak mozgatása

Mióta  megjelent nálam a hang, velem történtek csodák! Ültem és dolgoztam,  de  észrevettem,  hogy  a  jobb  kezemből  gyakran  kiesik  a  ceruza.  Volt,
amikor meg akartam fogni a ceruzámat, és nem tudtam megfogni! Megfogom,
és  azonnal  leesik,  mintha  valaki  kiütné  a  kezemből  a  ceruzámat.  Én  világosan éreztem ezt az ütést! Gyakran előfordult, hogy a krémes dobozkára nem tudtam rátenni a tetőt, mert állandóan leesett, mintha kiütötte volna valaki a kezemből.
És  ezt  az  ütést  is  határozottan  éreztem!  Az  is  gyakran  előfordult,  hogy  a  jobb lábammal ráléptem a bal  lábamra. Egyszer váratlanulazt éreztem,  hogy  valaki meghúzta  a  hátamon  a  blúzomat.  A  félelemtől  megdermedtem!  Nem  egyszer nagy  ütést  éreztem  a  jobb  oldalamon,  a  máj  helyénél.  Gyakran  kiesett  a kezemből  a  kulcscsomó.  Mikor  rendbe  raktam  az  ágyneműt,  éreztem,  hogy valaki kiüti a lepedőt a jobb kezemből. Ütést éreztem! Nemegyszer volt, hogy a kispárnát rá tettem az ágyra, és amikor elvettem a  kezemet, a kispárna leesett az ágyról!  Márpedig  én  biztosan  tudtam,  hogy  én  gondosan  elvittem  onnan a kezemet, és a párna azután esett le! Nem éreztem, hogy én lettem volna az, aki a kispárnát  ledobta  az  ágyról!  Így  tettem  néhányszor. És  néhányszor  a  kispárna leesett az ágyról. Olyan  volt,  mintha  láthatatlan erő lett  volna jelen a szobámban!

Beszéd erőszakkal

Akarom én, vagy sem, az én nyelvemet valaki (nem én)  erőszakkal  csavarja,  mondatja  velem  a  szavakat  és  mondatokat.  Valaki suttogott  az  én torkomban  az  én  nyelvemmel.

A szellem kezdett  mondani mindenféle trágár szavakat, amiket én ismertem az életem során. Beszéd közben a  nyelvem  nagy  fájdalommal  mozgott  és  beszélt.  Fájdalommal  mozogtak  az ajkaim, az állkapcsaim, úgy, mintha én beszélnék. 

Sérülések okozása

Egyszer hirtelen erős fájdalmat éreztem belül a számban az alsó ajkam bal
oldalán!  Úgy  éreztem,  mintha  megharaptam  volna  magamat  a  számon  belül. Megnéztem  a tükörben, és  megláttam  a kis véres sebet az alsó ajkamon belül, baloldalon. Olyan seb volt, ami akkor szokott lenni, amikor az ember véletlenül megharapja a nyelvét vagy belül a száját.
−  „De  én  nem  nyitottam  ki  a  számat!”  –  gondoltam  én.  Lehet,  hogy
Szellem  Misa  engem  így  hív  beszélgetésre?  Ekkor  hangosan  ezt  mondtam:  
„Szellem Misa, ha te hívsz engem, akkor harapjál meg engem még egyszer!”
Reszketni  kezdtem  a  meglepetéstől  és  félelemtől,  amikor  erős  fájdalmat
éreztem  ott,  ahol  már  előzőleg  is.  Megnéztem  a  tükörben.  Az  alsó  ajkamon belül, baloldalon, az első véres kis seb mellett, volt még egy ugyanolyan véres kis  seb!  A  félelemtől  az  egész  testem  reszketett,  bizsergett  a  fejem  búbjától  a lábam ujjáig! Éreztem, hogy engem valaki simogat! De úgy, hogy a simogatást a testem minden pontján éreztem. A félelemtől megnémultam!

A hazugság szelleme

 –  „Ki  az  a  Jézus?  Én  nem  ismerek  semmiféle  Jézust.”  –  suttogta a Szellem az én nyelvemmel.
– Jézus – Isten fia, 2000 évvel ezelőtt élt a Földön. Az emberek megölték
őt. Nem lehet, hogy te Szellem Misa ezt ne tudjad!” – meglepődtem én.
Szellem  Misa  nevetett!  Én  világosan  hallottam  vidám nevetést.  Ebben  a
pillanatban  nem  féltem.  Örültem,  hogy  hallom  a  Szellemet.  „Én  a  te  Szellem Misa! Én Világegyetemi Szellem vagyok! Én tudok mindent! Én látok mindent! Ismerem a múltat! Ismerem a jövőt! De Jézust nem ismerem!” – „Szellem Misa!

„Én  Világegyetemi  Szellem  vagyok!  Én  vagyok  neked  Isten!”−
 „Én  vagyok  neked  Isten!!  Ismered  micsoda  vagyok?  Nem!”  –  folytatta
Szellem  Misa.  –  „Tehát  ha  nem  ismered  micsoda  vagyok,  akkor  én  vagyok
neked  Isten!

−  „Ha  te  adod  az  embereknek  az  életet,  akkor  hol  van  az  az  Isten,  aki
megteremtette az embereket?” − kérdeztem hangosan.
− „Isten, ez az én apám!”  A Világegyetemben  Isten  most  nincs!  Ő elköltözött a Világegyetemből a Földre. Isten most a Földön lakik, és az ő szelleme él
a Világegyetemben. – Világegyetemi Szellem! Ember él a Földön. Mikor meghal, akkor költözik saját Szellemmel Világegyetembe. Isten, az én apám meghalt
a Világegyetemben. Ott maradt az  ő Szelleme. Maga Isten él a Földön vidáman
és örvendetesen.”

Szellem  Misa  miért  hazudtál  nekem?  Miért  küldtél  engem  más  emberekhez, hogy hazudjak nekik?” Vártam, hogy mit fog mondani?
Szellem  Misa  így  válaszolt:  −  „Jószívű az  én  teremtményem!  Remélem,
hogy  te  meg  fogsz  bocsátani  Szellem  Misának,  hogy  ő olyan  a  képeket  látott meg, amik nem most, hanem tízmillió évvel ezelőtt történtek, és nem a Földön, hanem a Szaturnuszon! Eltévesztette Szellem Misa a  látomás dátumát és helyét.
A Szellem is tud hibázni! Tudom, hogy te nem szeretsz hazudni! Te szereted az
igazságot! Te becsületes vagy. Jóságos, az én teremtményem! Nyugodj meg!” −
suttogott Szellem Misa.

Fizikai rosszullétek

Egyre gyakrabban fájt a fejem. Gyakrabban, és gyakrabban mozgott valami
a fejtetőmön. Fejem nehéz volt. Nagy feszültség volt a belsőmben. Gondoltam,
hogy  ez  a  beszédek  miatt  van,  és  tűrtem.  A  beszéd  után  fáradt  és  kimerült voltam. Erőtlenül estem be az ágyba, és elaludtam.
−  „Saját  beszéddel  én  elveszem  tőled  az  energiádat”  −  mondta  egyszer
Szellem Misa. − „Neked választani kell, vagy egészséges leszel, vagy  Szellem
Misát hallgatod!”

Gyakrabban  és  gyakrabban  nagy  fejfájással  ébredtem.  Aludtam,  de  nem  tudtam kipihenni  magamat.  Reggel  is  fáradt,  kimerült  és  megkínzott voltam.  Fejemet nyomták fogóval. A fájdalomtól rázott a hideg!

A beszédek Szellem Misával sok energiát vettek el tőlem. Egész nap fájt a
fejem, fáradt és kimerült voltam. Éjjel nem tudtam  mélyen aludni, nem tudtam
kipihenni magamat. Egyre gyakrabban a fejtetőmön a fejemben valami mozgott.
Gyakran  fájt  a  jobb  kezem,  vállam  és  mellem.

Mikor  te  alszol,  én  csinálok  neked  műtétet.  Én  Szellem  Misa gondolataimmal emelem energiát minden szervtől a testedben.

Fizikai kontaktus

Váratlanul úgy éreztem, mintha valaki simogatta volna a hátamat. De csak
a jobb oldalamon! Megdermedtem az ijedtségtől! Szellem Misa suttogott: − Ez
Szellem  Misa,  aki  most  adja  neked  a  gyengédséget,  hogy  te  megnyugodjál!
Szellem Misa itt ül melletted a díványon!

...Lefeküdtem, és készültem elaludni, amikor történt velem borzasztó eset.
Valaki simogatott engem a fejem búbjától lefelé az egész testemen, a kéz-
és  lábujjaim  végéig.  Az  egész  testem  bizsergett.  Abban  a  pillanatban  éreztem, hogy a testem minden pontja bizsereg. Megdermedtem az ijedtségtől!

 Az éjszaka közepén hirtelen arra ébredtem, hogy erős ütést éreztem a fejemben. A fejem úgy fájt, mintha egy óriási fogóval szorították volna!  Szívem  hevesen  kalimpált.  A  torkomban  éreztem  a  szívverésemet! Mellkasomban hatalmas feszültség volt! 

Éjjel felébredtem arra, hogy nyilalló fájdalom sújtott a fejemtől a szívembe!  Kinyitottam a szemem.  Előttem állt egy emberforma, plafonig érő, szürke,
mint a füst, egy sziluett!

 Hirtelen  az  én  belsőimet  valami  láthatatlan  erő kezdi  húzni  jobbról
balra. És ütni engem jobb oldalon hátamra, májamra,vesémre. Féltem és reszkettem! Gondolataimban kértem Szellemet hagyni engem békén.

A félelem

Oh! Hogy féltem én akkor! Mennyire szerettem volna,hogy valaki legyen
ott  abban  a  pillanatban  velem  együtt  a  szobában!  Reszkettem!  De  a  lelkem mélyén  ennek  a  nehéz  helyzetnek  a  felelősségét  magamra  vállaltam.  Mert  én voltam,  aki  először  zaklatta  a  szellemet.  Csak  ezek  után  zaklatott a  szellem engem! Mélyen tiszteltem azt az erőt, ami megjelent nekem. De most én féltem tőle! Én többé már nem akartam ismerni ezt az erőt!

Az  óriási  félelemtől  én  megadtam  magamat  Szellem Misának!  Magam  semmit  nem  akartam  gondolni!  Teljesítettem  Szellem  Misa minden utasítását!

Uralkodás

De ahogy abbahagytam a beszédet, Szellem Misa  beszélt  akaratom  ellenére,  folyamatosan  az  én  nyelvemmel,  nagy  fájdalommal állandóan suttogott az én torkomban. Én gondoltam, hogy Szellem Misa. Állandóan suttogott. Mert suttogással, az  én  nyelvemmel  az  én  torkomban  mesélt  nekem  eddig is  Szellem  Misa,  de fájdalom  nélkül!  Most  ugyanaz  volt,  csak  erős  fájdalommal  torkomban, számban alsó és felsőállkapcsomban.

Szellem Misa beszél szüntelenül. Fájdalommal  csavarja  nyelvemet,  ajkamat,  alsó  és  felső állkapcsomat.  Úgy érzem,  hogy  minden  mozog,  mint beszédkor,  csak  az  én  akaratomon  kívül!

Szellem  Misa  már  nem  volt  kedves  és  gondoskodó!  Ez  már  kegyetlen
szellem volt, aki kínzott engem!

 Féltem  a  szellemtől!  Nem  akartam  többet  szellemet. Szellem, ez már kegyetlen szellem volt! Nemcsak kínzott engem, hanem elvette az egészségemet is!

− Miért kínzol engem? – kérdeztem.
− Most már szellem neked nem hízeleg! Szellem téged öl! Menj, feküdj az
ágyba.  Én  elviszem  tőled  az  életed!  –  gúnyolódott  rajtam.

(Kubinyi Tamara-Félelem-szellem)

A Quija tábla használta és minden más cselekmény, aminek célja a "túlvilág" igénybevétele, a szellemek hívása és kérdezése, rendkívüli nagy veszélyeket hordoz magában. Az Istennel szembeni hatalmas bizalmatlanság és úgy gondolom az Isten megkerülése. Vagy legalábbis valami efféle próbálkozás.

Jézus a Bibliában számtalanszor kihangsúlyozta, hogy bármit kérjünk a nevében a Mennyei Atyától, megkapjuk azt. Az Ószövetségről nem is beszélve, ahol a jóslás minden formája és a halottak kérdezése tiltott és utálatos volt az Isten előtt. Ez nem változott ma sem.

Már írtam, hogy sokan jó poénnak gondolják, hogy valmi mozgatja a tányért, poharat,ingát, asztalt, akármit amit igénybe vesznek a jósláshoz.
Soha nem feledjük: "8Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el." (1Pt 5)
Hatalmas megtévesztéseket eszelt ki az ember megtévesztésére. A repertoárja szinte végtelen. Bárkinek és bárminek ki tudja adni magát.
Olyan dolgokat tud, ami te nem. Képes valóban jósolni, vannak aki megkapják tőle a tisztánlátás adományát.

Akár már egyetlen ilyen jóslás megkötözöttséget alakíthat ki, később pedig nagyobb problémákat. A később lehet évtizedek múlva is. Amikor senki nem gondol az okkultizmus bűnére.

Az ördögnek mindegy ki milyen, neki csak a lelkek begyűjtése a lényeg. Minél többet elszakítani Istentől és az örök halálba vinni.

"Ne kísértsd Uradat, Istenedet!" Ezzel a mondattal záruljon a bejegyzés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése