Amorth atya egyik könyvében ír az olaszországi spiritizmus terjedéséről. Ami elég nagy baj. Nem mintha a fogalom nem létezne már évezredek óta, de mostanra hatalmas méreteket öltött. Az egy dolog, hogy felnőttek csoportjai élnek ezzel a "lehetőséggel". A másik az, hogy fiatalok/diákok csak a jó poén kedvéért vagy kíváncsiságból is kipróbálták már.
Készítettek egy valószínűleg nem reprezentatív felmérést Olaszországban, miszerint a fiatalok meglehetősen nagy százaléka kipróbált már valamiféle szellemidézést. Az okkultizmus és mágia rohamosan terjed....
Nos, a könyvben 4 fő motivumban jelenik meg miért fordulnak az emberek a spiritizmus felé.
A következőkben látja az okokat:
"A kíváncsiság vagy a megismerés vágya. Kíváncsi az ember, hogy sikerrel jár-e a kísérlet, és mit lehet így megtudni, mit fognak mondani vagy még inkább válaszolni neki. Vagy pedig az a vágy munkál benne, hogy megtudja, létezik-e valóban a túlvilág, milyen az, és hogy élnek ott.
Másik ok lehet az elhunyt személy iránti szeretet; nem szeretne elszakadni tőle, szeretne beszélni vele, megtudni, hogy jól van-e, és szeretné érezni közelségét.
Egy másik erős motívum az az érdek, hogy tudomást szerezzen a jövőbeli eseményekről, feltéve, hogy a halottak ismerik azokat; vagy pedig az érdek, hogy a kétség pillanataiban tanácsot kérjen, mit ajánlatosabb tenni, milyen döntéseket kell hozni.
Hozzáteszek egy másik motívumot, különösen a szellemidézések esetében: az a vágy, hogy a szellemek védettségét élvezhessék, vagy különös képességekre tehessenek szert alávetve nekik, vagy a saját használatukra és felhasználásukra szolgálatukba vonják be őket. " /Ez utolsó mondat elég fontos, sokan emiatt próbálkoznak démonidézéssel, hogy uralmuk alá hajtsák őket. Persze itt csak az egyik fél nevet a végén. Az meg nem az ember lesz./
(Gabriele Amorth: Ördögűzők és pszichiáterek)
A lényeg most jön. A fiatalok szellemekkel való játszadozása és a veszélyek.
"Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy a spiritiszta szeánszokon való részvétel okozhat pszichikai bajokat, de ez az ördögi eredetű zavaroknak és magának az ördögi megszállottságnak is az egyik oka. Több olyan esetem is volt, amikor a szülők kísérték el hozzám gyerekeiket, nagyon fiatalkorúakat is, akik egy vagy több spiritiszta szeánsz után képtelenek voltak tanulni, pihenni, enni, rémálmaik voltak és ehhez hasonlók. Pszichikai zavarokról is szó lehetett volna, de ördögi eredetű bajokról is, amelyek aztán kitűntek az ördögűzések során."
(Gabriele Amorth: Ördögűzők és pszichiáterek)
A fiataloknál valószínűleg a kíváncsiság a fő tényező és az ismeretlen/tiltott dolog kipróbálása. A fő probléma az, hogy sok esetben csak jó poénnak veszik az egészet, ha megmozdul az asztal, vagy működik a Quija tábla. A következményekkel senki nem számol. Azokkal, amiket Amort atya is leírt könyvében, de Gál Péter atya is írt róla a New Age-ról szóló könyvben. A lényeg az, hogy soha nem a halottak válaszolnak és jönnek vissza, hanem ördögi lények, akik nagyon jól megtévesztik az embert. Tudnak olyan dolgokat, amik az élőkre vonatkoznak, vagy a kérdezőre. Ez már el is altatja a vészcsengőt, aminek pedig ordítania kellene.
Szellemidézésre pont megfelelő egy kollégium vagy egy osztálykirándulás, ahol ott kell aludni valahol. Persze a baráti lakás is megfelel a célnak. Vannak, akik egymást heccelik, hogy ne legyen beszari, ugyan próbálja már ki. Lehet alapozni az egóra...
Mindig leírom, hogy ha valaki foglalkozik mágiával, okkultizmussal, akkor a következmények nem feltétlenül azonnal jelentkezhetnek. Néhány hónap vagy év múlva már senki nem fog emlékezni a korábbi szellemidézésre, senki nem gondol arra, hogy az is lehet kiváltó ok. A fentieken kívül jelentkezhetnek még akusztikus és vizuális hallucinációk és az elmebetegség egyéb jelei.
Lassan a szülőknek nem csak azt kell megkérdezni, hogy a gyermek fogyasztott-e drogot, ha a megszokottól jelentősen eltérősen viselkedik. Meg kell azt is kérdezni, hogy foglalkozott-e valamiféle módon spiritizmussal vagy okkultizmussal.
Végezetül még egy fontos dolog. Ha Isten hasznosnak találná a halottakkal való kommunikációt, akkor valamilyen módon kinyilatkoztatta volna nekünk. Azonban pont, hogy ennek ellenkezője áll a Bibliában....
Készítettek egy valószínűleg nem reprezentatív felmérést Olaszországban, miszerint a fiatalok meglehetősen nagy százaléka kipróbált már valamiféle szellemidézést. Az okkultizmus és mágia rohamosan terjed....
Nos, a könyvben 4 fő motivumban jelenik meg miért fordulnak az emberek a spiritizmus felé.
A következőkben látja az okokat:
"A kíváncsiság vagy a megismerés vágya. Kíváncsi az ember, hogy sikerrel jár-e a kísérlet, és mit lehet így megtudni, mit fognak mondani vagy még inkább válaszolni neki. Vagy pedig az a vágy munkál benne, hogy megtudja, létezik-e valóban a túlvilág, milyen az, és hogy élnek ott.
Másik ok lehet az elhunyt személy iránti szeretet; nem szeretne elszakadni tőle, szeretne beszélni vele, megtudni, hogy jól van-e, és szeretné érezni közelségét.
Egy másik erős motívum az az érdek, hogy tudomást szerezzen a jövőbeli eseményekről, feltéve, hogy a halottak ismerik azokat; vagy pedig az érdek, hogy a kétség pillanataiban tanácsot kérjen, mit ajánlatosabb tenni, milyen döntéseket kell hozni.
Hozzáteszek egy másik motívumot, különösen a szellemidézések esetében: az a vágy, hogy a szellemek védettségét élvezhessék, vagy különös képességekre tehessenek szert alávetve nekik, vagy a saját használatukra és felhasználásukra szolgálatukba vonják be őket. " /Ez utolsó mondat elég fontos, sokan emiatt próbálkoznak démonidézéssel, hogy uralmuk alá hajtsák őket. Persze itt csak az egyik fél nevet a végén. Az meg nem az ember lesz./
(Gabriele Amorth: Ördögűzők és pszichiáterek)
A lényeg most jön. A fiatalok szellemekkel való játszadozása és a veszélyek.
"Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy a spiritiszta szeánszokon való részvétel okozhat pszichikai bajokat, de ez az ördögi eredetű zavaroknak és magának az ördögi megszállottságnak is az egyik oka. Több olyan esetem is volt, amikor a szülők kísérték el hozzám gyerekeiket, nagyon fiatalkorúakat is, akik egy vagy több spiritiszta szeánsz után képtelenek voltak tanulni, pihenni, enni, rémálmaik voltak és ehhez hasonlók. Pszichikai zavarokról is szó lehetett volna, de ördögi eredetű bajokról is, amelyek aztán kitűntek az ördögűzések során."
(Gabriele Amorth: Ördögűzők és pszichiáterek)
A fiataloknál valószínűleg a kíváncsiság a fő tényező és az ismeretlen/tiltott dolog kipróbálása. A fő probléma az, hogy sok esetben csak jó poénnak veszik az egészet, ha megmozdul az asztal, vagy működik a Quija tábla. A következményekkel senki nem számol. Azokkal, amiket Amort atya is leírt könyvében, de Gál Péter atya is írt róla a New Age-ról szóló könyvben. A lényeg az, hogy soha nem a halottak válaszolnak és jönnek vissza, hanem ördögi lények, akik nagyon jól megtévesztik az embert. Tudnak olyan dolgokat, amik az élőkre vonatkoznak, vagy a kérdezőre. Ez már el is altatja a vészcsengőt, aminek pedig ordítania kellene.
Szellemidézésre pont megfelelő egy kollégium vagy egy osztálykirándulás, ahol ott kell aludni valahol. Persze a baráti lakás is megfelel a célnak. Vannak, akik egymást heccelik, hogy ne legyen beszari, ugyan próbálja már ki. Lehet alapozni az egóra...
Mindig leírom, hogy ha valaki foglalkozik mágiával, okkultizmussal, akkor a következmények nem feltétlenül azonnal jelentkezhetnek. Néhány hónap vagy év múlva már senki nem fog emlékezni a korábbi szellemidézésre, senki nem gondol arra, hogy az is lehet kiváltó ok. A fentieken kívül jelentkezhetnek még akusztikus és vizuális hallucinációk és az elmebetegség egyéb jelei.
Lassan a szülőknek nem csak azt kell megkérdezni, hogy a gyermek fogyasztott-e drogot, ha a megszokottól jelentősen eltérősen viselkedik. Meg kell azt is kérdezni, hogy foglalkozott-e valamiféle módon spiritizmussal vagy okkultizmussal.
Végezetül még egy fontos dolog. Ha Isten hasznosnak találná a halottakkal való kommunikációt, akkor valamilyen módon kinyilatkoztatta volna nekünk. Azonban pont, hogy ennek ellenkezője áll a Bibliában....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése