"Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy a sátán cselvetéseinek ellenállhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen. Ezért öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat."

EF 6.11-13

2013. december 28., szombat

Egy reiki mester megtérése

Nemrég olvastam egy könyvet, amiben egy volt reiki mester írja le megtérésének történetét. Németországban nőtt fel katolikusként. Aztán később minden megváltozott. Férjhez ment, a férje beteg lett és pénzük sem nagyon volt. Belevágott a reikibe és egészen a mester szintig vitte. Minden jól ment, boldog is sikeres volt. Volt pénz is bőven. Aztán rájött, hogy ez az egész nagyon nem jó.
Lenyűgözte a New Age és az ezotéria világa. 

Idézek a könyvből:

"...Akkoriban még nem ismertem fel a veszélyt, ami fenyegetett, a gonosz szellemeket, amelyeknek átadtam magam. Hiszen minden olyan szép, harmonikus volt, és minden szeretetben ment végbe. A csapda itt az, hogy annyi minden összekeveredik: az ezotéria és a hit, Isten és a heroin: sokan nem is tudják ezeket elválasztani egymástól, és gyanútlanul belekeverednek a hálóba.

... De még mélyebbre akartam hatolni az okkultizmusba; izgalmas volt és vonzott ez a világ. Elég érett voltam már a reiki-mesteri beavatásra, ami óriási élményt jelentett számomra. Az első két fokozattal összehasonlítva-pedig már akkor is elég sok energia áramlott keresztül rajtam- ez a harmadik fokozat magával ragadó, lenyűgöző élmény volt: a patakból vízesés lett. Amint a szimbólumokra gondoltam, már éreztem magamban az erőt. Jól kinyíltak a csakráim, sok energiát tudtam befogadni és továbbadni, éreztem az energia erős áramlását.

Felfoghatatlan milyen erők működtek ebben az időben bennem. Annyi biztos, hogy természetfelettiek voltak: soha nem voltam sem beteg, sem fáradt, kevés alvással is beértem, kora reggeltől késő estig dolgoztam és mindemellett reikivel és egyebekkel kezeltem a hozzám fordulókat. ...telítve voltam ezzel az erővel, soha ki nem fogytam belőle, valóságos energiabomba voltam. De a legjobb az volt az egészben, hogy szilárdan meg voltam győződve róla: ezt az erőt Istentől kapom, ez egy isteni energia. Ma már tudom, hogy démoni erők voltak azok, amelyek ilyen erőssé tettek. A Sátán furfangos cselszövő, csak akkor még nem ismertem a taktikáját. 

Igen, így tévesztett meg engem is az isteni fényszimbólum a reikiben. Minden ezoterikus erő hatalmas, nem szabad ezeket az erőket alábecsülni, de sajnos egészen biztosan nem a Szentháromság Istentől származnak. Nem tudom miben gyökereznek, honnan származnak ezek a praktikák, én mindenesetre démoninak éreztem őket, és ezt ma is így gondolom. Az ezoterikus gyógyítások a jelenségek kivetítései, amelyek a szellem és a lélek kárára történnek, és amelyektől szellemünk csak összezavarodik. 

Megszállottja voltam ennek az erőnek, fogva tartott, ahogy egy pók is foglya a saját hálójának. De mindenközben remekül éreztem magam, fel voltam dobva, önértékelésem pedig hatalmasra duzzadt.
Már fel sem tűnt, hogy nem járok-járunk- templomba.
Néhanapján megengedtem magamnak néhány chanelling kezelést, amelyek ugyan jót tettek, de tudni kell róluk, hogy igen veszélyesek. "

Később elment egy paphoz, aki gyógyító és szabadító imát mondott érte. Meggyónt és megfogadta, hogy nem reikizik többé, mert akkor már tudta, hogy ez bűn. Persze egyáltalán nem ment könnyen. Volt egy berendezett kezelőhelyisége, tele mindenféle szimbólummal, kristállyal, stb. Ezeket is ki akarta dobni. Aztán:

"Felpillantottam az isteni fényszimbólumra, és máris belém költözött a reiki ereje: ott akartam folytatni, ahol abbahagytam. De hát hogy lehet ez-gondoltam-hiszen tegnap megkaptam a szabadító imát, gyóntam, megbántam a bűnömet- miért nem távozott el tőlem ez az erő? Valami belső hang arra ösztökélt:"Csináld csak tovább. Ostobaság ,amit az a pap összehordott" Ez volt az a szellem, az a démon, amelyet a reiki-beavatásomkor beengedtem a lelkembe, neki szabad bejárása volt az életembe, és így teljesen hatalmába is kerültem. Megszállt engem ez a tisztátalan lélek. "

Majd később megint elgyengült. Elment egy lelki napra, ami jót tett neki.

" De hamarosan újra elgyengültem. Ez a gyengeség szokatlan volt: az utóbbi 10 évben nem éreztem ehhez hasonlót. Bementem a nappaliba, feltartottam a kezeimet, és reikit adtam magamnak. Azon nyomban elárasztott az erő és energia, de rossz volt a lelkiismeretem. "

Gyógyulása nagyon lassú folyamat volt. Soka segítettek a gyógyító és szabadító imák és a Szűzanya közbenjárása. Eközben a gonosz sem tétlenkedett.

"Ahogy a Szűzanya, úgy a kísértő is mindig a közelemben volt. Megakadályozott a napi imádkozásban, de különösen a szentmisétől és az eukarisztiától tartott távol. Gyakran gondoltam a reikire, a családfelállításra, hogy milyen szép, harmonikus, gondtalan idők voltak azok. Mennyien csodáltak, és milyen jól ment a sorom. "

Forrás: Margarete Armstorfer-Megtérésem története

Ismét elment az atyához, befogadta a szentségeket, de még nem tudott megnyílni Istennek teljesen. Képtelen volt szabadulni a reiki démonától.
Végül csak sikerült, de sok-sok idő és még több ima árán. Azóta gyakorló katolikus lett. Visszakapta Istent, azt ahonnan elindult.

Szívesen olvasnék hazai történetet is, hogy valaki hogyan szabadult meg a reiki erejétől és démonától, de nem találtam ilyet.
Ha te is reikizel, akkor felteheted magadnak a kérdéseket:

  • Úgy gondolod az erőd Istentől származik?
  • Volt gyökeres -negatív- változás az életedben a beavatás óta? 
  • Te mennyi időt bírnál ki reiki nélkül? 
  • Teljesen le tudnál állni vele, vagy téged is kényszerítene valami belső erő/sugallat, hogy ne hagyd abba. 
  • Magadra ismersz a fenti történetből? Ezeket tapasztaltad? 

Már volt két korábbi bejegyzés a reikiről, de engem ez is megerősít abban, hogy a látszat csal. Rendkívül veszélyes erő, amitől nehéz megszabadulni. Talán saját erőből nem is megy. Mi rossz lehet abban, hogy segíteni akarok az embereknek? Mi rossz lehet az energia adásban?
A kérdés mindig az: honnan van ez az energia? Mert nem Istentől és a Szentlélektől az biztos. Ezt a könyvben szereplő nő is leírta. Biztos vagy benne, hogy a szimbólumok/mantrák azt jelentik amit neked mondanak? Ami a könyvekben van?

2013. december 27., péntek

Mit mond és kínál nekünk Jézus az okkultizmus és ezotéria útvesztői helyett

 


"28Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. 29Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. 30Az én igám édes, és az én terhem könnyű.”
MT 11

"35„Én vagyok az élet kenyere – felelte Jézus. – Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha."
Jn 6

"40Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon.”
Jn 6

"55A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. 56Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne."
Jn 6

"5Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek. 6Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég. 7Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok."
Jn 15

„Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu. 8Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. 9Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál. 10A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. 11Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. 12"
Jn 10


"14Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, 15mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. "
Jn 10

"12Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek, 13s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, 14bármit kértek a nevemben, megteszem nektek.  "
Jn 14


„Én vagyok az út, az igazság és az élet – válaszolta Jézus. – Senki sem juthat el az Atyához, csak általam."
Jn 14

"Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek az Atyától a nevemben, megadja nektek."
Jn 16,23 


"16Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. 17Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, 18kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.”  
Mk 16

"Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt, 2zöldellő réteken legeltet. A nyugalom vizéhez terel
,3és felüdíti lelkemet. Az igaz úton vezérel, nevéhez híven. 4Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. Botod, pásztorbotod biztonságot ad. 5Számomra asztalt terítettél, ellenségeimnek szeme láttára. Fejemet megkented olajjal, s a poharam színültig töltötted. 6Kegyelmed és jóságod vezet életemnek minden napján, s az Úr házában lakhatom örök időkön át."
Zsolt 23

"1Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek. 2Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon. 3A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot, 4nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a szigetek."
Iz 42


A fenti szentírási részekhez nem kell magyarázat. Gondolkodj el rajtuk, neked mit mondanak. Mit kínál NEKED Jézus? A békét, a szeretetet, a Szentlelket, az üdvösséget?  

2013. december 25., szerda

Mária Szeretetláng Mozgalom





A Szűzanyától is sok segítséget kaptunk, hogy jobban ellen tudjunk állni a gonosz támadásainak. Ezek egyike a Mária Szeretetláng.

Mi a Szeretetláng?

Szeretetláng néven terjedt el az a Lelkiségi Mozgalom, mely Kindelmann Károlyné Erzsébet, világban élő, harmadrendi karmelita édesanya 1961 és 1983 közt a Lelki Naplójában lejegyzett magánkinyilatkoztatásai nyomán terjedt el az egész világon. Több országban főpásztori jóváhagyás mellett, jelentős evangelizációs tényezővé vált. A hitelességét nem csupán egyszerű, evangélium-hű tanítása és hagyományos engesztelő gyakorlatai igazolják, hanem azok a szembetűnő lelki megújulások (gyümölcsök) is, melyek egyéneket, családokat, egész közösségeket késztetnek rendszeres imára, engesztelésre és részvállalásra a lélekmentő munkában.

A Szeretetláng Isten túláradó kegyelme, amit Szűz Mária által ad az emberiségnek a túláradó bűnnel szemben. E kegyelmi kiáradást Szt. Pál szavaival magyarázhatjuk: „Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem.” (Róm. 5,20) A Szeretetlángban a Szentháromság szeretete egyesül Szűz Mária anyai szeretetével, melyet Szeplőtelen Szíve által közvetít felénk.
A Szeretetláng kiáradását Jézus Szent Sebeire, szenvedésének érdemeire hivatkozva esdette ki számunkra a Szűzanya a Mennyei Atyától a lelkek megmentésére és megszentelésére.

A Szeretetláng így elsősorban nekünk, magyaroknak adott kegyelmi ajándék, de egyben feladat és felelősség is. „Azt akarom – mondta a Szűzanya – , ahogy nevemet ismerik a világon, úgy ismerjék meg Szívem Szeretetlángját, mely csodákat tesz a szívek mélyén.” (Szl. LN, 1962. okt.19.) Továbbá: „Szeretetlángom által, melyet most bocsátok a földre, a kegyelmi idők eddig még soha nem ismert korszaka kezdődik.” (Szl. LN, 1963. júl. 16.) „Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével. A Sátán gyűlöletének tüze oly magasra csap, hogy azt hiszi, győzelme biztos már, de Szeretetlángom megvakítja a Sátánt.” (Szl. LN, 1964. dec. 6.)  „Ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam rendelkezésetekre, mint most: Szívem szeretetének lobogó Lángját. Ilyen még nem volt, mely a Sátánt így megvakítaná.” (Szl. LN, 1962. aug. 1.)
Hogy a Sátán megvakítása, tehetetlenné tétele a Szeretetláng kiáradása által milyen konkrét valóság, azt több ördögűző bizonyította tapasztalatai alapján. (Pl. a Római Egyházmegye egyik exorcistája, a Szeretetláng Lelki Napló eddigi olasz nyelvű kiadását jól ismerő don Roberto Liani arról számolt be, hogy addigi gyakorlata során az ördögűzések alkalmával valahányszor a Szűzanya Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának kiáradását kérte, a megszállott egyén szabadulása feltűnően hamar és könnyen megtörtént.)
Hogy a Sátán megvakítását, tehetetlenné tételét mielőbb az egész világra kiterjeszthesse a Szűzanya, azt kérte: „Az engem tisztelő imába, az Üdvözlégybe foglaljátok bele ezt a kérést ily módon: Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes… Imádkozzál érettünk, bűnösökért, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre most és halálunk óráján. Ámen.” (Szl. LN, 1962.okt.)

A Szűzanya szavai szerint a Szeretetláng által az engesztelés egy új eszközét ismertette meg velünk. Kérése szerint Jézus engesztelő áldozatához kapcsolódva igyekszünk engesztelést nyújtani Istennek saját és embertársaink bűneiért. Mivel tudjuk, hogy felajánlott imáinknak, áldozatainknak annál nagyobb az engesztelő ereje és értéke, minél bensőségesebben egyesülünk Jézussal, törekszünk az általa adott imádság szellemében élni. Erről az imáról így ír Erzsébet asszony Lelki Naplójában.:„Az Úr megtanított engem egy kis imára és megkért, hogy adjam tovább, mert ezt is hatásos eszköznek tartja a Sátán megvakítására. Kért, hogy tegyük magunkévá az Ő örök gondolatait, óhajtásait, minden erőnkkel és egész elménkkel:
„Lábunk együtt járjon,
Kezünk együtt gyűjtsön,
Szívünk együtt dobbanjon,
Bensőnk együtt érezzen,
Elménk gondolata egy legyen,
Fülünk együtt figyeljen a csöndességre,
Szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon,
Ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! Ámen.
Igen, mert ha valaki együtt működik Velem, ezáltal is megvakul a Sátán, és világtalansága által a lelkek felszabadulnak a bűntől.” (Jézus, Szl. LN,1962. máj. 4.)


A lelkek megszentelése mellett a Szeretetláng másik fő célja a lelkek megmentése. Az Úr Jézus így szól erről: „Vegyetek részt mindnyájan meg-váltó munkámban! Ez legyen életetek legfőbb célja, legfőbb értéke, melyet Elém hozhattok. Ragadjatok meg minden alkalmat a lelkek megmentésére! Ezért fáradozzatok!” Majd a Szűzanya fűzi hozzá: „Én azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a Fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja. (Szl. LN, 1964. jan. 15.)

Szeretetláng ígéretek

Az Úr Jézus és a Szűzanya számos ígéretet tett azoknak, akik a Szeretetláng kiáradásáért imádkoznak, engesztelnek, vagy más módon munkálkodnak.
A Szeretetlángban rejlő főbb kegyelmi ígéreteknek ez az összefoglalása azt célozza, hogy még jobban tudatosítsuk magunkban: mit is kér tőlünk az Úr és a Szűzanya a Szeretetláng Lelki napló tanúsága szerint. Vegyünk példát a Szűzanyáról, aki Szívébe véste az angyal szavait és el-elgondolkozott azokon. Minél jobban elmerülünk ezen égi ígéretekben, minél jobban igyekszünk ezeket szívünkbe fogadni, s elgondolkodni azok igazi értelmén és mélységén, s hűségesen gyakorolni a mindennapok során, annál bőségesebben megtapasztaljuk a Szeretetláng kegyelmi hatását életünkben, és azok életében, akikért imádkozunk, áldozatot hozunk. Ezen kegyelmi, lelki ígéretek képezik a Szeretetláng lelkiség alapját, lényegét, útját, kiteljesedését és célját.  

A „tüzet tűzzel oltani” misztériuma
 
A Szűzanya szavai: „Tüzet tűzzel fogunk oltani... Olyan csodát művelek én veletek összefogva, melyen a világ tudósai hiába kísérleteznek, nekik ez soha nem lesz megoldható. Ezt csak a tiszta, Istent szerető lelkek bölcsessége fogja fel. Mert ők bírni fogják Istent és az Ő végtelen titkait. Igen, kislányom, tüzet tűzzel oltunk: a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével. Szeretetlángom tüze oly nagy! És a sátán gyűlöletének tüze is már oly magasra csap, hogy azt hiszi, győzelme már biztos. De az én Szeretetlángom megvakítja a sátánt! Ezt a Szeretetlángot adtam én most kezedbe, és rövidesen eljut rendeltetéséhez. A szeretetemből kicsapó lángok oltják a pokol tüzét, és el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogják elárasztani a földkerekséget. Leánykám, ehhez kell nekem az áldozat, a te áldozatod, a ti áldozatotok, hogy a pokol gyűlöletétől égő elmék és szívek Szeretetlángom szelíd fényét átvegyék... Sorakozzatok fel szorosan egymás mellé, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől égő láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől égő lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a Föld minden részét” (1964. december 6. – III/203).

Csodákkal segítem munkátokat
 
A Szűzanya szavai: „Mióta az Ige Testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint ahogy Szívem Szeretetlángját küldöm hozzátok. Ilyen még nem volt , mely a sátánt így megvakítsa. És rajtatok múlik, hogy vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után. Merítsetek erőt és bizalmat! Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat. Szeretetlángom észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére” (1962. augusztus 1. – I/84, 85).

A család a Szeretetláng kegyhelye

Jézus szavai:
„A Szűzanya azt akarja, hogy minden család egy kegyhely legyen, egy csodás hely, ahol veletek összefogva teszi csodáit a lelkek mélyén. Szívről-szívre járva kezetekbe adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja” (1964. január 17. – III/140).
 
Különleges áldás
minden gyermek születésekor
 
Jézus szavai: “Juttasd el kérésemet a Szentatyához, aki által kívánom kiosztani a nagy kegyelmekkel járó áldásomat, melyet azokra a szülőkre adok, akik a teremtés e nagy munkájában isteni tetszésemet és akaratomat elfogadják. Rájuk minden alkalommal különös áldást adjanak. Ez az áldás egyedülálló, s csak a szülők részére adható meg. Minden gyermek születésénél rendkívüli nagy kegyelmeimet árasztom a családokra” (1964. március 1. – III/155).
 
A család halottainak
kiszabadulása a tisztítóhelyről
 
A Szűzanya szavai: Azok a családok, akik csütörtöki vagy pénteki napon a családjukban az engesztelő […] órát megtartják, ha a családjukban meghal valaki, egyetlen szigorú böjti nap után a család halottja kiszabadul a tisztítóhelyről” (1963. szeptember – III/121).

Az Üdvözlégy Mária imádkozása 
 
A Szűzanya szavai: „Megadom azt a kegyelmet, hogy bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok, és három Üdvözlégyet elimádkoztok tiszteletemre – a halottak hónapjában pedig egy-egy Üdvözlégy elimádkozása által – a lelkek tömegesen szabadulnak ki a tisztítótűzből” (1962. október 13. – II/16).
 

A hétfői böjt 
a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért 
 
A Szűzanya szavai: „Az Általam kért szigorú böjt megtartása által a szenvedő papi lelkek a haláluk utáni nyolcad alatt kiszabadulnak a tisztítótűzből. A szigorú böjt megtartása: egy napon át csak kenyeret és vizet szabad fogyasztani” (1962. szeptember 28. – I/115).
„A papok, ha a hétfői böjtöt megtartják, minden szentmiséjükben, amit azon a héten bemutatnak, az átváltoztatás pillanatában tömegesen szabadítják ki a lelkeket a tisztítóhelyről!
Az Istennek szentelt személyek és a világiak, akik a hétfői böjtöt megtartják, azon a héten minden szentáldozásukkor az Úr Szent Testének vétele pillanatában tömegesen szabadítják ki a lelkeket a tisztítóhelyről! Aki a böjtöt rendszeresen megtartja, annak elegendő este hat óráig megtartania! Egy öt-tizedes rózsafüzért imádkozzon el ebben az esetben a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért, még azon a napon” (1981. febr.2. – IV/27).

A csütörtöki és pénteki engesztelés 
 
A Szűzanya szavai: „Tudod-e, hogy ezt a két napot, a csütörtököt és pénteket mily nagy kegyelmi napoknak kell tekintenetek? Akik ezeken a napokon engesztelik Szent Fiamat, nagy kegyelmekben részesülnek, mert az engesztelő órák idején a sátán hatalma oly arányban gyengül, amilyen arányban az engesztelők könyörögnek a bűnösökért” (1962. szeptember 29. – I/116).
 

A hétköznapi szentmise hallgatás
 
A Szűzanya szavai: „Ha olyankor hallgattok szentmisét, mikor az nem kötelező, és a kegyelem állapotában vagytok, Szívem Szeretetlángjának kegyelmi hatását úgy árasztom ki, hogy ezen idő alatt is megvakítom a sátánt, és ezáltal kegyelmeim bőségesen áradnak azokra, akikért felajánljátok. A világtalan sátán ugyanis hatalmától megfosztottan nem tud semmit cselekedni. A szentmiseáldozaton való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását. (1962. november 22. – II/33).
 

Ígéret az egyházközségeknek 
 
A Szűzanya szavai: „Leánykám, kegyelmekkel teljes Szeretetlángom hatását rád árasztom először, és veled együtt minden lélekre. Aki engesztelő szentségimádást vagy szentséglátogatást végez, annak időtartama alatt az egyházközségben a sátán hatalmát veszti, és mint világtalan, megszűnik a lelkek felett uralkodni” (1962. november 6-7. – II/22).
 
Virrasztás a haldoklókért
 
A Szűzanya szavai: „Az én kérésem, hogy az éjszakai szent virrasztást, mely által a haldoklók lelkét akarom megmenteni, úgy szervezzék meg, hogy minden egyházközségben egyetlen perc se maradjon virrasztó imádság nélkül. Ez az eszköz, melyet kezetekbe adok, ezáltal mentitek meg a haldoklók lelkét az örök kárhozattól. A Szent Fiam érdemeivel egyesített virrasztó imádság és az én Szeretetlángom fényétől megvakul a sátán” (1965. július 9. – III/236).
 

A betegség elfogadása és felajánlása 
 
Jézus szavai: „A betegek, ők igazán a feltétlen bizalom szárnyán repülhetnek Hozzám. Egyetlen kérésükkel a lelkek tömeges megmentését eszközölhetik ki.” Ha a betegek szenvedéseiket felajánlják, ez a sátánt megvakítja, és ezáltal a lelkek az üdvösség útjára lépnek” (1963. május 24. – II/102).
 

A mindennapi munkánk felajánlása 
 
A Szűzanya szavai: „Napközben is ajánljátok fel munkátokat Isten dicsőségére! Ez a kegyelem állapotában történő felajánlás is a sátán megvakítását fokozza. Éljetek tehát kegyelmeim szerint, hogy mind jobban és mind nagyobb területre terjedjen ki a sátán megvakulása. A sok kegyelmet, melyet nektek nyújtok, mind jobban használjátok fel, mert ez a lelkek tömeges megjavulását fogja maga után vonni!” (1962. november 30. – II/36).
 

A bizalommal teli kérés meghallgatása
 
Jézus szavai: „Kérjetek csak sokszor és sokat! Ahányszor és amennyit kértek, annyiszor és annyit kaptok. Sőt, ha látom bizalmatokat, kéréseiteket megduplázva teljesítem. Engem nem lehet felülmúlni nagylelkűségben. […] Ha látom bizalmatokat, akkor máris leköteleztetek, és ez azt jelenti, kifoszthattok, ahogy csak akartok, Én nem zárkózom el. Szívem szeretetével elétek állok: itt vagyok, hogy boldogítsalak benneteket” (1963. augusztus 6. – II/110).

Kapcsolódó honlapok, forrás:


2013. december 23., hétfő

Az Isteni Irgalmasság üzenete

Gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor eltávolodva Istentől úgy gondoljuk, rajtunk már senki nem segíthet. Már annyira elmélyedtünk a bűn mocsarában, hogy úgy érezzük innen nincs kiút. Még mintha a belső hang is ezt sugallná. A bűn olyan régóta fogva tart, hogy nem is tudunk belőle kimászni, de minek is. Istennek hála ez nem így van.

Jézus, a Bibliában több alkalommal is kifejti, hogy Ő a megbocsátás és a szeretet. Tőlünk is ezt kéri, hogy bocsássunk meg ellenségeinknek és mindenkinek aki megbánt minket. Hogy mennyire fontos számára az irgalom és a megbocsátás mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Szent Fausztina nővérnek lediktálta egy naplóban az irgalmasság üzenetetét és mondanivalóját.

Az irgalmasság tiszteletéthez a következők tartoznak:

  • Az Irgalmas Jézus képének tisztelete.
  • Az irgalmasság ünnepe: húsvét 2. vasárnapja.
  • Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére.
  • Az irgalmasság órája: délután 3 óra. 
  • Az irgalmasság tiszteletének terjesztése.

Jézus nagyon sok esetben kihangsúlyozta, hogy neki nem számít ki milyen bűnös, mert Ő mindent megbocsát annak, aki megbánva azt Hozzá fordul. Senkit nem utasít el. Hatalmas kincs ez a kezünkben a gonosz elleni harcban. Még ha azt is sugallja az örök vádló, hogy már minden hiába, ez nem így van. Jézus irgalmassága végtelen és kiismerhetetlen. Bátran forduljon hozzá minden bűnös.

Jézus az Irgalmas

,,A legnagyobb bűnösök [helyezzék] reményüket irgalmamba. Mindenki más előtt nekik van joguk bízni irgalmam mélységében. Leányom, írj a megkínzott lelkeknek irgalmamról! Gyönyörűséget okoznak nekem azok, akik irgalmamra hivatkoznak. Ezeknek a lelkeknek több kegyelmet adok, mint amennyit kérnek. Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Írd: Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia."

"Minden sebemből az irgalom áradata ömlik a lelkek számára, de szívem sebe kikutathatatlan irgalmam fő forrása. Ebbôl a forrásból fakad minden kegyelem a lelkek részére. Irgalmam lángjai égetnek, ki akarom árasztani őket az emberek lelkére. Hirdesd az egész világnak irgalmamat!"

"Minden kegyelem az irgalomból jön, és utolsó óránk is telve van irgalommal részünkre. Senki se kételkedjék Isten irgalmában, még ha bűnei éjfeketék lennének is. Isten irgalma erősebb nyomorúságunknál. Csak egy a fontos: a bűnös szívének ajtaját legalább egy kissé megnyissa Isten irgalmának sugara előtt. A többit Isten teljesíti. De szerencsétlen az a lélek, aki Isten irgalma előtt zárva tartja az ajtót, még utolsó óráján is. Ezek a lelkek borították Jézust gyászos szomorúságba az Olajfák hegyén. Az Ő legirgalmasabb Szívén keresztül áradt az isteni kegyelem."

"Ma azt mondta nekem az Úr: ,,Megnyitottam szívemet, mint az irgalom élő forrását, hogy minden lélek életet merítsen belôle. Közeledjenek nagy bizalommal az irgalom tengeréhez. A bűnösök megigazulást, az igazak a jóban való megerősödést találnak benne. Aki bizalmát irgalmasságomba helyezte, azt halála óráján isteni békém tölti el.''

"Azt is mondta még: ,,Leányom, ne hagyj fel irgalmasságom hirdetésével. Ezzel enyhülést szerzel szívemnek, melyet az irgalom tüze éget a bűnösökért. Mondd meg papjaimnak, hogy a megrögzött bűnösök szavaikra bűnbánatra indulnak, ha a szívemben lévő végtelen irgalomról beszélnek nekik. Minden papnak, aki irgalmamat hirdeti, rendkívüli kegyelmet adok, szavaik gyógyítóan hatnak, s meg fogják indítani a szíveket, akikhez szólnak.''

"1938.1.28. Ma azt mondta nekem az Úr: ,,Leányom, írd fel a következôket: azon lelkeknek, akik irgalmamat dicsérik, tiszteletét terjesztik, és más lelkeket felbátorítanak, hogy bízzanak irgalmamban, haláluk órája nem okoz majd rémületet. Ebben az utolsó harcban irgalmam fogja védeni őket.."

"-- Mondd meg a lelkeknek, ne emeljenek gátat saját szívükben irgalmasságom elé, mellyel hatni akarok rájuk.
Irgalmam minden szívben működik, amely ajtót nyit neki.
Amint a bűnösöknek, úgy az igazaknak is szükségük van irgalmamra. A megtérés és kitartás egyaránt irgalmam kegyelme bennük.

-- Akik a tökéletességre törekszenek, azok irgalmamat különösen dicsérjék, mert a kegyelmek özöne, amit rájuk árasztok, irgalmamból fakad. Kívánom, hogy ezek a lelkek irgalmamhoz való határtalan bizalommal tűnjenek ki. Magam foglalkozom az ilyen lelkek szentté válásával. Mindennel ellátom ôket, ami szükséges szentségük eléréséhez. Irgalmamból egyetlen edénnyel meríthetnek kegyelmeket -- ez a bizalom. Minél jobban bízik egy lélek, annál több kegyelmet nyer. Nagy vigaszt nyújtanak nekem azok a lelkek, akik határtalanul bíznak, mert ezekre kiöntöm minden kegyelmi kincsemet. Örülök annak, hogy sokat kívánnak, mert az én kívánságom is az, hogy sokat adjak, mégpedig nagyon
sokat. Ezzel szemben elszomorít, ha a lélek keveset kér, s a szíve beszűkül."

"Leányom, írd, hogy maga az irgalom vagyok a megtört lélekhez. A lélek legnagyobb nyomorúsága sem ingerel haragra, inkább szívem irgalmát ébreszti fel."
"Ma egy hosszabb beszélgetés során azt mondta nekem az Úr: ,,Mennyire vágyódom a lelkek üdvösségére! -- Legkedvesebb titkárnőm, írd! Isteni életemet akarom önteni az emberek lelkébe, s szentté kívánom tenni őket, csak elfogadnák kegyelmeimet. A legnagyobb bûnösök is nagy szentségre jutnának, ha bíznának irgalmamban. Bensőmben túlcsordul irgalmam, s kiárad mindenre, amit teremtettem.
Gyönyörűség nekem az emberek lelkén munkálkodni, irgalmammal eltölteni s megigazulttá tenni őket. Királyságom a földön van -- életem pedig az emberi lelkekben. Írd, Szívem titkárnője! Közvetlenül én vagyok a lelkek vezére -- közvetve pedig a pap által vezetem őket, szentségre vezetem mindannyiukat olyan úton, amit egyedül csak én ismerek."

Az irgalmasság rózsafüzére

Jézus igérete szerint ezzel a rózsafüzérrel lelkeket lehet menteni a kárhozattól és el lehet vele érni a bűnösök megtérését.

A rózsafüzért a következőképpen kell imádkozni:

"Először egy Miatyánkot, Üdvözlégyet és Hiszekegyet imádkozz, ezután a nagy szemekre a következőket ismételd: Örök Atya! Felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért;
majd a kis szemekre: Jézus fájdalmas kinszenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak! Végén háromszor ismételd e szavakat: Szent Isten, Szent Erős Isten, Szent Halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk és az egész világnak!"


Máshol ezt mondta (Jézus) Fausztina nővérnek a rózsafüzérrel kapcsolatban: "Leányom, buzdítsd a lelkeket irgalmasságom rózsafüzérének imádkozására, amit neked adtam! Úgy tetszik nekem, hogy megadjak nekik mindent, amit ezzel az imával kérnek tőlem. A megrögzött lelkeket békével töltöm el, ha ezt az imát elmondják, és boldog lesz haláluk órája. Írd a bánatos lelkeknek! Ha látják, és beismerik súlyos vétkeiket, s meglátják teljes terjedelmében egész nyomorúságukat, ne essenek kétségbe, hanem bizalommal vessék magukat irgalmam karjaiba, mint a gyermek szerető anyja karjába. Ezeknek a lelkeknek előjoguk van részvevő szívemre, s nagy irgalmamra. Mondd el nekik, hogy nem csalódik és egyetlen lélek sem, aki irgalmamhoz folyamodik. Különös tetszésemet lelem abban a lélekben, aki jóságomban bízik. Írd! Ha az irgalmasság rózsafüzérét a haldokló mellett imádkozzák, köztük és Atyám közt nem igazságos Bíróként, hanem irgalmas Megváltóként fogok állni."

"Minden lelket, aki ezt a rózsafüzért imádkozza, megvédem halálos óráján, mint saját dicsőségemet. Ha mások imádkozzák egy haldokló mellett, az is elnyeri ugyanezt a bűnbocsánatot.
Ha ezt az imát a haldokló mellett mondják, mérséklôdik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket; -- Fiam fájdalmas szenvedése megindítja irgalmam mélységét."


Utolsó mentőöv és az igazság napja

Jézus egyszer ezt mondta Fausztina nővérnek: Ma reggel a szentmisén láttam a
szenvedő Jézust. Szenvedését átérezte a testem, bár csak láthatatlanul, de nem kevésbé fájdalmasan. Jézus rám nézett, és ezt mondta: ,,Keserves szenvedéseim ellenére is elvesznek [egyes] lelkek. Utolsó mentőövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsőítik irgalmamat, örökre elvesznek. Irgalmasságom titkárnője, írj, beszélj a lelkeknek nagy irgalmamról, mert közel a rettenetes nap, igazságosságom napja.''

Jézus világosan kifejtette Fausztina nővérnek, hogy mielőtt eljön az ítélet napja, még kap egy utolsó lehetőséget az emberiség. Ekkor jelet küld majd, amit mindenki láthat.

"Mielőtt igazságos Bíróként megjelennék, először eljövök mint az irgalmasság Királya. Mielőtt az igazság napja elérkezik, az embereknek a következő jel adatik az égen: Kialszik minden fény az égen és nagy sötétség lesz a földön. Akkor megjelenik az égen a kereszt jele, és az Üdvözítő kezeinek és lábainak sebhelyeiből hatalmas fénysugarak áradnak ki, melyek egy ideig bevilágítják a földet. Ez röviddel a végső nap előtt történik." 

"Ma ezeket a szavakat hallottam: ,,Az Ószövetségi népemhez prófétákat küldtem villámokkal, mennydörgésekkel. Ma téged küldelek az egész emberiséghez Irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább
meg akarom gyógyítani, és irgalmas szívemre szorítani. A büntetést csak akkor alkalmazom, ha ők maguk kényszerítenek erre. Nem szívesen nyúlok az igazságszolgáltatás kardjához.
Az igazság napja előtt az irgalmasság napját küldöm.'' Így válaszoltam: ,,Ó, Jézusom! Te magad szólj az emberekhez, az én szavaim oly jelentéktelenek!'"

 


Az irgalmasság üzenetének terjesztése

Jézus egyszer ezt mondta Fausztina nővérnek: "Azokat a lelkeket akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek. Ebben az utolsó órában a lelkeknek nincs más védelmük, mint az én irgalmam. Boldog az a lélek, aki életében az irgalom forrásába merült, mert az igazság nem fogja elérni. "

Később pedig ezt mondja: "Leányom, írd fel a következőket: azon lelkeknek, akik irgalmamat dicsérik, tiszteletét terjesztik, és más lelkeket felbátorítanak, hogy bízzanak irgalmamban, haláluk órája nem okoz majd rémületet. Ebben az utolsó harcban irgalmam fogja védeni őket ..."

Az irgalmasság sugarai, az irgalmasság ünnepe

Fausztina nővér egy alkalommal megkérdezte Jézust, hogy mit jelentenek a sugarak amik a képen láthatók. Ezt gyóntatója kérésére tette. Jézus ezt válaszolta neki: "A két sugár a vért és a vizet jelenti. A halvány sugár a vizet, mely a lelkeket tisztítja meg; a piros vért, ami a lelkek élete ... E két sugár irgalmam belsejéből tört elő, midőn a lándzsa haldokló szívemet megnyitotta a kereszten. Ezen sugarak elrejtik a lelkeket Atyám haragja elől. Boldog, akik ezek árnyékában fog élni, mert Isten igazságos keze nem éri el. Azt kívánom, hogy a Húsvét utáni első vasárnap az Irgalmasság ünnepe legyen.
Kérd meg hűséges szolgámat, hogy ezen a napon hirdesse az egész világnak ama nagy irgalmasságomat, hogy aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bünei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el. Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz."  

Egyszer ezeket a szavakat hallottam: ,,Leányom, hirdesd az egész világnak felfoghatatlan irgalmamat! Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnösök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége; a kegyelmek egész tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Az a lélek, amely gyónáshoz és Szentáldozáshoz járul, teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés
alól. Ezen a napon nyitva állnak Isten zsilipjei, melyeken keresztül a kegyelmek folynak. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha a bűnei skarlátpirosak lennének is. Irgalmam oly nagy, hogy sem az angyali, sem az emberi értelem nem bírja kikutatni az egész örökkévalóságon át. Minden, ami csak létezik, irgalmamból származik. Az örökkévalóságban minden lélek irgalmamról és szeretetemről fog gondolkodni. Az Irgalmasság ünnepe bensőmből származik. Azt kívánom, hogy ünnepélyesen tartsák meg a Húsvét utáni első
vasárnapon. Az emberiség nem talál békét, míg irgalmam forrásához nem folyamodik.''


Az irgalmasság képe

"Átadok az embereknek egy edényt, mellyel az irgalmasság forrásához jöhetnek kegyelmet meríteni. Ez az edény nem más, mint ez a kép a következő felírással: 'Jézusom, bízom Benned.' "
 
 
"Megígérem, hogy az a lélek, aki ezt a képet tisztelni fogja, nem vész el. Megígérem azt is, hogy már itt a földön győzedelmeskedni fog ellenségei felett, főként pedig halála óráján. Magam fogom védeni, mint saját dicsőségemet.''
 


Az irgalmasság órája

Az irgalmasság órájában magunk és mások részére kérhetünk kegyelmeket, főleg a bűnösök részére. Jézus a következőket mondta Fausztina nővérnek: " Délután három órakor könyörögj irgalmamért, főleg a bűnösök részére. Mélyülj el, ha csak rövid időre is, szenvedéseimben, főleg elhagyatottságomban halálom óráján. Ez a nagy irgalom órája a világ számára. Megengedem, hogy behatolj halálos szomorúságomba. Ebben az órában nem tagadok meg semmit a lelkektől, akik szenvedésemre hivatkozva kérnek tőlem valamit. "

Máshol pedig ezt mondja Jézus: " Emlékeztetlek arra, leányom, hogy valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára. Ebben az órában kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem az egész világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot. Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat, amennyiben kötelességeid lehetővé teszik ezt. Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, merülj el imában -- ha röviden is -- azon a helyen, ahol éppen vagy. Irgalmam tiszteletét kívánom minden teremtménytől, de legelőször is tőled, mert ezt a titkot legteljesebben veled értettem meg. "

Haldokló lelkek választási lehetősége

"Gyakran kísérem a haldokló lelkeket (Fausztina nővér), s Isten irgalmába vetett bizalmat könyörgök számukra. Könyörgök Isten kegyelméért, ami mindig győzelmet arat. Néha, különleges, titokzatos módon, utolsó pillanatban érinti meg a bűnös lelket Isten irgalma. Külsőleg úgy tűnik, elveszett már minden. De nem így van. Isten végső kegyelmének sugarában a lélek oly nagy szeretettel fordul Istenhez az utolsó pillanatban, hogy azonnal elnyeri bűnei bocsánatát, büntetése azonnali elengedését. Külsőleg nincs jele bánatának és összetörtségének, mert már nem reagál külső dolgokra. Ó, mily megfejthetetlen Isten irgalma! De jaj -- vannak lelkek, akik önként és tudatosan elutasítják, és megvetik ezt a kegyelmet. Bár a haldoklás pillanatában Isten megadja a lelkeknek ezt a belső világosságot, s ha a lélek is akarja, lehetősége van visszatérni Istenhez. De néha annyira megkeményedett már némely lélek, hogy tudatosan a poklot választja. Meghiúsítja más lelkek érte mondott imáit, sôt Isten igyekezetét is.

Ha már lemerültél az okkultizmus és mágia mocsarában és útvesztőjében, akkor Jézus felhívása neked szól. Segít kijutni onnan, csak imádkozz hozzá. 

2013. december 22., vasárnap

Amikor az ördög okozza a betegségeket

A racionálisan, két lábbal a földön járó ember valószínűleg ezt teljes mértékben lehetetlennek tartja. Főleg az az ember, aki nem hisz sem Istenben sem más szellemi lényekben, legyenek angyalok vagy ördögök. Sokan úgy gondolják, hogy minden betegségnek megvan a maga kiváltó oka. A mai modern orvostudomány és a modern vizsgálóeszközöknek hála, szinte mindennek meg lehet találni a kiváltó okát. Vannak persze olyan betegségek is, melyekre azt mondjuk a lélek problémája kihat a testre is, ami aztán tüneteket produkál. Ezeket hívjuk pszichoszomatikus betegségeknek.

Van a betegségeknek olyan csoportja is, ami megvan, de semmilyen kiváltó okát nem lehet találni. Talán ezek a legritkábbak és spirituális okai vannak. Egészen pontosan ördögi. Lehet benne hinni és el is lehet utasítani ezt a feltevést, de már a Biblia is említ példákat. Nem is egyet. Nézzük ezeket:

"22Ekkor egy ördögtől megszállt, vak és néma embert vittek hozzá. Meggyógyította, úgyhogy beszélt és látott."
MT12

"14Amikor visszaértek a néphez, odalépett hozzá egy ember, térdre hullott előtte, 15s kérte: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe. 16Elhoztam tanítványaidhoz, de ők nem tudták meggyógyítani.” 17Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide!” 18Jézus ráparancsolt, s az ördög kiment belőle. A gyerek azonnal meggyógyult. 19Amikor egyedül volt, odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” 20Ezt felelte: „Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen. 21Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel.”
MT17

"40Napnyugta után hozzátartozóik elvitték hozzá a különféle bajokban szenvedő betegeket. Egyenként rájuk tette kezét, s meggyógyította őket. 41Sokakból ördögök mentek ki, így kiáltozva: „Te az Isten Fia vagy!” De ő rájuk szólt, s nem engedte szóhoz jutni őket, mert hisz tudták, hogy ő a Krisztus."
LK4

".32Alighogy ezek elmentek, íme, egy ördögtől megszállt némát hoztak eléje. 33Mihelyt kiűzte belőle az ördögöt, a néma megszólalt."
MT9


Egyéb forrásokban is található utalás a gonosznak betegséget okozó hatalmára. Amorth atya könyvében a következő fejezetek kapcsolódnak a címhez.

"Giovanna, egy 30 éves asszony, három gyermek édesanyja, a gyóntatója tanácsára keresett fel engem. Fej- és gyomorfájdalomra, ájulásokra panaszkodott. Az orvosok szerint teljesen egészséges volt. Lassanként kiderült, mi a baj: három ördög kínozta a jelenlétével, mind a három átok révén jutott belé, élete három eseménye kapcsán. A legerősebb átok attól a lánytól
származott, aki Giovanna házassága előtt arra pályázott, hogy férjhez menjen Giovanna vőlegényéhez. Ebben a családban intenzív imaéletet éltek és ez nagyban segítette az ördögűzést.
Két ördög viszonylag hamar elhagyta az asszonyt, a harmadik keményebben tartotta magát. Majdnem három évig kapott tőlem hetente egy áldást.

Miután megbeszéltünk egy időpontot, eljött hozzám egy szőke, 19 éves, nagyon
magabiztos lány, Marcella nevezetű. Kínzó gyomorfájások gyötörték és arra panaszkodott, hogy nem tud magatartásán uralkodni sem otthon, sem a munkahelyén: sértő, maróan gúnyos válaszokat adott mindenkinek és képtelen volt ebben megfékezni magát. Az orvosoknak az volt a véleménye, hogy semmi baja. Amint a szemhéjára helyeztem a kezemet az áldás kezdeteként,
szeme teljesen kifordult, csak a fehérje látszott, pupilláit éppen csak sejteni lehetett az alsó szélen s eközben gúnyos kacajban tört ki. Éppen csak átvillant az agyamon, hogy a sátánnal állok szemben, amikor hallottam, hogy ezt mondja: „A sátán vagyok” - és újra felkacagott. Lassanként Marcella komolyabban vette az imaéletét, rendszeres áldozó lett, naponta mondta a rózsafűzért és hetenként gyónt (a gyónás sokkalta hatásosabb az ördögűzésnél!). Fokozatosan javult az állapota (bár néha visszavisszaesett, amikor elrestült az imaéletben) és csak két év alatt gyógyult meg teljesen.

A gonosz léleknek hatalma van rá, hogy testi és lelki problémákat idézzen elő. Már említettem a két legáltalánosabb fájdalmat, a fejfájást és a gyomorfájást. Ezek a fájdalmak általában helyhez kötöttek. Vannak azonban vándorfájások is és sokszor csak az ördögűzés ideje alatt lépnek fel. Lehetnek ezek daganatok, szúrt sebek vagy véraláfutások... A szertartáskönyv azt javasolja, hogy rajzoljuk rájuk a kereszt jelét és hintsük meg őket szenteltvízzel. Sokszor
láttam annak hatásos voltát, ha egyszerűen ráterítjük a stólát és kezünkkel megnyomjuk. Többször előfordult velem, hogy olyan nők fordultak hozzám segítségért, akik műtét elé néztek, mert cisztát állapítottak meg náluk a petefészekben, a fájdalom és a műszeres vizsgálatok alapján.
Az áldások után a fájdalmaik megszűntek, az újabb ultrahangos vizsgálatnál nem találták a cisztát és szóba sem került többé az operáció. P. Candido áldásai nyomán rengeteg féle betegség múlt el, még egy olyan agydaganat is, aminek meglétében az orvosok teljesen bizonyosak voltak.
Természetesen ezek a dolgok csak olyan személyeknól fordulhatnak elő, ahol fennállnak az említett negatív jelenségek, s ezek alapján arra következtethetünk, hogy betegségük oka a gonosz lélek befolyása.

Az ördögűzések hatásai között kell felsorolnunk olyan bajok és betegségek gyógyulását is, amelyek olykor gyógyíthatatlanoknak tűnnek. Lehetnek ezek megmagyarázhatatlan fájdalmak a test különböző részeiben (főként a fejben és a gyomorban, mint már említettük), de lehetnek olyan pontosan meghatározható és klinikailag kimulatható betegségek is, amelyeket az orvosok
nem tudnak meggyógyítani, vagy egyenesen gyógyíthatatlannak ítélnek. Az ördögnek hatalma van ilyen betegségeket kelteni. Az evangéliumban olvasunk egy asszonyról, akit az ördög 18 éven keresztül tartott gúzsban (talán gerincbetegségben szenvedett?); Jézus meggyógyította azzal, hogy elűzte belőle az ördögöt, s ugyanilyen módon gyógyított meg egy süketnémát is, akit valaki
megátkozott. Más alkalmakkor Jézus olyan süketeket és némákat gyógyított meg, akiknél nem gonosz befolyás okozta a betegséget. Az evangélium nagyon tisztán különválasztja a betegeket és az ördöngösöket, még ha bizonyos tüneteik egybe is eshetnek. "

Forrás: Gabriele Amorth-Egy ördögűző tapasztalatai

Valtorta Mária könyvében is található utalások a sátán okozta betegségekre:

Ez a rész kifejezetten erről szól. Jézus Valtorta Máriának beszél a sátán betegséget okozó hatásáról.

" A Sátán okozhat betegségeket
Az Evangéliumban nincs olyan részlet, amely ne lenne kapcsolatban a
természetfelettivel. A hamis mai ,,felsőbbrendű emberek'' tagadják, hogy az ördög okozhat testi betegséget. Sok mindent tagadnak a ,,felsőbbrendű'' emberek. Túl sokat. Nem fogják fel, hogy most ők a ,,megszállottak''. Tagadják, hogy természeten kívüli erők okoznak bizonyos betegségeket. Azonban
természetes erőkkel nem tudnak megmagyarázni és meggyógyítani bizonyos
bajokat. Éppen azért nem tudják, mert bizonyos betegségek gyökere a
testen kívül van. A testre nehezednek, de nem attól származnak. Azokon
a területeken születnek, ahol a szellem erôi tevékenykednek.
Két lelki erő létezik: az égi, Istené, és a gonosz, a Sátáné.
Néha Isten betegségeket küld választottjaira. Ezek a betegségek útlevelek Isten Országába. A Sátán még gyakrabban okoz betegségeket, hogy bosszút álljon Istennek egy szolgáján, vagy súlyos büntetésként azoknak a szegény embereknek, akik engedtek megtévesztéseinek.
Szegények ezek, rettenetes szegénységgel, mert elvesztették az igazi
gazdagságot a kegyelemét, amely Isten gyermekeivé és örököseivé tesz
titeket. Ilyen esetekben hatástalanok az emberi ellenszerek. Csak Isten ujja törli el a nyomorúságot okozó határozatot, és írja alá a megszabadítás döntését. Az, aki megszabadult, meggyógyul a ,,megszállottságtól'', ha megszállott volt. Az, aki megszabadult, belép az égbe, ha betegsége Istentől volt. De a testi betegségeken kívül vannak lelki betegségek is. Ezek a Gonosz művei. Ezek meggörnyesztenek titeket, rángatódzás, habzó száj, az érzékek és beszéd eltompulása, erkölcsi eltévelyedések a jelei, amelyek rosszabbak a testi betegségeknél, mert a lelket görnyesztik és tompítják el. Én meg tudom ezeket gyógyítani. Egyedül én. A lélek, amely felszabadul a befolyástól, amely meggörnyedve tartotta, felegyenesedik és dicsőíti az Urat, mint az Evangélium asszonya.
Te tapasztalod ezt. Tested elhal, és te érzed. De mily szabadnak és erősnek érzed magadat, mert Mestered meggyógyított téged! Egy erőteljes és békés uralom hatolt be lelkedbe. Úgy érzed, hogy a láncok, összetörve, lábad elé estek.
Most azt mondom neked: ,,Kövess engem'' Kövess új lelkületeddel, és többé ne vétkezzél, hogy a Sátán ne tudja kivetni rád hálóját. Ha közelről követsz engem, ő nem tud ártani neked, mert aki engem követ, az nem vétkezik, és nem vétkezve nem szolgál annak, aki titeket ellenségeimmé akar tenni."
Forrás: Valtorta Mária-A Megváltó társai

"Mielőtt Jézus belekezd a negyedik parancs magyarázatába, meggyógyítja
a betegeket. Egy vízfejű gyermek meggyógyítása után megkérdezik tőle:
-- Akaratod folytán gyógyult meg, vagy neved ereje által?
-- Az Atya akarata folytán, aki mindig kegyes a Fiúhoz. De az én nevem is üdvösség. Ti tudjátok: Jézus annyit jelent, mint Szabadító. A lélek és a test üdvössége. Aki igaz hittel ejti ki Jézus nevét, az kigyógyul a betegségekbôl és a bűnből, mert minden lelki vagy testi betegségben a Sátán karma van, aki azért idézi elő a testi betegségeket, hogy a test szenvedése által lázadásra ingerelje, és
kétségbeesésbe vigye az embert, az erkölcsi vagy lelki szenvedéseket
pedig azért okozza, hogy kárhozatba taszítson.
-- Akkor szerinted az emberi nem egyetlen szerencsétlensége sem
mentes a Belzebubtól?
-- Nem mentes. Őáltala lépett a világba a betegség és a halál. És a gonosztett és a romlás szintén őáltala jött a világba. Amikor látjátok, hogy valamilyen csapás gyötör valakit, gondoljatok arra, hogy az illető a Sátán miatt szenved. Amikor látjátok, hogy valaki bajt okoz, akkor is arra gondoljatok, hogy az illető a Sátán eszköze."

"Jézus két napot tölt Szikár városában, Szamariában. Amikor elhagyja a várost, egy ember utánuk megy, valami nagy batyut cipelve a vállán. Mikor utoléri Jézust, Ő megkérdezi tőle:
-- Mit akarsz? Mit viszel válladon, oly fáradsággal?
-- Feleségemet. Egy lélek megszállta, és olyanná tette, mint a halott, eltompította értelmét. Nekem kell etetnem, öltöztetnem, hordoznom, mint egy kisdedet. Hirtelenül történt, betegség nélkül.
,,Megszállott asszonynak'' mondják. Ez fáj nekem. És sok munkát okoz.
És sokba kerül. Nézd! -- A férfi a földre teszi batyuját, amelyben egy elernyedt test van, köpenybe burkolva. Felfedi a nő arcát. Még fiatal. De ha nem lélegezne, holtnak látszana. Szemei bezárva, szája félig nyitva... arca, mint egy halotté.
Jézus lehajol a szerencsétlen fölé, és figyeli. A férfire néz:
-- Hiszel benne, hogy tudok segíteni? Miért hiszed?
-- Mert te vagy a Krisztus.
-- De nem láttál semmit, ami ezt bizonyítaná.
-- Hallottalak beszélni. Ez elég.
-- Ember, ide figyelj! -- Jézus megfogja az asszony kezét, és ráparancsol:
-- Menj ki belőle! Akarom!
Az asszony, aki eddig mozdulatlan volt, rettenetes görcsöktől rángatódzik, először hangtalanul, de utána kiáltozik és nyög, végül egy utolsó kiáltással kinyitja szemét, mintha lidércnyomásos álomból ébredne. Utána megnyugszik, és kissé zavartan körülnéz, először Jézusra, a mosolygó ismeretlenre tekintve, majd a földre, ahol fekszik, a növényzetre, végül férjére... aki nyugtalanul figyeli minden mozdulatát. Elmosolyodik, és utána talpra ugrik. Férjéhez fut, és
keblére öleli. Az sírva simogatja őt."

"Jézus Kafarnaumban tartózkodik egy szombati napon. Néhány farizeus
már a ház előtt áll, várva az eseményeket, hogy beleköthessenek Jézusba. Az apostolok el akarják kerülni az újabb összeütközést, s bárkájukon magukkal akarják vinni a Jézusra váró beteget, de a Kerióti nem hajlandó elmenni onnan. Közben visszaérkezik Jézus a kis Józseffel, a korozaini ács árva fiával.
-- Hozzátok ki a beteget! -- rendelkezik Jézus.
Az egyik farizeus, aki nem Kafarnaumból való, de rosszabb a kafarnaumiaknál, megjegyzi:
-- Nem beteg. Megszállott.
-- Az mindig a lélek betegsége -- válaszolja Jézus.
-- De ennek meggátolja látását és beszédét...
-- Mindig a lélek betegsége, ami kiterjed a megszállott tagjaira és szerveire. Ha hagytad volna, hogy befejezzem mondatomat, tudtad volna, hogy ezt akartam mondani. Amikor beteg valaki, lázas lesz, és a láz, a vér által, eljut a test minden egyes részébe.
A farizeus nem tud visszavágni, és hallgat. Jézus elé vezetik a megszállottat. Bágyadt. A nép körülveszi. Ott vannak Kafarnaum előkelői, köztük áll a négy farizeus, ott van a zsinagógafőnök, Jaírus, és egy sarokban, azzal az ürüggyel, hogy a rendre vigyáz, ott van a római százados és más városbeliek.
-- Isten nevében hagyd el ennek a szemét és nyelvét! Akarom! Távozz el ebből a teremtményől! Többé nem szabad hatalmadban tartanod őt! El! -- kiáltja Jézus, parancsolólag tartva karját.
A csoda az ördög dühös kiáltásával kezdődik, és a megszabadult örömkiáltásával végzôdik:"

"-- Többször elmagyaráztam már, hogy minden betegség mögött ott rejtőzhet a Sátán, felhasználva azt, vagy előidézve, hogy gyötörje őt, és Isten káromlására indítsa. A gyermek beteg volt, nem megszállott. Lelke tiszta volt. Ezért nagy örömmel szabadítottam meg a ravasz ördögtôl, aki annyira úrrá akart lenni felette, hogy tisztátalanná tegye."

Forrás: Valtorta Mária-Jézus és a Sátán

A fenti szövegek alapján azért nem lehet általánosítani és azt mondani, hogy minden betegség a gonosztól van. Már nem a középkorban vagyunk és nem babonás afrikai benszülöttek között. Az esetek 99%-ban mindig van kiváltó oka egy betegségnek és sok esetben gyógymódja is. Azonban nem lehet kizárni az 1%-ot sem, amiről Jézus beszél.

Az eddig olvasott könyvek alapján a felsorolásban szereplő esetekben fordulhat elő, hogy esetleg nem evilági okot kell keresni egy betegség kiváltójaként. Főleg, ha nem találni semmi elváltozást, csak a tünetek és panaszok léteznek. Nevezhetjük hipotéziseknek is, mert sok esetben nem feltétlenül gondol az ember ok-okozati összefüggésre egy korábbi cselekmény és a később beálló betegség/probléma között.

  • Fekete mágia alkalmazásakor, amikor direkt cél a másik ember egészségének tönkretétele. Ilyen az átok és a rontás.
  • Ha valaki önként keresi gonosz hatalmát, pl. sátánisták, démon idézők, okkultizmussal, mágiával foglalkozóknál
  • Ha valaki bár önként, de nem tudva fut bele okkult dolgokba. Ilyenek lehetnek a különböző beavatások és rítusok, mantrák és jelképek/szimbólumok használata, amulettek és talizmánok használata
  • Minden olyan cselekmény, ami megváltozott tudatállapotot okoz
  • Mindenféle idézéseknél, mindegy, hogy angyal vagy egyéb nevezzük entitásnak

Valószínűleg vannak más kiváltó okok is, de talán ezek lehetnek a leggyakoribbak. Senkinek nem kötelező elhinni a bejegyzésben szereplő dolgokat, ettől függetlenül mai is léteznek, nem csak a bibliai időkben. 

2013. december 21., szombat

Hellinger-féle családállítás vs. családfagyógyítás

Nemrég olvastam a családfagyógyításról és gondoltam összehasonlítom a Hellinger-féle családállítással.

A Hellinger-féle családállítás




Bert Hellinger nevéhez fűződik ez a terápia. Többnyire csoportban történik a családállítás, hiszen modellezni kell a családot, ahonnan a megoldandó probléma gyökere ered. A csoportvezető személyeket választ ki, akik megszemélyesítik a családot. A résztvevő tagokat a vezető állítja be, vagy az egyén mozgatja őket úgy, ahogy akkor az adott helyzetben érzi. Utána már magától megindul a személyek mozgása ráérezve az egyén és a kapcsolódó sorsok kötődéseire.
Az egyén és a vezető keresik a "sérült pontot" és próbálnak megoldást találni erre. A terápiás módzsert sok kritika éri, hiszen nincs elméleti megalapozottsága, nincsenek dogmái, sem szigorú szabályrendszere.

A mezőszemléletű megközelítés szerint a családállítás egy adott család szellemi mezejében történő rendeződés. A problémák a családban újra és újra előfordulnak és újratermelődnek. Ha ezt a mezőt kívülről egy másik behatás éri, akkor az egyén képes lesz új életet kezdeni, változtatni az eddigi életfolyásán.
A családállításban 5-6 generáció erőtere jelenik meg.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1dfel%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s


Keresztény családfagyógyítás

A keresztény családfagyógyítás jelentősen eltér a Hellinger által kitalált családállítástól.
A katolikus (meg más keresztény felekezet) családfagyógyításának alapja a szentírás és a tisztítótűzben való hit. Ezek szerint "az atyák vétkét számon kérem (Kiv34,6)
Fontos az újszülötteket minél hamarabb megkeresztelni és imádkozni a tisztítótűzben szenvedőkért.
Minden mélyebb érzelmi állapotnak vannak biokémiai hatásai. Ezek a hatások az utódokban is érvényesülnek. Az ezotéria vagy a súlyos bűnben élés hordozhat démoni hatásokat, amik továbbadódnak. A gyógyítás során ezektől kell megszabadulni, Kérni Jézus segítségét.
Isten az embernek szabad akaratot adott, így választhatjuk a rosszat is, amiért vállalni kell a felelősséget. Az ősöktől örökölt rossz hajlamok vagy a gonosz kísértése nem veszi el a szabad akaratot.

A katolikus családfagyógyítás esetében Jézustól várjuk a gyógyulást, hozzá visszük el szenvedő őseinket, Tőle várjuk a szabadulást.
A családfagyógyítás történhet szentmise keretében is, amikor az elhunyt ősökért ajánljuk fel a misét, kérve Istent bocsásson meg nekik.

Gál Péter szerint az ősök bűnei kihathatnak ránk is utódokra. Ezért is fontos kérni Istent, hogy bocsásson meg nekik.

A Magyar Kurir katolikus hírportál szerint a Hellinger-féle családállításnak több kritikája is van. Ketté bontják pszichológiai és lelkipásztori szempontú kritikákra.
A pszichológiai szerint túl általánosak a megfogalmazások, nem az egyénre szabottak. Ezen kívül mágikus, ezoterikus végzethitet közvetít. Aki nem túl stabil lelkileg, annak súlyos károkat is okozhat. A cikk szerint többen öngyilkosságot kíséreltek meg a családállítás után. Ezt angol nyelvű oldalak is megerősítik.

A vallási oldalát tekintve az a probléma a családállítással, hogy Isten helyett csak a vak végzetet látja. Hellinger nem fogadja el a megváltást és Jézus Krisztus, illetve egyáltalán nem hisz a bűnbánatban.  


Remélem sikerült megvilágítani a kétfajta módszer között a különbséget. Jelentős. Valószínűleg a második verziót csak azok fogják választani, akik hisznek a bűnbánatban és egyáltalán Istenben.

Felhasznált források:
http://emmausz.hu/index.php/en/csaladfagyogyitas
http://www.karizmatikus.hu/index.php/hitvedelem/34-tanitas/93-nehany-gondolat-az-un-soek-misejehez
http://www.magyarkurir.hu/hirek/hellinger-fele-csaladallitas-kereszteny-szemmel

2013. december 19., csütörtök

Holotróp légzés

A holotróp légzés viszonylag újkeletű dolog, Stanislav Grof volt a szellemi atyja. Pszichiáter, aki a módosult tudatállapotokat kutatja már elég régóta. Amíg be nem tiltották, addig az LSD volt a kutatás eszköze. Mert azzal elég jó állapotváltozást lehet elérni.
A tiltás után rájött, hogy a légzés módosításával is el lehet érni ezt a megváltozott tudatállapotot.

A holotróp légzés célja, hogy elérjük saját isteni énünket. A módszer lényege, hogy gyorsan kell lélegezni és közben valamilyen érzelmeket felkavaró zenét hallgatni. A folyamat végén különleges belső élmény érhető el. Része még a folyamatnak a célzott energiaoldás és mandalarajzolás.

Természetesen vannak veszélyei, nem is kevés. A cikkben ami ezt részletesebben bemutatja a következő negatív dolgokat sorolják fel:

  • a test rángatózása és sikoltozás (önkívületi állapotban
  • szűnni nem akaró zokogás
  • utóhatásként idegösszeomlás és téboly is felléphet
  • heves hányás és hasmenés
Én azért még hozzátenném, hogy minden megváltozott tudatállapot a gonosz erők behatolási kapuja. Ez a baj pl. a channelinggel vagy az automatikus írással is.

Keresztény szempontból vizsgálva elutasítandó tevékenység, mert keveredik benne a keleti miszticizmus és a sámánizmus. Nem az Isten keresés a lényeg, hanem a bennünk rejlő istenség elérése.

Egy magyar résztvevő így jellemzi:

"A holotróp légzést a test rángatózása, lihegés, sikoltozás kíséri. „Nem tudni, hogy a lihegés, vagy a rángatózás, vagy a kettőnek az együttes hatása következtében kapcsoltak ki az érzékszerveim. Sámán hörgött a cédéről, a dob hangját olykor megtörte egy velőtrázó sikoly, vagy egy megszünni nem akaró zokogás. Máskor a padló akart széttörni egyik tomboló alany alatt. Dobáltam magam jobbról balra, és balról jobbra, mintha epilepsziás roham tört volna rám” – írja egy Gánti Bence által vezetett holotróp légzéses szeánsz egyik résztvevője. Érdemes végigolvasni mindkét magyar nyelvű cikket.

Angolul tudóknak a holotróp légzés veszélyeiről is olvasható cikk:

http://iahip.org/inside-out/issue-55-summer-2008/twelve-things-you-should-know-about-holotropic-breathwork
Nem tudni, hogy a lihegés, vagy a rángatózás, vagy a kettőnek az együttes hatása következtében kapcsoltak ki az érzékszerveim. Ezúttal nem volt dramaturgiája a transzlégzésemnek, és még csak bevillanó emlékképek sem zavarták meg a görcsbe rándult testemet. Lihegtem. Sámán hörgött a cédéről, a dob hangját olykor megtörte egy velőtrázó sikoly, vagy egy megszünni nem akaró zokogás. Máskor a padló akart széttörni egyik tomboló alany alatt. Dobáltam magam jobbról balra, és balról jobbra, mintha epilepsziás roham tört volna rám. Nagyon feszített, felemeltem a kezem, jött a vezető, és ellentartott, és rásegített a mozdulataimra.
Felszabadultabb voltam, mint egy évvel ezelőtt, de  ezúttal képtelen voltam túllépni a testi történéseken. Lihegtem a zene ritmusára, aztán bekúszott egy csendes zenei motívum, melyre levegő nélkül, kiürített tüdővel lebegtem. Semmi gyerekkori képsor, semmi döbbenet, puszta lebegés gondolatok nélkül. Újabb ritmikus zene, lihegés ismét, majd bezuhanás a semmibe.
Nem tudni, hogy a lihegés, vagy a rángatózás, vagy a kettőnek az együttes hatása következtében kapcsoltak ki az érzékszerveim. Ezúttal nem volt dramaturgiája a transzlégzésemnek, és még csak bevillanó emlékképek sem zavarták meg a görcsbe rándult testemet. Lihegtem. Sámán hörgött a cédéről, a dob hangját olykor megtörte egy velőtrázó sikoly, vagy egy megszünni nem akaró zokogás. Máskor a padló akart széttörni egyik tomboló alany alatt. Dobáltam magam jobbról balra, és balról jobbra, mintha epilepsziás roham tört volna rám. Nagyon feszített, felemeltem a kezem, jött a vezető, és ellentartott, és rásegített a mozdulataimra.
Felszabadultabb voltam, mint egy évvel ezelőtt, de  ezúttal képtelen voltam túllépni a testi történéseken. Lihegtem a zene ritmusára, aztán bekúszott egy csendes zenei motívum, melyre levegő nélkül, kiürített tüdővel lebegtem. Semmi gyerekkori képsor, semmi döbbenet, puszta lebegés gondolatok nélkül. Újabb ritmikus zene, lihegés ismét, majd bezuhanás a semmibe.
Nem tudni, hogy a lihegés, vagy a rángatózás, vagy a kettőnek az együttes hatása következtében kapcsoltak ki az érzékszerveim. Ezúttal nem volt dramaturgiája a transzlégzésemnek, és még csak bevillanó emlékképek sem zavarták meg a görcsbe rándult testemet. Lihegtem. Sámán hörgött a cédéről, a dob hangját olykor megtörte egy velőtrázó sikoly, vagy egy megszünni nem akaró zokogás. Máskor a padló akart széttörni egyik tomboló alany alatt. Dobáltam magam jobbról balra, és balról jobbra, mintha epilepsziás roham tört volna rám. Nagyon feszített, felemeltem a kezem, jött a vezető, és ellentartott, és rásegített a mozdulataimra.
Felszabadultabb voltam, mint egy évvel ezelőtt, de  ezúttal képtelen voltam túllépni a testi történéseken. Lihegtem a zene ritmusára, aztán bekúszott egy csendes zenei motívum, melyre levegő nélkül, kiürített tüdővel lebegtem. Semmi gyerekkori képsor, semmi döbbenet, puszta lebegés gondolatok nélkül. Újabb ritmikus zene, lihegés ismét, majd bezuhanás a semmibe.


http://www.erowid.org/experiences/exp.php?ID=29809

Felhasznált források:

http://www.magyarkurir.hu/en/node/46234

http://www.crescendo.hu/holotrop-legzes-tudatos-rangatozas

2013. december 18., szerda

Egy ördöngös tanúságtétele

Ez a rész Amort atya könyvéből származik, ahol egy fiatalember írja le történetét. Leírja hogyan szabadult meg a gonosztól és mennyire rögös volt ez az út, míg eljutott Jézusig. A történet tipikus példája a rontás gonosz hatalmának. Sokan nem hiszne benne, hiszen az ördög létezésében sem hisznek. Tanulságos ez a beszámoló.  



EGY ÖRDÖNGÖS TANÚSÁGTÉTELE

"Ez a fejezet nem az én írásom: egy ritka világosan megfogalmazott tanúságtételt
tartalmaz. Még a leggyakorlottabb ördögűzőnek is nehéz beleképzelni saját magát az ördöngös helyébe, és megérteni, hogy mit is éreznek ők maguk. Még a közepes erősségű zaklatás is olyan gyötrelmeket rejthet, amelyet maga a szenvedő is nehezen tud csak leírni. Ez volt G.G.M. legfőbb Törekvése: megpróbálta elmondani az elmondhatatlant. Azt is megtudjuk tőle, hogy az ördöngöst legfőképpen az érti meg, aki hasonló bajban szenved.
Minden akkor kezdődött, amikor még csak tizenhat éves múltam. Azelőtt boldog gyermek voltam, gondtalan és meglehetősen vidám, bár állandóan kísért valami nyomasztó érzés és ezért mindenütt megkérdezték: „Mi ezt meg ezt csináljuk, hát te?”; „Mi elmegyünk ide és ide, és te?”
Nem értettem, hogy miért van ez így, de akkor problémát jelentett nekem. Egy tengerparti kisvárosban laktam és a tenger, a napkelték és a környék szépsége kellő segítséget jelentett számomra, hogy ne merüljek búskomorságba. Amikor 16 éves múltam, elköltöztünk Rómába, elhagytam az Egyházat és elkezdtem mindazzal foglalkozni, ami csak vonzó lehet egy vidéki számára a nagyvárosban, vagyis igyekeztem megismerni azokat a szélsőségeket, amiket vidéken
még csak nem is ismernek. Hamar megismerkedtem a kábítószeresekkel, a csövesekkel, tolvajokkal, könnyűvérű lányokkal és a többiekkel. Szinte siettem megtanulni mindezt a „zajt” ami hatalmas erővel szakított el korábbi belső békémtől. Ebben a mesterséges, mindig jóllakott és mindig émelyítő világban kezdtem élni.

Apám nagyon elnyomott engem, minden mozdulatomat ellenőrizte és mindig elégedetlen volt velem. Ennek az elégedetlenségnek és megaláztatásomnak eredményeképpen kényszerültem otthagyni a családomat. Elhagytam az otthonomat és csakhamar közelről megismertem, mi az éhség, az álmosság, a hideg és a gonoszság. Könnyű lányok és nehéz fiúk alkották a társaságomat. Csakhamar felmerült bennem a kérdés: „Miért élek? Miért az utcán lakom? Miért vagyok én ilyen, míg másoknak van erejük dolgozni és mosolyogni?”
Akkortájt volt egy barátnőm, aki úgy hitte, a rossz erősebb a jónál; folyton
boszorkányokról és varázslókról beszélt nekem és szédítő dolgokat írt. Nagyon értelmesnek tartottam őt, mert meghaladták az emberi észt a gondolatok, amiket a világról és az életről vallott.
Elolvastam a füzeteit és azután rávettem őt, hogy a szemem láttára égesse el őket, mert csak a rosszról szóltak és szinte féltem, hogy a lakásban mindenütt ilyen papírokkal találkozom. Ez a lány rettenetesen meggyűlölt engem és én nem értettem az okát. Igyekeztem segíteni neki kijutni ebből a sötét barlangból, de ez nem sikerült, csak nevetett rajtam és mindazon a jón is, amit javasoltam neki.

Hazatértem a családomhoz és egy olyan lánnyal álltam össze, aki még az előzőnél is rosszabb volt. Éveken át rosszkedvű és szerencsétlen voltam; úgy éreztem, üldöznek az ismerőseim. Olyan volt, mintha sötétség vett volna körül, a mosoly elszállt az ajkaimról és mindig kész voltam sírni. Ismét kétségbeesett voltam, és ezt kérdezgettem magamtól: „Minek élek? Ki vagyok én? Minek van az ember a földön?”. Természetesen akkori környezetemben ezek a kérdések senkit sem érdekeltek. Egyszer aztán felkiáltottam magamban kétségbeesésemben: „Istenem, végem van! Itt vagyok Teelőtted...segíts rajtam!”. Úgy tűnik, meghallgatott az Úr, hiszen a lány néhány nap multán betért egy templomba, megáldozott és rövid alatt megtért.
Hogy le ne maradjak, magam is így tettem, és eljutottam egy templomba, ahol a Lourdes-i Szűzanyát vitték körmenetben. Megkértek, álljak be segíteni vinni a szobrot és, bár szégyelltem magamat eleinte, segítettem, és végül még büszke is voltam rá. Megáldoztam és meglepett a gyóntató pap jósága és megértése.
Úgy jöttem el onnan, hogy ezt mondtam magamban: „Sikerült: visszatértem a jóhoz”.

Még ha nem is ismertem igazán, mi a jó, úgy éreztem, hogy ez most valóban így van. Néhány hétre rá tudomást szereztem Medjugorjéról, ahol 1981 óta jelenik meg rendszeresen a Szűzanya.
Azonnal odaindultam a barátnőmmel, a leírhatatlan csodajel vonzásában. Teljes mértékben visszatértünk az Egyházba, jobban szerettük Istent saját magunknál, olyannyira, hogy ő apáca lett, én pedig a papság gondolatát forgattam a fejemben. Nem tudtam magamban tartani afeletti örömömet, hogy van életcélom és hogy az életnek nincsen vége a földön.
Ez azonban csak a kezdet volt; volt „valaki”, aki nem örült mindennek. Néhány év múlva visszatértem Medjugorjébe és utána, ismét Rómában, érezni kezdtem magamban annak a sötétségnek a visszhangját, amiben azelőtt éltem, hogy Istent felfedeztem volna. Néhány hét leforgása alatt ez az érzés teljesen elhatalmasodott rajtam. Kezdetben az egészet apám elnyomásának és neveltetésem szerencsétlen körülményeinek tulajdonítottam. Gyötrelemmel
töltött el, de azt hittem, mások is ugyanezt érzik. Úgy szenvedtem, mint még soha azelőtt: izzadtam, kivert a láz, elhagyott minden erőm, enni sem tudtam, csak ha etettek. Az az érzésem volt, hogy nem a testemben van ez a gyötrelem, mintha kívül állna az ok ezeken a tényeken.

Mélységesen kétségbeestem és láttam (nem a testi szemeimmel), hogy sötétségbe borul nemcsak a szobám, nemcsak az ágyam, ahol már hónapok óta feküdtem, hanem egész jövőm, életlehetőségeim, a holnap reményei is. Olyan volt, mintha egy láthatatlan késsel gyilkolt volna meg valaki és azt éreztem, hogy aki ezt a láthatatlan kést belémdöfi, gyűlöl engem és a halálnál is rosszabbat akar nekem. Nehéz ezt szavakban elmondani, de úgy történt minden, ahogy elbeszélem.
Hónapok múltán teljesen megbolondultam, nem voltam képes értelmesen beszélni sem, elmegyógyintézetbe akartak szállítani. Már magam sem értettem, amit mondtam, mert egy másik dimenzióban éltem, ott, ahol a kínjaim. A valóság mintegy elszakadt tőlem. Olyan volt ez, mintha az időben csak a testem lett volna jelen, de a lelkem másutt lett volna, egy szörnyűséges helyen, ahova nem hatol be semmi fény és nem létezik reménység.
Sok hónapon át léteztem így, élet és halál között, és nem tudta senki, mit gondoljon felőlem. Elvesztettem a barátaimat és a rokonaimat, a családtagjaim megértését.

 Kívül álltam a világon és senki nem értett engem, s ezt nem is várhattam el, tudván, hogy ami bennem van, azt senkinek nem volnék képes leírni. Szinte teljesen elfelejtkeztem az Istenről, és bár végeérhetetlen panaszokkal és zokogásokkal fordultam hozzá, úgy éreztem, iszonyú messze van tő1em, s ezt a
távolságot nem kilométerekben, hanem a tagadással mérik; valami ugyanis ellentmondott bennem Istennek, minden jónak, az életnek, saját magamnak. Úgy gondoltam, elmegyek egy kórházba, mert a hónapok óta tartó láznak kell, hogy legyen kézzelfogható oka, amit ha megszüntetnek, egy csapásra jobban lehetek. Valamit kellett már tennem.
Rómában, pusztán a láz miatt, egy kórház sem volt hajlandó felvenni és 300 kilométerre kellett elmennem, ahol 20 napig maradtam, míg mindenféle vizsgálatnak és megfigyelésnek vetettek alá. Az eredmény a nagy semmivel volt egyenlő, a klinikai jelentés láttán akármelyik sportoló megpukkadt volna az irigységtől. Olyan egészséges voltam, mint a makk; de egy záradék kimondta, hogy a lázra és a püffedt, hullaszerű arcra egy vizsgálat sem adott magyarázatot.

Olyan fehér voltam, mint a fal. Amint elhagytam a kórházat, ahol minden bajom enyhült egy cseppet, erős rosszullét vett erőt rajtam, többször hánytam, mindent megszenvedtem, amit ember csak szenvedhet és egyszercsak a város egy ismeretlen pontján találtam magamat.
Fogalmam sem volt, hogy kerültem oda, a lábaim maguktól vittek oda, sőt a karjaim is függetlenek voltak az akaratomtól és a testem többi tagjától. Szörnyű érzés volt: igyekeztem parancsolni a tagjaimnak, de azok nem engedelmeskedtek nekem, nem kívánom senkinek, hogy ezt átélje. Mintha ez nem lett volna elég, sötétség borított be, de ezegyszer már nemcsak a lelkemet, hanem a testemet is. Bár fényes nappal volt, csak annyit láttam magam körül, mint az
éjszakai sötétben. Gyötrelmem már kibírhatatlan volt; elkezdtem ordítani és a földön rángatózni, mintha tűz égetne belülről és a Szűzanyát hívtam: „Anyám, anyám, könyörülj... Anyám, könyörgöm hozzád! Anyám, kegyelmezz, meghalok!” A fájdalmaim nem enyhültek és annyira kínlódtam, hogy elvesztettem minden tájékozódó képességemet. A falak mentén tapogatózva elértem egy telefonfülkét, sikerült tárcsáznom, míg a fejemmel az üveget és a telefont vertem.
Felhívtam az egyetlen személyt, akit ismertem és aki eljött értem, hogy hazavigyen Rómába.

Még mielőtt megérkezett volna, hirtelen megértettem, mintegy külső sugallatra, hogy a pokolba vetettem egy pillantást az előbb; nem érintettem meg és nem is éltem benne, csak messziről rápillantottam. Ez a tapasztalat sokkal inkább megváltoztatta az életemet, mint annak idején medjugorjei megtérésem.
Még nem gondoltam túlvilági valóságokra, mindent pszichológiai okokkal igyekeztem magamnak megmagyarázni: alkalmazkodásra való képtelenség, apám elnyomása, gyermekkori traumák, érzelmi törések és más dolgok, amelyek szépen összerakva nagyon jól megmagyarázták mindazt, ami történt. Autodidaktaként öt éven keresztül tanultam pszichológiát és így sikerült
kidolgoznom a magam számára egy olyan képletet, amelyből magától értetődő volt, hogy szenvednem kell. A Jótanács Anyjának napján (úgy emlékszem, éppen ezért is fohászkodtam hozzá) egy szerzetes azt tanácsolta, hogy telefonáljak egy karizmatikus illetőnek, aki egy püspök szoros felügyelete alatt dolgozott és rendelkezett a tisztánlátás adományával.
 Ez az ember azt mondta nekem: „Téged megátkoztak, méghozzá halálos átokkal sújtották az elmédet és a szívedet. Nyolc hónappal ezelőtt megettél egy gyümölcsöt, ami meg volt átkozva.” Elnevettem magamat, egy szavát sem hittem, de úgy éreztem, mégis újraéled bennem a reménység. Már el is feledkeztem erről az érzésről és azon tűnődtem, miféle gyümölcsöt ehettem nyolc hónappal azelőtt. „Tényleg igaz, valóban ettem egy ilyen gyümölcsöt” - mondtam; még arra is emlékeztem, hogy nem akartam megenni, mert ösztönösen irtóztam attól a személytől, aki megkínált vele.

Minden összevágott, hát meghallgattam a tanácsát is, amivel szolgált: áldásokra van szükségem. Kerestem tehát egy ördögűzőt, és miután számos pap és püspök kinevetett és megalázott (rajtuk keresztül megismertem az Egyháznak egy olyan arcát, amelyet maguk a pásztorok torzítanak el), eljutottam Amorth atyához. Nagyon jól emlékszem arra a napra: azt sem tudtam pontosan, milyen lehet egy ilyen különleges áldás; valami olyasmire gondoltam, mint a kereszt,
amit a pap a szentmise után a hívek felé a levegőbe rajzol. Leültem, ő pedig a vállamra tette a stóláját, kezét pedig a fejemre. Latinul kezdett imádkozni, nem értettem valami jól. Kis idő múlva hideg, szinte fagyos veríték, mint valami harmat folyt le a fejemről a testemre. Csaknem egy egész év óta először elhagyott a láz. Nem szóltam egy szót sem; ő folytatta az imát, és belém
lassanként visszaköltözött a remény. A nappali világosságot újra valóban fénynek láttam, a madarak éneke sem volt már puszta károgás számomra és a külső zajokat sem fülsértő csikorgásnak hallottam, csak egyszerű zajoknak. Egészen addig állandóan füldugóval éltem, mert a legkisebb zajra is felugrottam.

Don Amorth azt mondta, jöjjek majd vissza, és amint eljöttem tőle, hatalmas kedvem kerekedett rá, hogy mosolyogjak, énekeljek, örvendezzek: „De jó, hát vége van”. Igaz volt, minden igaz volt, amit éreztem korábban: valóban „valakinek” a haragja és nem az én őrületem okozta rossz érzéseimet. „Ez igaz, ez mind igaz” - ismételtem magamnak egyedül ülve az autómban. Ma már három éve ennek és lassanként, áldásról áldásra újra visszanyertem normális
énemet, felfedeztem, hogy a boldogság nem a mi felfedezéseinkből és törekvéseinkből, hanem Istentől származik.
A rossz érzések: az úgynevezett balszerencsém, a szomorúságom, az aggodalmaim, a lábaim ugrándozása, az idegeim megmerevedése, az idegkimerültségem, az álmatlanságom, a tudathasadástól és az epilepsziától való félelmeim (már-már bele is estem ezekbe) és sok más bajom, aminek áldozatául estem, mind-mind elmúlt egy egyszerű áldás hatására. Már három esztendeje bizonyítékot bizonyítékra halmozok, természetesen csak a magam számára, hogy az ördög létezik és sokkal tevékenyebb, semmint gondolnánk. Mindent megtesz, hogy fel ne fedezzük, még azt is elhiteti velünk, hogy ilyen vagy olyan betegségben szenvedünk, pedig ő minden rossz szerzője - ugyanakkor reszket, ha meglát egy papot szenteltvíztartóval a kezében.

Azért írtam le élettapasztalatomat, hogy akik elolvassák majd, gondolják át: az ő
életükben is lehetséges az, amit én, sajnos, teljes egészében megtapasztaltam. Ma már túl vagyok rajta, és hálás is vagyok érte, hogy Isten megengedte számomra ezt a hatalmas megpróbáltatást, mert ma már gyötrelmeim gyümölcseit is élvezni tudom. A lelkem tisztább és látok sok mindent, amit korábban nem láttam. Főképpen nem vagyok annyira szkeptikus, és jobban odafigyelek az engem körülvevő valóságra. Azt hittem, hogy elhagyott az Isten, pedig éppen ezzel készített elő a vele való találkozásra.
Ezzel az irásommal bátorítani szeretném azokat, akik olyan betegségekben szenvednek, amilyenekben én is szenvedtem; ne csüggedjenek, és ne tekintsék magától értetődőnek még a leginkább annak tűnő dolgot sem: vagyis azt, hogy Isten magukra hagyta őket. Ez nem így van, bár ezt csak a végén tapasztalja meg az ember. Kitartónak kell lenni, olykor esztendőkön át. Végezetül külön is kell valamit hangsúlyoznom: az áldások hatékonysága Isten akaratától függ,
nem az ördögűző, vagy az ördöngös személy jó szándékától, de sokkal kedvezőbb irányba befolyásolja a gonosz hatalma alatt lévő személy megtérésre való szándéka, mint maga az ördögűzési eljárás. A szentgyónás és a szentáldozás felér egy hatalmas ördögűzéssel. A gyónás esetében különösképpen megtapasztaltam a fentemlített bajok azonnali megszűntét, az áldozáskor
pedig valami olyan édes érzés töltött el, aminek létezéséről nem is tudtam korábban.
Évekkel azelőtt is gyóntam és áldoztam, mielőtt még megkezdődtek volna gyötrelmeim, de éppen, mivel nem voltak kínjaim, nem sejthettem, mi mindentől menekülök meg általuk."

Forrás: Gabriele Amorth-Egy ördögűző tapasztalatai